Hasnyálmirigyrák: ennyi idő alatt változhat daganattá a hasnyálmirigy-elváltozás
Úgy tűnik, nincs annyi idő a szűrésre, mint hitték a hasnyálmirigyrák esetében.
Egy mikroszimulációs modell alapján átlagosan 4 évbe telik, amíg egy hasnyálmirigy‑elváltozás a súlyos diszpláziából (HGD) rákká alakul. A mikroszimulációs modellezés a rendelkezésre álló, bár korlátozott adatokkal kombinálva új információkkal szolgálhat a betegség természetes lefolyásáról, és lehetőséget ad egy új szűrési folyamat kidolgozására. A hatékony hasnyálmirigyrák-szűréshez a betegség természetes lefolyásának jobb megértésére és érzékenyebb szűrőeszközökre van szükség, nyilatkozta Dr. Brechtje D. M. Koopmann, a hollandiai Erasmus Medical Center vizsgálatokat végző vezetője.
Nincs annyi idő, mint gondoltuk
Korábbi tanulmányok azt sugalták, hogy a hasnyálmirigyrák szűrésére nyitva álló ablak évtizedekig terjedhet; becslések szerint akár 12-50 évig is – írták a kutatók a Gastroenterology című folyóiratban.
"Sajnos a hasnyálmirigyrák-szűrések gyenge eredményei nem egyeznek ezzel a feltételezéssel, így megválaszolatlan kérdés volt, hogy valóban rendelkezésre áll-e ennyi idő a szűrésre" - jegyezték meg. "A mikroszimulációs modellezés viszont a rendelkezésre álló, bár korlátozott adatokkal kombinálva új információkkal szolgálhat a betegség természetes lefolyásáról."
A tanulmányban a kutatók a Microsimulation Screening Analysis (MISCAN) modellt használták, amely világszerte a méhnyak-, emlő- és vastagbélrák szűrőprogramokat hivatott fejleszteni. A modell a betegség természetes lefolyását, a szűrést és a demográfiai adatokat is elemzi, és olyan megfigyelhető inputokat használ, mint például a prekurzor léziók gyakorisága és a rák előfordulása, hogy megbecsülje a nem azonosítható kimeneteleket, mint például a stádiumok és a prekurzor léziók kialakulásának időtartamát.
Dr. Koopmann és munkatársai ezt a modellt a holland hasnyálmirigyrák előfordulási adataival és a hasnyálmirigyrák nélküli japán boncolási esetek eredményeivel programozták.
Ez a modell betekintést nyújtott a prekurzor elváltozások gyakoriságába
A hasnyálmirigyben bármilyen cisztás lézió becsült prevalenciája 50 éves korosztályban 6,1%, 80 évesek esetében pedig 29,6% volt. A szilárd prekurzor léziók (PanIN) becsült prevalenciája a 80 év felettieknél főként többfókuszos (három vagy annál több lézió) volt. Ebben a korban majdnem 12% -nál volt legalább két PanIN. A később rákká vált léziók esetén az átlagos idő a ciszta keletkezése óta 8,8 év volt, a PanIN keletkezése óta pedig 9,0 év. Azonban a cisztás és PanIN léziók kevesebb mint 10%-a alakul át rákká. A PanIN léziók nem láthatók képalkotó vizsgálatokon, ezért a jelenlegi szűrés csak a cisztás prekurzor léziókra összpontosít, bár ezek csak a hasnyálmirigyrák mintegy 10%-át teszik ki.
"A ciszták alacsony hasnyálmirigyrák kockázata miatt szükséges az aktuális szűrési irányelvek hatékonyságának kiértékelése" - jegyzik meg a kutatók.
A szűrésnek inkább a magas fokú diszpláziás léziók azonosítására kellene összpontosítania. Habár ezeknek a lézióknak a becsült prevalenciája nagyon alacsony, mindössze 0,3% volt a 90 éveseknél, ezek jelentik a legnagyobb kockázatot a hasnyálmirigyrák szempontjából.
A hasnyálmirigyrákra áttérő magas fokú diszpláziát mutató prekurzor ciszták esetén az átlagos időtartam mindössze 4 év volt a diszplázia és a rák között. A betegek 13,7%-ánál ez az időintervallum kevesebb volt, mint 1 év, ami még rövidebb lehetőséget jelent a szűrésre.
Ennél hosszabb időtávon a kis érzékenység magyarázza azt, hogy miért nem sikerült eddig a szűrési erőfeszítéseknek. A kutatók szerint "sürgősen szükség van jobb tesztekre", ugyanakkor elismerik ennek a törekvésnek a kihívásait. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a hasnyálmirigy prekurzor lézióinak átmérője gyakran 5 mm-nél kisebb, így rendkívül nehéz felismerni őket. Egy hatékony eszköznek szüksége lenne a szilárd prekurzor léziók (PanIN) azonosítására, és egyidejűleg meg kell határoznia a diszplázia fokozatát is.
"Mindent összevetve ebből a szempontból a biomarkerek jelenthetik a jövőt" - mutattak rá a kutatók.
Dr. Koopmann és kollégái azt is megjegyzik, hogy további kutatásokra van szükség a hasnyálmirigyrák patofiziológiájának jellemzéséhez. Ők is hozzáteszik, hogy a jelenlegi modellt akkor fogják validálni, módosítani és fejleszteni, amikor új adatok állnak rendelkezésre a boncolási vagy kilátásba helyezett tanulmányokból.
Összegzés
- A hasnyálmirigyrák kialakulásának ideje jelentősen rövidebb lehet, mint azt korábban gondolták.
- A mikroszimulációs modellezés új információkat nyújt a betegség természetes lefolyásáról.
- A szűrési folyamat jobb megértésére és érzékenyebb eszközökre van szükség a hatékony hasnyálmirigyrák-szűréshez.
- A magas fokú diszpláziás léziók azonosítására van szükség a hatékony szűréshez.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!