Tüdőrák és genetikai változók
Genetikai háttere is van a dohányosok tüdőrákjának? Olyan genetikai változatra bukkantak német genetikusok, amely a dohányosok körében gyakori tüdőráktípusban fordul elő - az eredmény célzott gyógyszerek kidolgozásához vezethet a sokszor halálos daganat ellen.
A Science Translational Medicine című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányban a kutatók az FGFR1 jelű gént jelölték meg "új gyanúsítottként" a nem kissejtes tüdőrákban.
"Mostanáig nem voltak jó hírek az ilyen típusú rákkal bíró páciensek számára" - magyarázta Nicholas Turner, a londoni Rákkutató Intézet munkatársa, aki a szaklap ugyanezen számában írt kommentárt a megállapításhoz. Mint aláhúzta, ez a tanulmány nyújtja az "első reménysugarat".
A tüdőrák a daganatos halálozások vezető oka világszerte, a WHO becslése szerint 1,3 millió embert öl meg évente, és az esetek túlnyomó részét a dohányzás okozza.
Az összes tüdődaganatos eset 80 százaléka nem kissejtes tüdőrák, nagyjából fele-fele arányban adenokarcinóma, illetve pikkelysejtes karcinóma. Utóbbi rosszul reagál a kemoterápiára, valamint a sugárkezelésre, és mindeddig nincs célzott terápiája.
A német Max Planck Intézet munkatársai Roman Thomas vezetésével számos tüdőráksejt genetikai profilját készítették el. Ennek során megállapították, hogy a pikkelysejtes tüdőrák mintáinak mintegy ötöde az FGFR1 jelű génből több kópiát tartalmazott, mint más ráktípusok. A kutatók úgy vélik, hogy az adott gén működését blokkoló, aktivitását gátló szerek hasznosak lehetnek a pikkelysejtes tüdőrák kezelésében.
Elképzelésüket az első állatkísérletek is alátámasztották. A tüdőrákos egereknél a tumor mérete csökkent az FGFR-t gátló szer adagolásának hatására. A későbbiekben humán vizsgálatokat is terveznek a gátlószerrel, azok eredményessége esetén az ilyen típusú szerek öt éven belül elérhetők lehetnek.
