Éjszakai izzadás és reggeli fáradtság: ilyen, amikor limfóma okozza
A nyirokrák első jeleit könnyű összekeverni más betegség tüneteivel.
A nyirokrendszer az immunrendszer részét képezi, a limfociták fontos szerepet töltenek be a fertőzések elleni küzdelemben. A limfóma a nyirokrendszerből kiinduló megbetegedés, melyben a fehérvérsejtek közül az ún. limfociták érintettek. A betegség főként a nyirokrendszert (nyirokereket és nyirokcsomókat) érinti, de más szervekre is kiterjedhet. A betegségben abnormális limfociták kóros szaporulata figyelhető meg. Ezek a felszaporodott limfociták funkciójukat nem képesek ellátni.
Ezek a limfóma tünetei
A limfóma betegséget nagyon nehéz felismerni, mivel nincsen jellegzetes tünete, elsődleges jeleit könnyű összekeverni az influenza, vagy más egyéb betegség tüneteivel. A rejtőzködő betegség általános jelei lehetnek: erős éjszakai izzadás, hirtelen fogyás, fáradékonyság, bőrkiütés és viszketés. A legjellegzetesebb a nyirokcsomók fájdalmatlan megduzzadása és növekedése, melynek esetén is csak 70 %-ban állapítható meg biztosra a betegség.
A limfóma főbb tünetei
A limfómák két nagy csoportba sorolhatók:
A két típus között a kóros sejtek mikroszkópikus képében látható eltérés.
A két nagy csoport további altípusokra osztható.
Mindkét limfóma típus előfordulhat bármely életkorban, azonban a non-Hodgkin limfóma többnyire 75 éves kor fölött jellemző, míg a Hodgkin-limfóma a 30 éves, illetve a 60 év feletti korosztályban jelentkezhet. Férfiakban gyakrabban jelenik meg a betegség.
A limfóma tünetei A és B tünetekre oszthatók.
A legjellegzetesebb, "A" tünet:
- fájdalmatlan,
- megnagyobbodott nyirokcsomó (nyak, hónalj, lágyék régióban).
A B tünetek az alábbiak:
- láz;
- éjszakai izzadás;
- súlycsökkenés.
Ezen kívül még számos tünet jelentkezhet, pl. fáradékonyság, gyakori fertőzések, bőrkiütések, viszketés, fulladás.
A limfóma diagnosztizálása
A részletes anamnézisfelvételt és fizikális vizsgálatot (főként nyirokcsomók, lép, máj, bőr vizsgálata) követően teljes vérképvizsgálatra, illetve vese- és májfunkció vizsgálatára kerül sor.
Az érintett nyirokcsomóból biopsziát vesznek, ha a szövettani eredmény limfómát igazol, további vizsgálatok szükségesek a stádium meghatározáshoz:
- hasi, nyaki ultrahangvizsgálat;
- mellkasröntgen-vizsgálat;
- nyak, mellkas, has CT-vizsgálata;
- csontvelő-biopszia;
- esetleg PET-CT, MR-vizsgálat, májbiopszia.
A limfóma kezelése
A Hodgkin-limfóma kezelése lehet kemoterápia, sugárterápia vagy mindkettő. Szükség lehet szteroidterápiára. Kiújulás esetén őssejt-transzplantációra kerülhet sor. A kezelések mellékhatásainak monitorozása alatt fontos a rendszeres EKG, légzésfunkció, illetve szívultrahang-vizsgálat.
Mivel a kezelés egyik lehetséges szövődménye a meddőség, a kezelés megkezdése előtt spermakonzerválás is szóba jöhet, különösen fiatal életkorban. Ilyenkor a konzervált (laboratóriumi körülmények közt megőrzött) spermiumok a későbbiekben orvosi segítséggel felhasználhatók családtervezéskor.
A betegség korai stádiumban jól kezelhető, a teljes gyógyulás is gyakori.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fent említett tüneteket észleli, mihamarabb forduljon háziorvosához. Az időben diagnosztizált és kezelt betegség kimenetele jóval kedvezőbb.
Olvasta már?
- Tudományos áttörés: a vérben ez érték évekkel korábban előre jelezheti a rákot és a cukorbetegséget?
- Nyirokrák: ezekkel a szokatlan tünetekkel jelezhet a tumor
- Csomó a bőr alatt: így ismerheti fel a limfóma tüneteit
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!