7 gyakori tévhit a HPV-oltásról - íme az igazság
Nehogy ezek miatt mondjon le az oltás nyújtotta védelemről!
Minden év január harmadik hetében rendezik meg az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hetet, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a méhnyakrák korai felismerésének és hatékony megelőzésének fontosságára. A méhnyakrák az egyik leggyakoribb nőgyógyászati daganatos megbetegedés, amely évente több ezer nő életét követeli világszerte. Azonban megfelelő tudatossággal és megelőzési intézkedésekkel - például a HPV-oltással -, a betegség kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető.
Sajnos még mindig számos tévhit és félreértés övezi a HPV- oltást, ami sokakat visszatarthat a vakcina beadatásától. Ez a hét tehát kiváló alkalom arra, hogy eloszlassuk ezeket a tévhiteket. Hogy melyek a leggyakoribbak?
Tévhit: a HPV elleni védőoltás nem biztonságos
Tény: a HPV-oltás biztonságos, és nem jár súlyos egészségügyi problémákkal. Mint minden vakcina vagy gyógyszer, az oltóanyag is okozhat enyhe mellékhatásokat. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a fájdalom vagy vörösség a karban, ahol az injekciót beadták. Egyéb gyakori mellékhatások közé tartozik a hőemelkedés, fejfájás, fáradtságérzés, hányinger, izom- vagy ízületi fájdalom – mindezek átmeneti jellegűek. Ritka esetekben allergiás reakció léphet fel, így azok az egyének, akik allergiásak a vakcina valamely összetevőjére, nem kaphatják meg az oltást. A védőoltást évekig tartó alapos kutatások előzték meg, beleértve legalább 10 évnyi vizsgálatot, mielőtt emberi használatra is engedélyezték volna. Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) szigorú szabványokkal figyelemmel kíséri az oltóanyagok biztonságát, így a HPV-oltás a legalaposabban ellenőrzött és biztonságos vakcinák közé tartozik az Egyesült Államokban.
Tévhit: a HPV elleni oltás meddőséghez vezethet
Tény: a HPV-oltással kapcsolatos, meddőséggel összefüggő állítások csupán anekdotikusak, és nem támasztják alá kutatások vagy klinikai vizsgálatok. Egy közelmúltbeli tanulmány, amely több mint 200 000 nőt vizsgált, nem talált összefüggést a HPV-oltás és a korai petefészek-elégtelenség között. Azonban, ha a méhnyak HPV fertőzés következtében sebezhetővé válik, néhány nőnek szüksége lehet egy sebészeti beavatkozásra, amelyet LEEP-nek (hurok elektrosebészeti kimetszésnek) neveznek, hogy eltávolítsák az abnormális sejteket. Ez a kezelés késleltetheti a gyermekvállalást és növelheti a vetélés kockázatát. Így a HPV oltás valójában nagyobb védelmet nyújt a jövőbeli terhességeknél is, mivel segít megelőzni azokat a szövődményeket, amelyek a HPV fertőzés következtében alakulhatnak ki.
Tévhit: a HPV elleni védőoltás nem hatékony a méhnyakrák megelőzésében
Tény: azok a klinikai vizsgálatok, amelyek a HPV-vakcinák jóváhagyásához vezettek, közel 100%-os védelmet mutattak a HPV 16-os és 18-as típusú tartós méhnyak-fertőzésekkel, valamint azokkal a rákmegelőző állapotokkal szemben, amelyeket ezek a fertőzések okozhatnak. A HPV-vakcinák férfiak körében végzett vizsgálatai azt is kimutatták, hogy képesek megelőzni a tartós fertőzések és a genitális szemölcsök okozta anális sejtváltozásokat. Bár a HPV-vel összefüggő rákos megbetegedések kialakulása évtizedekig is eltarthat, az eddigi eredmények ígéretesek, és a vakcina hatékonyan csökkenti a hosszú távú kockázatokat.
Tévhit: csak a lányoknak kell HPV-oltást kapniuk, férfiaknak és fiúknak nincs szükségük rá
Tény: a HPV egyaránt érinti a férfiakat és a nőket. Férfiaknál genitális szemölcsöket, pénisz-, végbél- és szájrákot okozhat, és könnyen átadható a szexuális partnerek között anélkül, hogy bármelyik fél tudomást szerezne róla. Éppen ezért a HPV-oltás mindkét nem számára javasolt, hogy megvédje magát és partnereit a fertőzés okozta súlyos egészségügyi problémáktól.
Tévhit: nem kaphat HPV-oltást, ha már megfertőződött
Tény: még ha már meg is fertőződött a HPV valamelyik törzsével, a vakcina továbbra is nyújt védelmet más törzsekkel szemben, amelyekkel szemben még sebezhető. Az emberi papillomavírusnak több mint 100 típusa van, és a vakcina a kilenc legjelentősebb törzset fedi le. Ezek a törzsek a méhnyakrákok közel 90%-áért, valamint más komplikációkért, például a genitális szemölcsökért felelősek. A HPV-oltás vírusszerű részecskéket tartalmaz, amelyek segítik a szervezetet olyan antitestek termelésében, amelyek hatékonyan küzdenek a HPV vírus ellen.
Tévhit: 12 éves kor felett nem kaphat HPV-oltást
Tény: a HPV-vakcina nem csak 12 éves korig adható be. Bár a leghatékonyabb megelőzés érdekében a CDC két adagot javasol 11-12 éves korban, a vakcinát már kilenc éves kortól egészen 45 éves korig lehet beadatni. Akár már ki volt téve a vírusnak, akár nem, a vakcina továbbra is jelentős védelmet nyújthat. Serdülőkor után, felnőttként is hasznos lehet, különösen a szexuálisan aktívak számára, mert továbbra is segít megelőzni a HPV különböző típusai által okozott fertőzéseket. Ha Ön 15 éves vagy idősebb, vagy immunhiányos, az oltás első beadásakor három adag javasolt a két helyett a maximális védelem érdekében.
Tévhit: A HPV oltás után súlyos mellékhatások lépnek fel
Tény: hasonlóan a legtöbb vakcinához, a HPV oltás után is előfordulhatnak enyhe mellékhatások, beleértve az injekció helyén jelentkező fájdalmat, fejfájást, fáradtságot és hányingert. Az egyik leggyakoribb panasz az ájulás, amely különösen serdülőknél fordulhat elő az oltás után. Ez általában az oltás miatti szorongás következménye. A CDC jelentése szerint az ájulás bármely vakcina beadása után előfordulhat, ezért sok orvos (vagy ápoló) megfigyeli a betegeket körülbelül 10-15 percig az oltás után, hogy megelőzhetőek legyenek az ájulásból eredő esetleges sérülések.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
HPV-oltás: így lehet megelőzni a méhnyakrák és fertőzések kialakulását
