Vér a vizeletben: ebben az esetben jelezhet hólyagrákot
Előfordulhat, hogy a vér szemmel nem látható a vizeletben, de egy laboratóriumi vizsgálat során kimutatható, ezért is nagyon fontos, hogy a tünetekre kiemelten figyeljünk már a kezdetektől.
A gyakori vizelési inger, az akadozó vizelet meglehetősen sokakat érintő tünet, a véres vizelet azonban olyasmi, ami jóval ijesztőbbnek tűnik és hamarabb orvoshoz fordul miatta a beteg. Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra, hogy urológus szakorvoshoz kell fordulni még a kevésbé fenyegető tünetekkel is, mivel a hólyagrák tüneteként megjelenő vérvizelés sokszor csak a laborelemzés során mutatható ki. Dr. Med. Habil. Buzogány István PhD, az Urológiai Központ urológusa a daganatos betegség további lehetséges tüneteire, valamint a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.
A véres vizelet feltűnő tünet, mindig nagyon komolyan kell venni
A húgyhólyagrák gyakran hosszú ideig nem okoz tünetet. Sokszor az első tünet, amelyre felfigyel az érintett, az a véres vizelet, ami leginkább sötétvörös, barnás árnyalatot mutat és nem ritkán kisebb nagyobb alvadék darabok is észlelhetők benne. Ez a tünet nem feltétlenül jelentkezik folyamatosan, előfordulhat, hogy napokig tiszta a vizelet, ám amennyiben hólyagrák áll a panasz mögött, akkor mindenképpen visszatér.
- A véres vizelet természetesen olyan tünet, amely feltétlenül kivizsgálást igényel, de tudni kell, hogy nem csak hólyagrák okozhatja – ismerteti dr. Buzogány. - Olyan okok is meghúzódhatnak a panasz mögött, mint a húgyúti fertőzés, a vesekő, hólyagkő, a prosztata megnagyobbodás, vagy a veseállomány gyulladásos betegsége (pl. glomerulonephritis, amely a vesékben található hajszálér-gomolyagok heveny gyulladását jelenti). Ugyancsak véres vizeletet okozhat egy nemrégiben lezajlott katéterezés, bizonyos gyógyszerek (főként a vérhígítók, a nem szteroid gyulladáscsökkentők, és egyes kemoterápia alatt szedett szerek) is.
A legfontosabb, kellő elhivatottsággal utána kell járni, nem prosztata- vagy hólyagrák áll-e e véres vizelet háttérben. Mindkét daganattípus esetében az is előfordulhat, hogy a vér szemmel nem látható a vizeletben, de egy laboratóriumi vizsgálat során kimutatható. Az olyan urológiai tünetekre mindenképp fel kell figyelni, mint a hirtelen jelentkező vizelési inger és a fájdalmas vizelés, különösen, ha mindezekhez véres vizelet vagy mikroszkopikus vérvizelés is társul. Mivel azonban ezek számos más betegség okozta panaszok is lehetnek, a differenciáldiagnosztika során kell kideríteni a valódi okot. A vezérelv a kötelezően kell legyen: a vérvizelés egyenlő daganat-gyanúval mindaddig, amíg alapos vizsgálatokkal ki nem zárható a daganatos ok a tünetek hátterében.
A hólyagrák kialakulásának háttere
A hólyagrák olyan betegség, amelynél meglehetősen pontosan ismertek azok az okok és rizikófaktorok, amelyek a háttérben állhatnak.
Az elfogyasztott élvezeti cikkek, vagy véletlenül a szervezetbe került, akár a bőrfelülettel tartósan érintkező vegyületek, amelyek rákkeltőek lehetnek túlnyomó többsége a vizelettel távozik a szervezetből. Ennek következtében a hólyagnyálkahártya tartósan kitett a vizeletbe jutó rákkeltő anyagok károsító hatásának. A folyamatos kontamináció azért veszélyes, mert a húgyhólyag falának nyálkahártyája érintkezve ezekkel az anyagokkal rossz irányú sejtburjánzással válaszolhat az irritációra. Mindezek figyelembevételével a húgyhólyag daganatok túlnyomó része érthető módon a falat borító nyálkahártyából indul ki.
