Daganatot jelezhet, ha fehér vagy vörös foltot talál a szájában
Sokan egyszerű aftának gondolják a tünetet, pedig rosszindulatú szájüregi daganatot is jelezhet!
A szájüregi rák sokáig tünetmentes, gyakran fül-orr-gégészeti vagy fogorvosi vizsgálatok során fedezik fel.
A szájüreg a tápcsatorna felső része mely a szájnyílástól a torokszorosig tart, ahol benyílik a középgaratba, vagy más néven szájgaratba. Két fő része a szájtornác (ajkak és fogsor közötti keskenyebb terület), valamint a valódi szájüreg. A szájüreg részei az ajkak, a fogak-fogíny, a pofa nyálkahártya, a nyelv elülső kétharmada (nyelvtest), szájfenék, kemény szájpad, valamint a bölcsességfog mögötti kisebb terület (latinul trigonum retromolare).
Ezek növelik a szájüregi daganatok kialakulását
Kialakulását tekintve a fő tényezők a lokális irritatív anyagok, főként a dohányzás és alkohol használat, ezek szinergista hatása. Emellett lényeges különbségeket lehet felfedezni a különböző etnikumok között, valamint genetikai tényezőket is figyelembe kell venni. Ritkábban kórokozó szerepe van a bételdió rágásnak (bizonyos, főként ázsiai országokban fő kórok), sugárterhelésnek, vitaminhiánynak, különböző parodontális betegségeknek és immunszupressziónak.
A szájüregi daganatok tünetei
Amennyiben az alábbi tünetek közül egy vagy több 3 hétnél tovább fennáll mindenképpen fül-orr-gégészeti szakvizsgálat javasolt.
A szájüregi rák leggyakoribb tünetei
- fehér vagy vörös folt a szájüregben vagy az ajkakon
- nem, vagy csak nagyon nehezen gyógyuló fekélyes szájseb
- gyulladt nyálmirigyek
- torokkaparás vagy idegentest érzése a torok környékén
- nyelési vagy rágási nehézségek
- szájüregi vérzés
- zsibbadásérzet
- nehezített beszéd
- foglazulás
Lokalizáció-orientált tünetek
- szájüregi fájdalom
- azonos oldali fülbe sugárzó fájdalom
- nyelési nehezítettség/fájdalom
- szájüregi vérzés/vérköpés
- bűzös lehelet
- nyaki csomó
- szájnyitási nehezítettség
- légzési panaszok/fulladás
- fogak elvesztése
Általános tünetek
- fogyás
- gyengeség/fáradékonyság
Mikor gondoljon szájüregi daganatra?
Fent leírt tünetek közül, amennyiben 3 hétnél tovább fennáll akár csak egy, vagy több panasz is, akkor feltétlenül forduljunk szakorvoshoz, lehetőség szerint olyan központban, ahol a daganat komplex kezelése is megoldható. Amennyiben a szájüregben bármilyen, addig nem ott lévő fekélyes vagy exophit-előemelkedő fájdalmas elváltozás észlelhető, amely spontán nem gyógyul, feltétlenül gondoljunk daganat lehetőségére. Minél korábban kerül a megfelelő szakemberhez a beteg, annál jobbak a kilátásai, annál valószínűbben lehet teljes gyógyulást elérni!
Kivizsgálás
Egy általános fül-orr-gégészeti szakvizsgálat során kivizsgálásra kerül
- a fül
- az orr-orrmelléküregek
- a szájüreg-szájgarat
- a gége
- az algarat
- nyak áttapintása
Alapesetben a szájüreg áttekintése fa vagy fém lapoccal, spatulával történik. Amennyiben felmerül szájüregi daganat lehetősége, úgy javasolt endoszkópos/fiberoszkópos vizsgálat, amelynél jó minőségű videofelvétel is készülhet. Ha gyanús elváltozást észlel az orvos, javasolni fogja a szövettani mintavételt, mely szájüregi daganat esetén nagyrészt helyi (lidocainos) érzéstelenítésben történik, hogy szövettani igazolást nyerjen a feltételezett diagnózis. Ritkább esetekben ez lehetséges altatásban is, amennyiben nem megfelelő a kooperáció, azaz a betegnek nehezére esik egy helyben maradni a mintavétel közben.
Szájüregi daganatokat szerencsére a könnyű hozzáférhetőség és láthatóság miatt aránylag könnyű akár korai stádiumban is felfedezni, bár a statisztikák nem mindig ezt tükrözik. Sokan sajnos csak előrehaladott stádiumban, hosszú ideje fennálló panaszok esetén fordulnak orvoshoz.
Szövettanilag igazolt rosszindulatú daganat esetében szükséges az úgynevezett staging képalkotó vizsgálatok elvégzése is, amely magába foglalja
- a fej-nyaki régió CT/MR vizsgálatát,
- valamint mellkasi-hasi-kismedencei CT vizsgálatot távoli áttét kizárása miatt.
Utóbbiak bizonyos esetben, ha hozzáférhető, PET/CT-vel kiválthatók. Ha felmerül regionális, tehát nyaki nyirokcsomó áttét, abból ún. FNAB, vékonytű aspirációs citológiai mintavétel történik, amely azt jelenti, hogy egy vérvételnél használt tűvel megszúrják a gyanús területet és vákuum hatással mintát/sejteket vesznek. Amennyiben felmerül távoli áttét, úgy annak a szövettani mintavétele is részét képezi a kivizsgálásnak. Ezen kivizsgálási séma után felállítható a daganat pontos stádiuma, így javasolható a legmegfelelőbb kezelés.
