Terápiarezisztens emlőrák: új esély a gyógyulásra
A jövőben lehetséges, hogy több, köztük már engedéllyel rendelkező vagy a klinikai vizsgálatok előrehaladott fázisában lévő hatóanyagot is eredményesen lehet használni a terápiarezisztens emlőrák kezelésében.
Ösztrogén-receptor pozitív emlőrák gyógyszeres kezelése
Az emlőrákos esetek jelentős része, körülbelül háromnegyede úgynevezett ösztrogén-receptor-pozitív (ER+) emlőrák. Ez azt jelenti, hogy a rákos sejtek ösztrogént (női nemi hormont) használnak fel a növekedésükhöz. Ilyen módon az ER+ emlőrák gyógyszeres kezelésében, így a daganat terjedésének megakadályozásában, illetve a kiújulás megelőzésében egyaránt főszerepet kap a hormonterápia. A hormonterápiát több esetben a sejtek szaporodását gátló hatóanyagokkal, például ciklin-dependens-kináz 4/6- (CDK 4/6-) gátlókkal (nevükben -ciklibre végződő hatóanyagok) egészítik ki.
Előfordulhat, hogy hatástalanná válik a gyógyszeres kezelés
Sajnálatos módon megtörténhet az, hogy néhány betegnél a rákos sejtek ellenállóvá válnak az alkalmazott gyógyszeres kezeléssel vagy kezelésekkel szemben. A gyógyulás érdekében ekkor új hatóanyagokhoz kell(ene) fordulni.
Úgy tűnik, hogy a jövőben bővülni fog a rendelkezésre álló lehetőségek sora, hiszen a Nature nemzetközi szakmai folyóirat hasábjain megrégiben jelentek meg azok az eredmények, amik rámutattak azokra a hatóanyagokra, amik abban az esetben is eredményesek lehetnek az ER+ emlőrák kezelésében, ha a hormonterápia kudarcot vallott.
Meglepő módon nem újonnan felfedezett hatóanyagokról van szó, hanem már forgalomban lévő, a gyógyszeres terápiában egyéb daganatos betegeségeknél jelenleg is használt hatóanyagokról vagy pedig a klinikai vizsgálatok előrehaladott fázisaiban lévő hatóanyagokról.
Fény derült a terápiarezisztencia okára
A kutatók megtalálták az okot, ami miatt az ER+ emlőrák egyszer csak elkezd nem reagálni a hormonterápiára, vagyis rezisztenssé válik azzal szemben.
A folyamat során a rákos sejtek olyan változásokon mennek keresztül, amely révén egyre inkább elveszítik az ösztrogéntől való függőségüket, miközben egyéb molekulákkal szemben, köztük például az epidermális növekedési faktorral (EGF) szemben alakítanak ki függőséget. Logikus, hogy például az utóbbi esetben az ösztrogén helyett az adott növekedési faktort kell célba venni. Erre a célra alkalmas gyógyszeres hatóanyag-csoportokat is megneveztek a kutatók.
A jövőben foszfodiészteráz-gátlók, PARP-gátlók, illetve EGFR-gátlók is alkalmazásra kerülhetnek a terápiarezisztens ER+ emlőrák esetén, plusz esélyt adva ezzel a betegeknek a gyógyulásra.
A rákellenes gyógyszer megválasztásában az onkológiai team-re kell támaszkodni
A mellráknak több típusa ismert és a gyógyszeres kezelés szempontjából az sem lényegtelen, hogy mennyire előrehaladott állapotú az adott daganat, esetleg képezett-e már áttét(ek)et. Ennek megfelelően, a nemzetközi szakmai ajánlásokkal összhangban, szakemberekből álló úgynevezett onkológiai team tesz javaslatot arra, hogy milyen hatóanyaggal kezeljék az adott beteget. Noha a korszerű terápiáknak köszönhetően az elmúlt évtizedekben jelentősen javult az emlőrák túlélési aránya, máig sincs olyan gyógyszer, ami mindenkinél 100%-os hatásossággal megszüntetné a daganatos elfajulást.
Az előbb bemutatott tudományos eredmények a terápiarezisztens ösztrogén-receptor-pozitív emlőrákos betegek kezelésében jelenthetnek a jövőben segítséget. Hangsúlyozandó azonban, hogy évek telhetnek el addig, mire a kutatók által javasolt hatóanyagok (további klinikai vizsgálatokat és engedélyezési folyamatot követően) az emlőrák terápiájában rutin-szerűen alkalmazottá válnak.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!