Áttétes veserák jelei: ha így fáj a háta, nagy lehet a baj
A veserák alattomos, mert sokáig tünetmentes. Vegye komolyan még az ártatlannak tűnő panaszokat is!
A veserák kezelési tervének meghatározásánál figyelembe kell venni a betegség súlyosságát, típusát és az érintett általános egészségi állapotát is.
A vese daganatos megbetegedéseit több módon is csoportosítják, elsősorban attól függően, hogy honnan (mely sejttípusból) indul ki a daganat, mekkora a mérete, illetve, képzett-e már áttéteket más szerveken. Másodlagos daganatokról pedig akkor beszélhetünk, ha más szerveken alakult ki először a daganat, és később terjedt át a vesére. A gyógyulási esélyek is attól függnek, milyen súlyos állapotban van a beteg a terápia kezdetén. Minél előrehaladottabb stádiumú a daganat, sajnos annál rosszabbak a beteg kilátásai.
A veserák kezelési módszerei
A veserákkezelésénél a leggyakrabban a műtéti megoldást javasolják. Ilyenkor vagy a vese egy részét (ha a tumor 7 cm-nél kisebb) vagy annak egészét eltávolítják, és előfordulhat, hogy a vesetájéki nyirokcsomókat is ki kell metszeni. Súlyosabb esetben pedig azokat az ereket is fel kell nyitni, amelyek a vese vérellátásáról gondoskodnak.
Kisebb méretű vagy nem lokalizálható daganat esetén, vagy ha nincs lehetőség műtétre, gyógyszerekkel, kemo- vagy sugárterápiával is kezelhető a veserák. Ezekre a módszerekre időnként akkor is szükség lehet, ha a műtét után nagyobb az esélye a daganat kiújulásának.
Ritkábban alkalmazott módszerek lehetnek (szintén abban az esetben, ha műtétre nincs lehetőség) a daganat „hőkezelése”, vagyis lehűtése (krioterápia) vagy felmelegítése (rádiófrekvenciás abláció). Ilyenkor a hideg vagy a meleg hatására elpusztulnak az érintett, beteg sejtek. Ezeket a módszereket általában akkor javasolják, ha a hagyományos műtétre nincs lehetőség, illetve, ha a tumor mérete nem túlságosan nagy.
A kisebb daganatoknál lehetőség van arra is, hogy csak megfigyeljék a beteget, rendszeres képalkotó vizsgálatokat végezzenek, és csak akkor lépjenek közbe, ha a tumor növekedni kezd.
A veserák legsúlyosabb eseteiben, amikor már áttétek is képződtek, a vesén és más szerveken található daganatokat egyaránt kezelni szükséges. Természetesen, ilyenkor is figyelembe kell venni a beteg általános egészségi állapotát a daganatok méretét és elhelyezkedését is. Ezektől függően az első lépés lehet kemo- vagy sugárterápia, de műtét, vagy ezek kombinációja is.
A veserák főbb tünetei
A veserák a vesében jelentkező rosszindulatú daganatos elváltozás, amely más szervekre is áttétet adhat. Az időben felfedezett vesedaganat általában jól kezelhető.
A veserák leggyakrabban 60-70 éves korban fordul elő, férfiaknál gyakoribb. A betegség korai felismerését nehezíti, hogy kezdetben sokáig nem okoz panaszt, vagy csak enyhe tünetek jelentkeznek. Emiatt az esetek egy jelentős részében csak későbbi stádiumban, már áttétek megléte mellett diagnosztizálják, ami rontja a gyógyulási esélyeket.
A vese rosszindulatú daganatos megbetegedései a tumor kiterjedése és a vesében érintett sejtek típusa, valamint az esetleges áttétek alapján stádiumokba sorolhatók. A stádiumbeosztás nagyban meghatározza az onkológiai kezelés lehetőségeit.
A veserák általában csak az egyik vesében jelentkezik, de ritkábban előfordul, hogy mindkét vesében megtalálható. A növekvő tumor egy idő után más szervekbe is áttétet adhat, különösen, ha a vesének azon a részén alakul ki, amely a vérből a méreganyagok kiválasztását végzi, mivel a rosszindulatú daganatok a vér útján is terjedhetnek.
A vesedaganat kezdetben nem ad tüneteket, majd enyhe tünetek jelentkeznek:
- hátba, vesetájékra kisugárzó fájdalom
- étvágycsökkenés
- ok nélküli fogyás
- fáradtság
- láz
- véres vizelet
Ha a daganat más szervekbe is áttétet adott, specifikus tünetek is megjelenhetnek, például agyi áttét esetén idegrendszeri tünetek (fejfájás, szédülés, zavartság stb.) jelentkezhetnek.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a fenti tünetek valamelyikét tapasztalja, keresse fel háziorvosát, aki szükség esetén gondoskodik a szakorvosi vizsgálatokra történő beutalásról.
A veserák kezelése
A veserák kezelése a daganat típusától és méretétől, illetve attól is függ, hogy jelen van-e más szervbe áttét. A kezelésről minden esetben több szakemberből (urológus, onkológus, radioterápiás szakember, radiológus és patológus) álló ún. onkoteam dönt. A kezelés sikeressége azon múlik, hogy a daganatot milyen korán fedezték fel, milyen a kiterjedése, és adott-e áttétet más szervbe.
A kezelés első lépése a daganat sebészi eltávolítása műtéti úton. Ha a daganat még nem terjedt tovább a veséből, akkor a műtét teljes gyógyuláshoz is vezethet. Ha a veserák már áttétet képzett, akkor a sebész igyekszik minél nagyobb daganattömeget eltávolítani a műtét során. Ha a vesében már túl nagy méretű a daganat, akkor a teljes vese eltávolítása szükséges.
Ha a műtét nem lehetséges, akkor ún. rádiófrekvenciás ablációs beavatkozással rádióhullámok segítségével próbálják elpusztítani a daganatos sejteket, amihez egy szondát vezetnek be az érintett területre. Ez a beavatkozás azonban nem olyan hatékony, mint a műtét.
A veserák kezelésére hatékony kemoterápia jelenleg nem áll rendelkezésre. A műtét után sor kerülhet sugárterápiára és biológiai, célzott onkológiai terápiára is.
Összegzés
- A veserákokat különböző módon csoportosítják a daganat típusától és méretétől függően.
- A veserákok leggyakrabban műtéti módszerrel kezelhetők, de lehetőség van gyógyszeres, kemo- vagy sugárterápiára is.
- Az időben felfedezett vesedaganatok jól kezelhetők, de sok esetben csak későbbi stádiumban diagnosztizálják őket.
- A veserák leggyakrabban 60-70 éves korban fordul elő, és gyakoribb férfiaknál.
- A daganatok méretétől és az áttétek meglététől függően lehet szükség kombinált kemo- és sugárterápiára, valamint műtétre is.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Az egyik oldalon fáj a dereka? Ebből jöhet rá, ha daganat az oka
