Biomarkerekkel a hasnyálmirigy-daganat ellen
Egy újonnan azonosított biomarker-csoportnak köszönhetően az eddigieknél jóval korábban diagnosztizálhatóvá válik a hasnyálmirigyrák, így pedig a terápia is hatékonyabbá válhat. Miből áll majd innentől a vizsgálat?
Az úgynevezett biomarkerek olyan sejtek, molekulák, gének, hormonok vagy enzimek, melyek egy-egy betegségre (annak jelenlétére vagy éppen súlyosságára, stádiumára) utalnak. A biomarkereket megtalálhatjuk többek között például a különböző testfolyadékokban, így a vérben vagy a gerincvelői folyadékban is.
A biomarkerek vizsgálata az egyik "legnépszerűbb" kutatási téma, mert a segítségükkel kíméletesebben, olcsóbban és gyorsabban megszülethet egy-egy diagnózis.
A daganatos betegségeknél különösen fontosak lehetnek a biomarkerek, hiszen azok a betegség stádiumára is utalhatnak, illetve már azelőtt meg lehet őket találni például a vérben, hogy a beteg tüneteket érzékelne. Ez pedig jelentősen növelheti a beteg gyógyulási, túlélési esélyeit.
Mit mutatnak meg a biomarkerek?
Más esetekben a biomarker gének, génmutációk "megmutathatják", hogy valakinél mekkora bizonyos daganatos betegségek kialakulásának rizikója, így például az életmód megváltoztatásával, vagy a gyakoribb szűrővizsgálatokkal ezt a rizikót tovább lehet csökkenteni. Azoknál a hölgyeknél például, akik a BRCA1, illetve a BRCA2 gének bizonyos mutációival rendelkeznek, a mellrák kialakulásának esélye 80%, a petefészekrák rizikója pedig 55% is lehet.
Hogyan fedezhető fel hamarabb a hasnyálmirigyrák?
Egy újonnan azonosított biomarker-csoport a hasnyálmirigy daganatos megbetegedéseinek korai felfedezését teszi lehetővé. Ezt a daganattípust különösen veszélyesnek tartják, egyrészt mert nagyon könnyen képez áttéteket a szervezetben, másrészt gyakran csak igen előrehaladott stádiumban jár együtt tünetekkel, így általában túl későn sikerül csak diagnosztizálni.
A hasnyálmirigyrák túlélési esélyei sajnos igen alacsonyak: az ötéves túlélési arány mindössze 5% (a prosztataráknál ez az arány 99 százalék, a mellrák esetében nagyjából 85 százalék, míg a tüdőráknál 17 százalék).
Mi kell a pontos diagnózishoz?
Ken Zaret és Gloria Petersen, a tanulmány vezető szerzői csapatukkal az emberi hasnyálmiriggyel azonos laboratóriumi "modellt" vizsgáltak.
Őssejt-technológia és genetikai újraprogramozás segítségével egy előrehaladott hasnyálmirigy-daganatos beteg sejtjeiből olyan sejtcsoportot sikerült létrehozniuk, mely a daganat korai stádiumára jellemző. Ezek a sejtek olyan proteineket állítottak elő, melyeket biomarkernek is tekinthetünk, vagyis a vérben felfedezve a hasnyálmirigy daganatára utalnak.
A thrombospondin-2 (THBS2) a daganat korai, míg a CA19-9 a hasnyálmirigyrák későbbi stádiumára jellemző biomarker. 746, daganatos és nem daganatos vérplazma-mintát vetettek alá vizsgálatnak, és úgy találták, hogy a THBS2 és a CA19-9 a vérben megfelelő indikátora lehet a hasnyálmirigy-daganatnak. A szakemberek különböző stádiumban lévő betegek vérplazmáját vizsgálták, és olyanokét is, akiknél jóindulatú hasnyálmirigy-betegséget diagnosztizáltak. A biomarkerek minden esetben pontos "diagnózist" adtak.
A daganatos betegségekre való hajlam előre jelzése javítja a túlélés esélyeit. Olvasson tovább!
Zaret és Petersen szerint ezek az eredmények rendkívül biztatóak, mert lehetővé teszik, hogy a hasnyálmirigy-daganatot korai stádiumában felfedezzék, így pedig jelentősen megnő a sikeres terápia és a túlélés esélye is.
A szakemberek a biomarkerek vizsgálatát azoknak is javasolják, akik a hasnyálmirigyrák magasabb rizikójával néznek szembe, például akik családjában már fordult elő ilyen megbetegedés, akik cukorbetegek vagy dohányoznak. A biomarkereknek köszönhetően pedig hatékonyabban meg tudják majd különböztetni a hasnyálmirigy-daganatos és a hasnyálmirigy-gyulladásos eseteket.
A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Science Translational Medicine című szaklapban jelent meg.
