Mikor jelezhetnek rákot a megduzzadt nyaki nyirokcsomók? A szakorvos elmagyarázza!

2024.07.11.

Egészségkalauz

rák nyirokcsomó daganat duzzadt nyirokcsomó nyaki nyirokcsomó Sanitas-szolgáltatás

megnagyobodott nyaki nyirokcsomó oka jele rák, daganat tünete

A kórokozók és daganatsejtek is fennakadnak a nyirokrendszer apró filterein.

A nyirokcsomók az immunrendszerünk fő szereplői közé tartoznak, így előfordulhat olyan, amikor hirtelen megnagyobbodnak, megduzzadnak. Sajnos a fájdalmatlan nyirokcsomó megnagyobbodás egy rosszindulatú hematológiai daganatot, limfómát is jelezhet. Sokáig rejtőzködhet a betegség, mivel tüneteit könnyű mással összekeverni, ráadásul nem is mindig látványosak a panaszok. A rosszindulatú daganatsejtek pedig gyakran adnak áttéteket a nyirokrendszereinkben.

Fókuszban a nyaki nyirokcsomók

Leggyakrabban a nyaki nyirokcsomók kerülnek figyelmünk fókuszába, mert elég egy enyhe megfázás, egy szuvas fog, egy afta a szájban vagy egy torokgyulladás, s az állkapocs alatti nyirokcsomók – nem ritkán fájdalmas – megnagyobbodása jelzi: immunrendszerünk dolgozik, a kórokozók fennakadtak a szűrőn, s a nyirokcsomóban összpontosuló fehérvérsejtek igyekeznek azokat kiirtani.

A hónalji, lágyéki nyirokcsomók duzzanatának is lehet banális oka, például egy epilálás miatti szőrtüszőgyulladás is járhat a közelben lévő nyirokcsomó megnagyobbodásával. Az időnként érezhető nyirokcsomók mellett viszont több száz másik, kitapinthatatlan nyirokcsomó is van szerte a testünkben – fejünkben éppúgy mint a hasüregben vagy a mellkasban.

Nyirokrendszerünk védelmi hálózatként működik

A vérerekhez hasonlóan minden szövetünket behálózza, hogy elvezesse onnan a nyiroknedvet. Falainak a vérerekénél nagyobb az áteresztőképessége, ezáltal a nyirokerek össze tudják gyűjteni és el tudják vezetni a folyadéktöbbletet, ami több nyirokcsomón áthaladva megszűrődik, majd a szív előtt visszavezetődik a vérkeringésbe.

Ez az egyirányú szövetnedv-áramlás biztosítja a betolakodó kórokozókat elpusztító limfocita fehérvérsejtek keringését is – foglalja össze Dr. Méhes Gábor, a Debreceni Egyetem Patológiai Intézetének tanszékvezetője a nyirokrendszer fő funkcióját. A nyirokkeringésnek a vízháztartás fenntartásában, az emésztésben, a salakanyagok eltávolításában is fontos szerep jut.

Amíg egy jóindulatú (benignus) daganat (adenoma, fibroma, lipoma, myoma, papilloma, stb.) rendszerint csak helyben növekszik, s nem szűri be a környezetét, a rosszindulatú (malignus) folyamat jellegzetessége, hogy a ráksejtek egy része képes leválni az elsődleges daganatról, vándorolni, majd új helyeken is burjánzásnak indulni. Amint Méhes Gábor magyarázza, a daganatsejtek képesek beterjedni a szövetek közé, így gyakori, hogy a nagy áteresztőképességű, viszonylag laza szerkezetű nyirokérfalak sem állják útjukat.

Így diagnosztizálható a rák a nyirokcsomókban

A keringésbe jutva a ráksejtek jelentős része elpusztul, mivel már nincs körülöttük az elsődleges tumor táplálékellátásban is megnyilvánuló támogatása, így nem képesek áttétképzésre. A ráksejtek egy másik része viszont ekkorra biológiailag átalakul, így nemcsak vándorolni, majd az új közegben túlélni képes, hanem a nyirokcsomóban megtapadva ott elkezdi felépíteni saját támasztószöveteit is. Növekedési faktorokat (EGF, TGF), érképződést elősegítő anyagokat (VEGF) bocsát ki, önellátóvá válik, ezáltal az áttét is "önálló életre kel."

Az áttétes nyirokcsomók rendszerint nem fájdalmasak, nem okoznak panaszokat. Mivel általában nem felszíni nyirokcsomókról van szó, a legtöbb esetben a beteg számára észrevehetetlenek. Megjelenésükről a képalkotó vizsgálatok, a biopsziás vagy a műtéti szövettan nyomán szerezhető tudomás.

A CT vagy MRI vizsgálat kevésbé érzékeny:

csak egy adott méret felett veti fel kóros nyirokcsomók jelenlétének gyanúját. Az áttétes gócok a nagyobb anyagcseréjük miatt PET/CT képeken vagy izotópvizsgálat nyomán esetleg már korábban is "elárulhatják magukat", de végleges diagnózist ekkor is csak a szövettan vagy a citológia adhat.