Magasabb végzettség - gyakoribb cukorbetegség?

A felsőfokú végzettségűeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki a cukorbetegség ritkább, autoimmun formája - vélik a stockholmi Karolinska Intézet kutatói, akik több mint 56 ezer felnőtt adatait elemezték.

Az autoimmun diabétesz esetében az immunrendszer megsemmisíti a hasnyálmirigy béta-sejtjeit, amelyek az inzulint termelik. Gyermekek esetében a betegséget 1. típusú diabétesznek nevezik. Némely esetben a béta-sejtek pusztulása lassan, látensen folyik, s csupán a felnőttkorban jelentkeznek a tünetek. A felnőttkorban diagnosztizált cukorbetegek 12 százaléka szenved a diabétesz látens autoimmun formájában (LADA).

A majd negyedszázados követéses vizsgálat során 56 294 norvég lakos adatait elemezték. Mint kiderült, az egyetemi végzettségűek esetében kétszer akkora volt a valószínűsége, hogy életük során a diabétesz látens autóimmun formája alakul ki náluk, mint az érettségivel nem rendelkezők között.

"A felsőfokú végzettség természetesen önmagában nem növeli a LADA kialakulásának veszélyét. Eredményeink inkább arra utalnak,

hogy az egyetemi végzettségűek esetében valamilyen hajlamosító tényező lehet. Közrejátszhat az életmód, vagy valamilyen egyéb környezeti tényező" - mondta Lisa Olsson, a Diabetes Care című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Hozzátette: statisztikai eszközökkel iktatták ki az olyan hagyományos rizikófaktorok hatását, mint a diabétesz családi előfordulása, a túlsúly, dohányzás, vagy a mozgásszegény életmód. "Valamilyen egyéb környezeti tényezőknek kell közrejátszaniuk" - emelte ki.

Mindazonáltal a LADA kifejlődésének veszélye igen csekély: az 56294 személy közül csupán 122-nél diagnosztizálták a betegség autoimmun formáját, viszont 1500-nál állapították a diabétesz sokkal elterjedtebb, az elhízással kapcsolatos 2. típusú alakját.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a jobb családi háttérrel rendelkező gyerekeknél gyakrabban alakul ki az 1. típusú diabétesz.

A kutatók szerint a LADA gyakorisága és a felsőfokú végzettség közötti összefüggés egyik lehetséges magyarázata, hogy az egyetemre járók gyermekkorukban kevesebb fertőzésen estek át. A fertőzések hiánya viszont némely tudós szerint hajlamosíthat az 1. típusú diabétesz kialakulására.

"Adataink alapján úgy véljük, hogy az autoimmun diabétesz kialakulásának kockázata a felnőtteknél valamiképp összefüggésben lehet a gyermekkori környezeti tényezőkkel és fertőzésekkel. Nem zárhatjuk ki azonban a felnőttkori környezeti tényezők hatását sem" - összegezte Lisa Olsson.