D3-vitamin és a rák kapcsolata: nemcsak a dózis, az adag gyakorisága is számít
A nagyobb dózisú D3-vitamin hosszabb időközön át tartó fogyasztása 12%-kal csökkentette a rákos halálozást egy kutatás során.
Dobson Szabolcs, gyógyszerengedélyeztetési szakértő írt a D-vitamin és a rákkockázat közötti összefüggésről:
"A D3-vitamin szedése összességében nem csökkentette statisztikalilag jelentősen a rákos halálozást egy meta-analízisében (előre meghatározott minőségű klinikai vizsgálatok összesített értékelésében), mert a kockázat megfigyelt 6%-os csökkenése nem volt statisztikailag jelentős."
Egy alcsoport-elemzés azonban feltárta, hogy a napi adagolású D3-vitamin, ellentétben a nagy adagok hosszabb időközönként történő adagolásával, 12%-kal csökkentette a rákos halálozást.
Amikor mind a 14 bevont vizsgálatot összevonták, nem született statisztikailag jelentős eredmény. Mikor azonban a vizsgálatokat aszerint osztották fel, hogy a D3-vitamint naponta alacsony dózisban vagy nagyobb adagokban, de hosszabb időközönként adták-e, nagy különbség volt megfigyelhető. A négy vizsgálatban, ahol ritkábban, de nagyobb dózisokat alkalmaztak, nem volt hatás a rák okozta halálozásra. Ezzel szemben a napi adagolással végzett tíz vizsgálatban a kutatók statisztikailag jelentős, 12 százalékos csökkenést állapítottak meg a rákos halálozásban."
Mi a D3 vitamin?
A D-vitamin egy zsírban oldódó vegyület. Egyrészt táplálékokkal vihető be a szervezetbe, másrészt maga a szervezet is előállítja, ha a szükséges anyagok rendelkezésre állnak. Ehhez az utóbbi folyamathoz napfényre van szükség: az abban található UV-B-sugárzás hatására a bőrben szintetizálódik az anyag.
A D-vitaminnak kétféle formáját is ismerjük: a D2, más néven ergokalciferol a vitamin előanyaga, a D3, vagyis a kolekalciferol pedig maga a vitamin. Mindkét forma megtalálható a természetben: az elsőt növények és gombák állítják elő UV-B-sugárzás hatására, a második az állatok és emberek szervezetében termelődik, szintén napfény hatására.
D-vitamin-hiány és stroke
A D-vitamin az egészségünk más területeire is kihat. A tavaszi fáradtságot például a D-vitamin hiánya is okozhatja. D-vitamint leginkább arról ismerjük, hogy a kalcium felszívódását segíti, így járul hozzá a csontok egészségéhez, de a legújabb kutatások azt is vizsgálják, hogy a szív- és érrendszeri egészségünkre is hatással lehet.
Mi a D-vitamin?
A D-vitamin valójában nem tankönyvi értelemben vett vitamin, mert a többi vitamintól eltérően az emberi szervezet termeli meg. Ehhez elegendő, ha a bőrt megfelelő mennyiségű UV-B sugárzás éri. Önmagában a napsugárzással D-vitamin-túltermelés nem váltható ki, mert ahogy barnul a bőrünk, a fokozódó pigmenttartalom gátolja a D-vitamin-képzést. A D3-készítmények valójában nem a vitamint, hanem annak szteroidhormon-előanyagát (kolikalciferol) tartalmazzák, illetve létezik még a főként gombákban és növényekben termelődő D2 (ergokalciferol), amely azonban rosszabbul hasznosul, így kevésbé alkalmas a D-vitamin-pótlásra.
Ezeket az elővitaminokat a szervezetünk alakítja többféle D-vitamin-molekulává, amelyek közül a hazai ajánlás az úgynevezett 25OHD-szérum-szintjét tartja a vitaminellátottságot legjobban tükröző összetevőnek. Ez a molekula 3 hetes felezési idővel marad fenn a keringési rendszerben, ami azt jelenti, hogy a szervezetünkbe bevitt D3-vitamin-készítmények legfeljebb ennyi ideig segítenek fenntartani a D-vitamin-szintet a téli időszakban.
A testben kimutatható 25OHD-szérum-szint úgynevezett normál értéke 75 és 125 nmol/liter közötti. Ez alatt D-vitamin-hiányról beszélhetünk, míg a felső érték felett a többletbevitelnek tudományosan már nincs kimutatható előnye a csontokra, a daganatkockázatok csökkentésére és a szénhidrát-anyagcserére sem. A frissített ajánlás ezért a téli D-vitamin-pótlás elsődleges céljaként az alsó 75 nmol/literes szérumszinthatár elérését jelöli meg.
A D-vitaminnal kapcsolatban számos tévhit él a közvéleményben
Ezek közül az egyik leggyakoribb a vitamin túladagolásával kapcsolatos. A tény azonban az, hogy az ajánlásnál nagyobb mennyiség bevitele csak nagyon hosszú távon okozhat mérhető problémákat a szervezet szabad kalciumszintjében (hiperkalcémia), másrészt az úgynevezett D-vitamin-intoxikáció rendkívül ritka, mert a testünkben működnek azok a mechanizmusok, amelyek a túl sok D-vitamin hatásai ellen alakultak ki.
Magyarországon az egyik legtöbb embert érintő egészségkockázat a D-vitamin-hiány, amely a téli időszak végére szinte minden magyart érint, de korábbi mérések szerint még a nyári időszakban is minden második magyar D-vitamin-szintje alacsonyabb az ajánlott értéknél. Több mint tíz éve, elsők között a világon, Magyarországon született olyan D-vitamin-beviteli ajánlás, amely az összes érintett orvosi szakterület hivatalos konszenzusán alapul.
Ez az ajánlás 2022-ben a negyedik alkalommal frissült a legújabb tudományos eredmények alapján, a munkában kilenc hazai orvostársaság vett részt. Az új ajánlás egyik legfontosabb megállapítása – amellett, hogy a lakosság túlnyomó többsége D-vitamin-hiányban szenved a téli időszak végére –, hogy Magyarországon az ideális D-vitamin-ellátottság fenntartásához elegendő márciustól októberig a végtagokat, a vállat és az arcot érő direkt napsugárzás – az UV-B sugárzás erősségétől függően napi 15–30 perces időtartamban.
Az idő azért fontos tényező – miközben azt természetesen senki nem javasolja, hogy hosszabb időt töltsünk a tűző nyári napon védelem nélkül –, mert a napvédő készítmények és naptejek gátolják az UV-B sugárzás bejutását a bőrbe, és így a D-vitamin termelést is.
Olvasta már?
- D-vitamin: petefészekrák, mellrák és endometriózis is könnyebben kialakulhat, ha nem pótoljuk
- D-vitamin-pótlás kismamáknál: ilyen betegségnek esélyét csökkentheti a babánál
- D-vitamin: az orvos szerint gondot okozhat, ha nincsen legalább ennyi a szervezetben
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Nem túlzás: mindenkinek ajánlott a D-vitamin pótlása! Ennyit szedjen belőle
Hivatkozás: Kuznia, S., et al. (2023). Efficacy of vitamin D3 supplementation on cancer mortality: Systematic review and individual patient data meta-analysis of randomised controlled trials. Ageing Research Reviews. doi.org/10.1016/j.arr.2023.101923.