Kezelés
Rosszindulatú daganatok esetén sosem egy szakember dönt a különböző kezelési lehetőségek között. Minden esetben az ún. onko-team, azaz a teljes orvosi csapat javasol kezelést, mely magában foglal
- fül-orr-gégészt/sebészt,
- patológust,
- radiológust,
- sugárterápiás szakembert,
- onkológust
- és nukleáris medicina szakorvost,
akik közösen hoznak javaslatot és a beteg beleegyezésével indul el a kezelés.
Jelenleg elfogadott legfrissebb nemzetközi ajánlások szerint a szájüregi daganatok elsődleges kezelése sebészi. Fontos megemlíteni, hogy a komplex kezelésben nem csak a daganat eltávolítása szerepel, hanem az általa kiváltott panaszok tüneti kezelése is. Ide tartozik
- a fájdalomcsillapítás,
- nyelési panaszok esetén azok kezelése,
- szükség szerint akár gyomorszonda levezetése.
- Légzési panaszok, fulladás esetén akár légcsőmetszés is szükségessé válhat.
A daganat stádiumától függően több lehetőség van a kezelésre, de amennyiben a daganat reszekábilis (azaz eltávolítható), és a beteg beleegyezik sebészi kezelésbe, úgy legnagyobb valószínűséggel ez lesz a javaslat.
Korai stádiumban (kis primer tumor, nyaki nyirokcsomó vagy távoli áttét nélkül)
Elsődlegesen sebészi kezelés javasolt. Fontos megemlíteni, hogy nem minden szájüregi daganat esetén elégséges csupán a primer tumor eltávolítása, hanem egy vagy kétoldali szelektív nyaki nyirokcsomó blokkdisszekcióval (nyirokcsomó-lánc eltávolításával) kell kiegészíteni a kezelést. Ez azt jelenti, hogy a daganat mellett azon nyirokcsomó régiókat is eltávolítják, melyek a leginkább veszélyeztetettek áttét szempontjából.
Lokálisan/regionálisan előrehaladott stádiumban (nagyobb kiterjedésű primer daganat és/vagy nyaki nyirokcsomó áttét, távoli áttét nélkül)
Általában nem elégséges egy kezelési típust választani. Legtöbb esetben kombinált kezelést választunk, amely magában foglal sebészi kezelést, szükség esetén sugárkezeléssel és kemoterápiával kiegészítve. A különböző kezelések szükségességét több paraméter befolyásolhatja, melyet az onko-team beszél meg és dönt a végleges javaslatról. Sugárkezelés esetén 33-36 alkalomról beszélünk, mely általában 6-7 hetes kezelési időtartamot jelent, általában 3-5 kemoterápiával kiegészítve szükség szerint.
Előrehaladott/ kiújuló/távoli áttétes stádium
Akkor beszélünk róla, ha a primer daganat nem operálható, nem alkalmas sugárkezelésre, vagy a távoli áttét megléte miatt eleve más típusú kezelés szükséges. Ekkor infúziós gyógyszeres kezelés szükséges, a beteg általános állapota függvényében lehet kemoterápia, biológiai - vagy immunterápia. Ezen kezelések mellett általában a reális cél a daganat növekedésének lassítása, megállítása. A legtöbb esetben tumormentes státusz nem érhető el.
Ilyen mellékhatásokra számíthat a kezelés során
A szájüreg élettani funkciói közül a legfontosabb a nyelésben és beszédben/levegővételben betöltött szerepe. Mind a tumor jelenléte, mind a különböző onkológiai kezelések mellékhatásokkal járnak, melyek kihathatnak e funkciókra.
- Nyelési nehezítettség esetén felmerülhet orrszonda vagy sebészi gyomorszonda levezetés szükségessége. Artikuláció nehezítettsége is gyakori mellékhatás mind a tumor jelenléte mind a műtéti vagy sugárkezelés mellett.
- Ennél súlyosabb panasz a levegővétel nehezítettsége, akár fulladásos panaszok. Ebben az esetben átmeneti vagy olykor végleges tracheostoma (légcsőmetszés) képzés szükséges lehet.
Ez a teendő gyógyulást követően
Onkológiai kezelés után jó esetben teljes tumor mentesség érhető el, melyet minden esetben fizikális - és képalkotó vizsgálattal is igazolunk. A legfontosabb, melyet a betegeknek meg kell jegyezni, hogy a daganatból való teljes gyógyulás nem azt jelenti, hogy ez örökre szól. A fej-nyaki daganatok 5 éven belüli kiújulásának lehetősége 30-60% között mozog. Emiatt nagyon fontos, hogy az első 2 évben 2-3 havonta, ezt követően félévente, majd évente kontroll vizsgálatra menjen a beteg, még akkor is, ha panaszmentes! Időközönként a fizikális vizsgálat mellett kezelőorvosa képalkotó vizsgálatokat is kérhet a tumormentes állapot igazolására, bár fontos hozzátenni, ez nem szükséges gyakran, általában a panaszok miatt és a fizikális vizsgálat folytán ismerjük fel a kiújulás lehetőségét.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Fülinfarktus: ilyen tünetekről lehet észrevenni időben
