Az atombomba öröksége máig hat
Az atombomba öröksége még mindig kísérti a hirosimai családokat. A 65 évvel ezelőtt félmillió japán halálát és sebesülését okozó amerikai atombombák még ma is a családok nemzedékeit kísértik, akik attól tartanak, hogy örökölték a sugárzás által károsított géneket.
Katsuhiro Hirano is a több százezer "hibakusa", vagyis a Hiroshima és Nagasaki ellen intézett atomtámadás túlélőjének egyike. A katasztrófában több mint 200 ezer ember halt meg azonnal, illetve a sugárzás későbbi hatásai következtében.
"Minden második generációs hibakusa ugyanattól fél: hogy bármelyik pillanatban rákosak lehetünk" – mondja Hirano, akinek néhai édesanyja csak kis híján élte túl az 1945-ben Hiroshimára ledobott bombát.
Azóta számos túlélő szenvedett leukémiában és rákban, és bár nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy ezek a betegségek generációról generációra öröklődnek, a családok a legrosszabbtól tartanak.
"Egyes szakértők azt állítják, hogy a hatás nem érinti a második generációt, de én nem hiszem el" – mondja Hirano, akinek édesanyja kétszer is elvetélt, Hirano szerint egyértelműen a bombatámadásból származó sugárzás behatása következtében. Hivatalosan 240 ezer embert ismernek el hibakusaként, és részesülnek ingyenes egészségügyi ellátásban, de a két nagyvárosban mások is igényelnék az elismerést, akik állítólag a bombázással összefüggő betegségekben szenvednek.
"Az ismeretlentől félünk, mivel a sugárzás láthatatlan, senki sem érzékelheti" – állítja az 52 esztendős Hirano, aki az atombomba második generációs áldozatait képviselő szövetség főtitkára. Az egészségügyi minisztérium nem tervezi, hogy ingyenes rákszűrést nyújtana a második generációs túlélőknek, arra hivatkozva, hogy nincs bizonyíték az idősebb családtagokat ért sugárbehatás és gyermekeik betegségei közötti összefüggésre.
A világ legelső atomtámadása által földig rombolt Hirosima újra reflektorfénybe került ezen a héten, amikor Nobel-békedíjasok gyűltek össze a városban, hogy felszólítsák a világot a nukleáris fegyverkezés leállítására. A vendégszónokok között szerepel a tibeti lelki vezető, a Dalai Láma is. Barack Obama amerikai elnök, aki 2009-ben a nukleáris leszerelés támogatásáért elnyerte a békedíjat, Szöulba látogat a G20 országok csúcstalálkozójára, majd a hétvégén Yokohamába utazik a Csendes-óceán partvidékén fekvő országok vezetőinek találkozójára.
A becslések szerint körülbelül 140 ezer ember halt meg közvetlenül, vagy vesztette életét nem sokkal a robbanást követően a hirosimai atomtámadásban, a három nappal később bekövetkező nagasaki katasztrófa pedig 70 ezer emberéletet követelt.
A 82 éves túlélő, Kazue Sato, még mindig attól fél, hogy fia vagy unokái a rendellenes gének esetleges öröklése miatt rákot vagy leukémiát kaphatnak. "Megkönnyebbültem, amikor a fiam testi fogyatékosság nélkül született meg, de állandóan aggódom amiatt, hogy később jelennek meg a tünetek" – számol be Sato, aki az atombomba túlélőit ápoló otthonban él Hiroshimában.
A sugárzás hatásait kutató Radiation Effects Research közös, japán-amerikai alapítvány klinikai felmérést indít a hónap végén, melynek keretében az atombomba túlélők mintegy 12 ezer gyermekét vizsgálják a két városban. "Azért döntöttünk a felmérés elkezdése mellett, mert a második generáció abba az életkorba ért, amikor hajlamosabbak az ilyen betegségekre" – nyilatkozta az alapítvány igazgatója, Takanobu Teramoto. Az alapítvány a felmérést állandó jelleggel folytatja majd.
Bár örömmel veszik a közeledő orvosi vizsgálatokat, a hibakusák gyermekei továbbra is azt követelik a kormánytól, hogy terjessze ki rájuk is az egészségügyi támogatást, többek között az amúgy elég költséges rákszűrést. "Azt szeretném, ha a lehető leggyorsabban megkezdenék a rákszűrést, mivel már idősödünk" – mondja Nobuhito Hirano, szintén második generációs túlélő Nagasakiban.
"A félelmünket sosem fogják eltörölni..."
