Egy fontos pont az életünkben: a hospice
Magyarországon 1991 óta léteznek a legsúlyosabb, gyógyíthatatlan betegek minőségi ellátására vállalkozó hospice szolgálatok, amelyeket 2004 óta finanszíroz az OEP. A cikk néhány adatot ismertet e tevékenységről.
A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület statisztikai felmérése szerint 2010-ben már 78 betegellátó intézmény illetve otthoni szolgálat végzett hospice tevékenységet, ebből 13 az intézményi, 62 az otthoni és 3 a mobil csoport. Összesen 186 hospice ágy áll rendelkezésre, ami még mindig nagyon kevés, az európai standard szerint minimum 500 ágy kellene.
Referenciaközpont komplex ellátással és képzéssel Budapesten, Miskolcon és Pécsett működik. Az OEP 2010-ben 847 380,5 millió Ft-ot különített el az otthoni hospice ellátás fejlesztésére (csaknem 350 millióval többet, mint 2009-ben) és ezt az összeget a megyék között lakosságszám arányában osztotta fel.
A finanszírozás a hospice intézményekben kiemelt rehabilitációs ellátásként történik, az otthoni hospice ellátás esetében a támogatás időtartama maximum 50 nap, amely meghatározott feltételek esetén kétszer meghosszabbítható. A hospice ellátás a betegek számára ingyenes! 2010-ben 6500 volt az ellátott hospice betegek száma az adatszolgáltató 62 szervezet szerint.
Ez a daganatos betegségben Magyarországon elhunyt 32.500 fő 20 %-a. A daganatos betegek aránya 91,7%, az átlagos gondozási idő 41 nap, a bentfekvő részlegekben az ágykihasználtság 79 %, a halálozási arány 74,2 %, az otthon meghalt betegek aránya 38% volt. A betegek életkori megoszlására jellemző, hogy az előző évekhez viszonyítva fiatalabb betegek kerültek hospice ellátásba (61-70 év közöttiek, szemben az előző évekkel, ahol a 71-80 éves korosztály volt túlsúlyban).
A hospice ellátás a következő tevékenységekre terjed ki: ápolás, tartós fájdalomcsillapítás, gyógytorna, fizioterápia, szociális tevékenység, diétás gondozás, mentálhigiénés tevékenység, gyógyszerelés és palliatív terápia (tüneti kezelés). A működés forrásait tekintve az OEP támogatás mintegy 60-70%-át teszi ki a valódi hospice ellátásnak. Szükséges tehát az egyéb források keresése is. A 62 adatközlő közül 35 jelezte, hogy az OEP vagy a szociális bevételeken túl egyéb forrást - az SZJA 1 százalékát, adományokat, pályázati bevételeket stb. - is felhasználtak.
A hospice szervezetek az egyik legfőbb nehézségként említették, hogy későn kerülnek be a betegek a hospice-ba. Nagy még a tájékozatlanság és az együttműködés hiánya a szolgáltatással kapcsolatban, elsősorban a háziorvosok részéről.
A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület az életük végén járó betegekért és ellátásuk szükségességérét a Hospice Ellátás Világnapján, 2011. október 14-én Nyílt napot szervez Budapesten az Erzsébet téri Gödör Kulturális Központban. Szakmai előadásokkal, Szily Nóra által vezetett kerekasztal beszélgetéssel, helyszíni riportokkal és Szinetár Dóra műsorával szeretettel vár minden kedves érdeklődőt.
A részletesebb információkat ld. a www.hospice.hu honlapon. (Összeállította: Dr. Hegedűs Katalin, Schaffer Judit és Munk Katalin)
Kiadó: Magyar Hospice-Palliatív Egyesület
