A rákellenes küzdelem világnapja
A Párizsban tartott első rákellenes világkongresszus résztvevői 2000. február 4-én a rettegett kór elleni világméretű összefogásra felszólító dokumentumot írtak alá. Ennek emlékére a kongresszus február 4-ét a rákellenes küzdelem világnapjává nyilvánította.
A rák gyűjtőfogalom: több száz különböző szövettani típusú, különböző biológiai viselkedésű és különböző szervekre lokalizálódó megbetegedést (kóros sejtburjánzást: daganatot) fed. Ennek megfelelően kezelése, gyógyítása is sokféle lehet - nincs ellene univerzális gyógyszer. Fél évszázada a rosszindulatú daganatokkal diagnosztizált betegeknek csak 20 százaléka volt megmenthető, ma körülbelül felük és a bővülő terápiás lehetőségeknek és intenzív kutatásoknak köszönhetően az arány javul.
Szervezetünkben nap mint nap keletkeznek rendellenes sejtek, de mivel az immunrendszer sejtjei ezeket képesek felismerni és elpusztítani, ritkán fejlődik ezekből betegség. Néha azonban ezeknek a sejteknek sikerül kibújniuk a szervezet ellenőrzőrendszerének felügyelete alól, féktelen szaporodásuk és áttétképződésük vezet az összefoglaló néven ráknak (karcinóma, szarkóma) nevezett betegséghez. Az alattomos kór nagyon lassan, több év alatt alakul ki, megfelelő diagnosztikával azonban nagyon korai szakaszban ki lehet mutatni az elváltozást.
A világon naponta húszezer, évente több mint hétmillió ember hal meg rákban, s évente 11-12 millió új rákos megbetegedést fedeznek fel. Minden harmadik európainál diagnosztizálnak élete során daganatot, és minden negyedik európai ember rákban hal meg. Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2006-2015 között évente két százalékkal kívánja csökkenteni a halálos áldozatok számát, a prognózisok növekedéssel számolnak: becslések szerint 2030-ra 17 millióra emelkedhet a betegség halálos áldozatainak száma, a rákbetegek száma pedig megháromszorozódik, a helyzet leginkább a fejlődő országokban romlik majd. A WHO a megelőzés terén két fő kockázati tényezőre összpontosít: a dohányzásra és a táplálkozásra, mert minden harmadik rákmegbetegedés a helytelen táplálkozás és a mozgáshiány következménye.
Magyarországon az összes haláleset egynegyedét okozzák a daganatos betegségek, a vezető daganatos halálok a tüdőrák, ezt követi a vastagbél- és végbélrák, az emlő-, gyomor-, prosztata- és szájüregi rák okozta halálozás. Évente mintegy 70 ezer új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, s 32-34 ezren halnak meg valamilyen rákos elváltozás következtében - vagyis egy Esztergom nagyságú város lakosságát veszítjük el minden évben. A daganatok miatti halálozásban Magyarország a fejlett ipari államokat tömörítő OECD tagországok között az utolsó helyen áll.
A rákban elhunytak fele megmenthető lenne, ha az elváltozást, a daganatot idejében felismernék és megfelelően kezelnék. Felvilágosítással és szűrővizsgálatokkal az esetek egyharmadát lehetne megelőzni, egyharmadát gyógyítani, a betegek fennmaradó egyharmadát pedig megfelelő életminőség-javító kezelésben részesíteni. Ennek érdekében hirdették meg 2006-ban a Nemzeti Rákellenes Programot, amelynek végső célja, hogy 10 év alatt 10 százalékkal csökkenjen a daganatos betegségekből eredő halálozások száma. A program legfontosabb üzenete, hogy a rákbetegséget meg lehet előzni, és e betegségből meg lehet gyógyulni. Magyarországon elméletileg minden beteg hozzájuthat a legkorszerűbb terápiákhoz.
