A dohányfüst is felelős a hasnyálmirigyrákért
Az onkológiai betegségek kezelésében az elmúlt években forradalmi változás következett be. A sebészeti, sugárterápiás módszerek korszerűbbé válása és a legfejlettebb kemoterápiás eljárások elterjedése miatt a rákos betegségek egy része sikeresen kezelhető, szerencsés esetben gyógyítható. A hasnyálmirigy daganatos betegsége esetén a prevenció és a szűrővizsgálatok szerepe még hangsúlyosabb, mivel előrehaladott esetben a kezelési lehetőségek korlátozottak.
Kialakulásában az egyik legfontosabb kockázati tényező a dohányzás. A dohányfüstben levő rákkeltő anyagok nemcsak a tüdő, hanem a hasnyálmirigy daganatos betegségéért is felelőssé tehetők. Kisebb mértékben, de a tartós alkoholfogyasztás is hozzájárulhat a hasnyálmirigy-daganat kialakulásához azáltal, hogy idült hasnyálmirigy-gyulladást okoz. Nem vethető el a betegség kialakulásában a jelentős mennyiségű feketekávé éveken át tartó fogyasztása sem, bár az összefüggés nem egyértelmű, valószínűsíthető a pörkölés során képződött rákkeltő anyagok szerepe. Étrendi tényezők közül a bőséges mennyiségű zsír- és húsfogyasztás valamelyest növelheti, míg a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend csökkentheti a betegség kialakulásának valószínűségét.
Cukorbetegség, epekövesség
Hasnyálmirigyrák esetén valamivel gyakrabban szerepel a betegek kórtörténetében cukorbetegség és epekövesség, de a daganat kialakulásában játszott szerepük egyértelműen nem igazolható. Nem zárható ki az örökletes tényezők felelőssége. Bár a családi halmozódás ritka, de ha a vérrokonok között előfordult hasnyálmirigyrák, panaszmentes esetekben is célszerű az időnkénti szűrővizsgálaton való részvétel. A betegség csak kései, előrehaladott formájában okoz jelentős panaszokat, ezért fontos, hogy a tartósan fennálló enyhébb hasi panaszok esetén is orvoshoz forduljunk. Az étkezés után jelentkező hasi fájdalom és puffadás a betegségre jellemző tünet lehet, bár ezek a panaszok sok egyéb betegséget is jelenthetnek. A fájdalom legtöbbször a bordaívek alatt és a gyomorszájban a legerősebb, de tipikus helye nem mindig jelölhető meg. A haspuffadás emésztési zavarral, bélgázok képződésével jár, tüneti kezelésre, mint emésztést segítő vagy gázképződést gátló készítményekre csökkenhet, ezért ezeknek a gyógyszereknek alkalmazása legfeljebb 1-2 hétig javasolt. Ha ezt követően a panaszok visszatérnek, célszerű orvoshoz fordulni. A hasi fájdalom és puffadás étvágytalansággal, hányingerrel is társulhat, súlyos esetben a hasnyálmirigy emésztőműködésének kiesése miatt a széklet jellege is megváltozhat, fogyás jelentkezhet. Olykor intenzív, a háti gerincszakaszra lokalizálódó erős fájdalom, máskor görcsök nélkül jelentkező sárgaság utalhat a hasnyálmirigy tumoros folyamatára.
Vizsgálati eljárások
A pácienseknél a leggyakoribb vizsgálati eljárás a hasi ultrahangvizsgálat. Azonban a pancreas anatómiai elhelyezkedésének köszönhetően a benne kialakult daganatok nem mindig találhatók meg ezzel a módszerrel. A diagnózis pontosítását szolgálja a CT- és MRI-vizsgálat. Segítségükkel a folyamat kiterjedéséről, valamint az esetleges áttétekről is megbízhatóbb információt kapunk. Ha ezek sem tudják egyértelműen megerősíteni vagy kizárni a daganat jelenlétét, a szájon át levezetett endoszkóp segítségével a hasnyálmirigy kivezető csövei kontrasztanyaggal feltölthetők, és ez röntgengép segítségével láthatóvá tehető. Egyelőre nem áll rendelkezésre olyan laboratóriumi vizsgálat, mely a daganatot korai stádiumában igazolni tudná, éppen ezért a betegség gyanúja esetén a laboratóriumi vizsgálatok önmagukban alkalmatlanok a diagnózisra.
Műtét
Az időben felismert rosszindulatú tumor sebészi eltávolítása jelentheti a legbiztosabb utat a gyógyulás irányába. A hasnyálmirigy-daganatoknak azonban csak alig 20 százaléka operálható a diagnózis felállításának időpontjában. Sokszor a CT alapján műthetőnek tűnő esetekben a műtőasztalon derül ki, hogy a daganat már beszűri a környező szerveket, érképleteket, és maradéktalanul nem lehet eltávolítani. Ekkor kemoterápia, sugárterápia, illetve ezek egyidejű kombinációja jön szóba a beteg általános állapotának függvényében. A tumor maradéktalan elpusztulásának esélye ezekkel a módszerekkel kicsi, de tanulmányok adatai alapján az így kezelt betegek kb. 25 százaléka operálhatóvá válik. Nem műthető esetekben kemoterápiás szerekkel a daganat fejlődése az esetek nagy részében lassítható. A gyakori áttétképződés, a nagy kiterjedésű, környezetét beszűrő tumor okozta szövődmények miatt nagy jelentősége van a kísérő tünetek (fájdalom, hányás, sárgaság, bélelzáródás stb.) kezelésének.
A fejlődő diagnosztika, műtéti technika, kemo- és sugárterápia ellenére a hasnyálmirigy-daganatban szenvedő betegeknek igen kis százaléka éri meg a diagnózis felállítását követő 5. évet.
Debreceni Egyetem Klinikai Központ
