Félrediagnosztizálták, majd kiderült, csak 18 hónapja maradt az életből az anyának

2022.10.01.

glioblasztóma agydaganat gerincvelő rák tumor memória

Azt hitték, húgyúti fertőzése van, de kiderült, a rák egy agresszív formája támadta meg. Ezek voltak az első tünetei.

Jo Fletcher-Cross tünetei három hónappal ezelőtt kezdődtek: filmnézés közben észrevette, hogy hirtelen nem tud beszélni. Bárhogy próbálkozott, egy szó sem jött ki a száján. Ez a tünet akkor gyorsan, mintegy negyedóra múlva eltűnt, s visszanyerte beszédképességét.

"Egyszerűen nem tudtam kimondani a kigondolt szavakat a férjemnek – csak hülyeségek jöttek ki a számon. Fejben tudtam, mit akarok mondani, de nem tudtam kiejteni, gondolhatják, hogy megijedtem" – emlékezett vissza a Mirrornak.

Orvoshoz fordult, de azt mondták, csupán húgyúti fertőzése van, és antibiotikumokat felírva hazaküldték azzal, hogy a kúra után majd kigyógyul a fertőzésből, és elmúlnak a különös tünetei is - elfogadta, megnyugodott.

Később folytatódtak a furcsa panaszok

Azonban Jo Fletcher-Cross néhány hét elteltével újabb "furcsa" tüneteket vett észre magán: előfordult, hogy a barátainál vendégeskedett, és egyszerűen nem tudta elkészíteni azt az ételt, amit korábban rutinból ezerszer is csinált már, máskor meg nevek, szavak, jelszavak estek ki a memóriájából.

Ezért négy héttel később úgy döntött, hogy újra kivizsgáltatja magát - ekkor már az orvos is nyugtalan volt, rájött, hogy valami nagyon nincs rendben.

"Az első vizsgálat megmutatta a rendellenességet az agyamban"

A lelet után néhány órával már egy kórházban találta magát, újabb és újabb vizsgálatok során esetett át egy héten keresztül, s végül meglett a diagnózis: agydaganatot igazoltak nála.

"Körülbelül három héttel később megműtöttek, s megerősítették, hogy 4-es fokozatú glioblasztómám van."

"Szinte az összes daganatot eltávolították, de sajnos nincs mit tenni, az már biztos, hogy vissza fog nőni. Ezért is végzetes ez a fajta daganat, nem sok időm van hátra, 18 hónap ... Ugyanaz a bajom, mint amiben Tom Parker halt meg. Kezelhető, de nem gyógyítható. A férjemmel és a lányommal már csak azt szeretnénk, hogy sok közös emléket szerezzünk így együtt, minél többet mutassunk meg a kislányunknak a világból, és minél több aktív, örömteli időt töltsünk együtt mi hárman” – mesélte állapotáról az anyuka.

Jo Fletcher-Cross lánya tisztában van édesanyja helyzetével, betegségével, és azt is tudja, miért a sok hirtelen jött közös program, miért tervez a család annyi utazást. Hogy megkönnyítsék a család utolsó együtt töltött hónapjait, a család barátai létrehoztak egy GoFundMe-oldalt, és segítenek pénzt gyűjteni az utazásokra és minden egyéb szórakoztató kikapcsolódásra, amit csak szeretnének.

Mi az a glioblastoma?

A glioblastoma az egyik leghalálosabb tumorféle, az agytumorok közül a leggyakoribb. A diagnózis után a betegek átlagosan 15 hónap alatt feladják vele a küzdelmet. Az igazán problémás velük kapcsolatban az, hogy míg a többi tumoros rákfajta túlélési esélye viszonylag magas, ha időben elkapják a daganatot, a glioblastomát szinte mindig az utolsó stádiumban sikerül csak felfedezni, amikor a túlélési esélyek már igencsak csekélyek.

„Akkor, amikor a beteg tüneteket kezd észlelni magán – mint a fejfájás, szédülés, hányás –, a tumor jellemzően már végső stádiumban van, a betegség lefolyása pedig nagyon gyors” – írta a közleményben a kutatást vezető dr. Yuan Zhu.

A Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a glioblastoma egy olyan őssejtcsoportból jön létre, ami szignifikáns távolságban lehet a később kialakuló és nagyobbra növő tumortól.

Mit mutatnak a kutatások?

A friss kutatás azonban rámutatott arra, hogy az agy úgynevezett szubventrikuláris zónájában, ahol a felnőtt agyban a legtöbb őssejt található, olyan rákot okozó mutációval rendelkező sejtek vannak, amelyeket össze lehet kötni az agy távolabbi régiójában felismert rákfajtákkal is. A kutatók egereken tesztelték, hogy mi történik, ha a p53 nevű gén hibájával dolgoznak, aminek egyébként normális esetben a tumorképződés elnyomása lenne a szerepe, és aminek a hibáját gyakran megtalálják glioblastomás emberekben is.

A génmódosított egerek 30 százaléka egy nagyobb tumort növesztett az agyában, de a többieknek több daganata lett, méghozzá az agy távolabbi régióiban. Mindegyik daganat magas stádiumú volt. Az egytumoros egerek sejtjei a mutációt akkor szerezték, amikor a sejtek még a szubventrikuláris zónában voltak, a többtumoros egerek azonban akkor, amikor a sejtek már elhagyták az őssejt-fázist.

Az eredmények újabb terápiás célokat vethetnek fel: egy glioblastomás embernél nem elég csak a tumort kezelni, hanem az őssejteket is kell, amelyekből kifejlődnek a távoli tumorok. Az is megoldás lehet, hogy már alapvetően megfigyeljük az agy szubventrikuláris zónáját, hogy a glioblastoma kialakulását időben megakadályozzuk.