A Rák Világnapján: hatékony lépésekkel a tüdőrák ellen
A rosszindulatú daganat (közismert szóval rák) nem egyetlen betegség, több mint 200 féle megbetegedést foglal magába. Rendszerint több tényező, és több, a genetikai állományban bekövetkezett változás indítja el kialakulásukat. Bármely szöveti sejtből kialakulhatnak, közös jellemzőjük a szabálytalan sejtszaporulat, és a biológiai sejtekbe való betörési képesség. Minden évben február 4-én tartják a Rák Világnapját, mely napon a világ népessége egyként fog össze a rák elleni küzdelemben, felhívva a figyelmet a daganatos betegségek növekvő számára.
A rák az egyik vezető halálok az egész világon. A WHO becslései szerint mintegy 84 millió ember hal meg daganatos betegségek következtében, mivel nem részesülhetnek a betegség elleni kezelésekben. Manapság alig van olyan család, mely rokoni vagy ismerősi körén keresztül ne szembesült volna rosszindulatú daganatos betegséggel. Míg 2008-ban világszerte 12,7 millió ember betegedett meg évente valamilyen rákban, és 7,6 millió beteg halt meg daganatos betegségben, addig becslések szerint ezek a számok 2030-ra csaknem megduplázódhatnak.
Az öt leggyakoribb rákfajta a világon a tüdő-, a prosztata-, a vastagbél-, a gyomor- és a májrák. Szomorú tény, hogy hazánk Európán belül a férfiak tekintetében az első, míg a nők esetében a második helyen áll a rák okozta halálozásban. Magyarországon évente közel 50 000 rákos megbetegedést diagnosztizálnak, miközben csaknem 32 000 beteg hal meg valamely daganat következtében.
A tüdőrák világszerte a leggyakoribb és leghalálosabb daganattípus, mellyel minden évben 1,6 millió új rákos beteget diagnosztizálnak. Kialakulásuk 90 százalékáért a dohányzás felelős. Ennek a ráktípusnak évente 1,38 millió haláleset tulajdonítható, mely az összes daganatos halálozás 18%-át teszi ki. A férfiak esetében a tüdőrák okozta halálozásban Magyarország világelső.
A nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) az Európában évente diagnosztizált 391 000 új tüdődaganatos megbetegedés 85%-át teszi ki, az NSCLC leggyakoribb típusa pedig a mirigyhámból kiinduló - ú.n. adeno - carcinoma. Világszerte az összes adenocarcinoma körülbelül 20-30%-a hordoz hámsejtek által termelt megváltozott növekedési faktort (ún. EGFR mutációkat. EGFR = epidermális növekedési faktor).
"A betegség rossz prognózisa miatt Európában évente mintegy 340 000 halálesetet tulajdonítanak a tüdőrák következményének, amely ezáltal a daganatos halálozás leggyakoribb okaként szerepel. Hazánkban évente 10 ezer feletti új tüdőrákos megbetegedést diagnosztizálnak, miközben 8 ezer beteg meghal." – közölte Dr. Ostoros Gyula tüdőgyógyász-onkológus. "Magyarországon a tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat, 2012-ben a Korányi Bulletin1 szerint 11 555 új beteget diagnosztizáltak, ennek 44%-a adenocarcinoma."
Évekkel ezelőtt a rákbetegséget egyenlőnek vették a közeli halál bekövetkeztével, ez a nézet mára már a közvéleményben is módosult. A rákbetegségek egy hányadát meg lehet gyógyítani, a túlélési mutatók pedig javultak. A legújabb gyógyszerfejlesztések eredményeként elérhető célzott terápia egy új filozófia, mely átalakítja a kezelés logikáját. Az új szájon át szedhető gyógyszerekkel a korábbi terápiákhoz képest már elérhetőnek látszik a terápiás cél, azaz a betegség krónikussá szelídítése, mellyel a várható túlélés megháromszorozódhat