Rizikótényezők
Dohányzás
A dohányzás az esetek felében lehet felelős a rosszindulatú daganat kialakulásáért. Nyilván valóan nem minden dohányosnak lesz húgyhólyag daganata és nem valamennyi hólyagtumoros beteg dohányzik. Ugyanakkor a dohány füst még passzív módon való belélegzése is többszörösére növeli a húgyhólyagdaganat kialakulásának valószínűségét. Fontos tudni, a dohányzás mellőzésével a hólyag daganatainak fele megelőzhető lenne és az időben való leszokás a már meglévő betegség sikeres kezelésének is záloga lehet.
Foglalkozási expozíció
A hólyagrák szempontjából veszélyeztetettnek számítanak azok, akik úgynevezett aromás amin vegyületekkel policiklusos aromás szénhidrogénekkel találkoznak, elsősorban a kaucsuk-, gumi-, bőr- és a vegyiparban. Mindezek a tényezők a hólyagdaganat második legfontosabb rizikótényezői, és az esetek kb. 10%-áért tehetők felelőssé. Fontos információ, hogy a foglalkozási expozíció és a tüneteket okozó rák kialakulása között igen hosszú idő, sokszor több évtized telik el. A modern ipari üzemekben alkalmazott a munkabiztonsági irányelvek napjainkra jelentősen csökkentették mindezek veszélyét és a vegyipari munkások körében már nincs is magasabb előfordulási kockázata a hólyagdaganatnak az általános populációhoz képest. Az utóbbi időben ugyanakkor a dízel kipufogógáznak való nagyobb munkahelyi expozíciót szignifikáns kockázati tényezőként javasolták tekinteni.
További tényezők
A hólyagrák kialakulásának hátterében felfedezhető lehet még többek közt korábbi kemoterápia, sugárkezelés, bizonyos gyógyszerek, fájdalomcsillapítók alkalmazása. A krónikus hólyag irritáció, fertőzés, születési rendellenességek, családi halmozódás, ugyanakkor nem egyértelműen bizonyított rizikó tényezők.
Minden tünet hátterét vizsgálni kell
Gyanús tünetek jelentkezésekor tanácsos mihamarabb orvoshoz fordulni, mert az idejében felfedezett és enyhébb lefolyású esetek gyorsabban és hatékonyabban gyógyulnak az idejében elkezdett, megfelelő kezeléssel. A panaszos betegek esetén történő vizsgálatkor nagyon fontos végig gondolni, mióta tapasztalja az illető a panaszokat, milyen gyógyszereket szed, mi szerepel a kórtörténetében. A fizikális vizsgálat a nőkés férfiaknál esetében is elkerülhetetlen. Mindemellett természetesen minden esetben fontos a laborvizsgálat, amely a vér- és vizeletelemzést is magában foglal, valamint a has és kismedencei ultrahang elvégzése.
– mondja Dr. Med. Habil. Buzogány István PhD, az Urológiai Központ urológusa. - Napjainkban kontrasztanyagos CT vizsgálat történik a műtéti beavatkozás előtt. Legtöbb esetben a húgyhólyag tükrözése is megtörténik, mert a legjobb hatásfokú vizsgálatnak e tekintetben a cisztoszkópia, vagyis a hólyagtükrözés számít, amelyet legtöbb esetben a már képalkotó vizsgálatokkal feltételezett tumorok esetében műtéti körülmények között végeznek el. A műtét során akár a teljes tumor radikális eltávolítása, vagy más esetben a daganat biopsziája, vagyis a szövettani mintavétele történik. Amennyiben az eltávolított mintákban a kórszövettani feldolgozás daganat jelenlétét igazolja, további vizsgálatok szükségesek, hogy a tumor kiterjedését és klinikai stádiumát meghatározzák.
Összegzés
- A véres vizelet laboratóriumi vizsgálattal kimutatható, de fontos figyelni a kezdeti tünetekre.
- A véres vizelet lehet hólyagrák tünete, de más betegségek is okozhatják, mint például húgyúti fertőzés vagy vesekő.
- Urológushoz kell fordulni még a kevésbé fenyegető tünetekkel is.
- A hólyagrák kialakulását okozhatja a dohányzás vagy egyéb rákkeltő anyagok hosszú távú expozíciója.
- A dohányzás mellőzésével a hólyagdaganatok fele megelőzhető lenne, és az időben történő leszokás a betegség sikeres kezelését is elősegítheti.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Nem kezelt prosztata megnagyobbodás - vizeletelakadáshoz, vesekőhöz vezethet
