Ismerjük, mégsem teszünk ellene?
A 2-es típusú cukorbetegség a túlzott szénhidrát fogyasztás és a mozgásszegény életmód miatt, napjaink népbetegségeinek listáján dobogós helyezést ért el. A betegség terjedését a rendszeres szűrés és a családokban végbemenő életmódváltás segíthet meggátolni.
A betegek sajnos még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a megelőzésre, noha ismert, hogy a már kialakult diabétesz több súlyos, az egészséget és az életminőséget károsan befolyásoló szövődményt okozhat – hívja fel a figyelmet dr. Bibok György diabetológus, a Budai Endokrinközpont főorvosa. A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy hiába fordul elő a családban a betegség és hívjuk fel az érintettek figyelmét az öröklődés jelentőségére. A legtöbben természetesnek veszik, hogy ők maguk is végigjárják majd az elődöktől látott utat, pedig egyáltalán nem törvényszerű, hogy így kell lennie. A genetikát nem befolyásolhatjuk, de az életmódunkat magunk alakítjuk. Étrendi változtatásokkal, rendszeres mozgással és szűrővizsgálatokkal kézben tarthatjuk saját egészségünket.
A megelőzés hiánya mellett sajnos gyakori, hogy a már kialakult betegség felismerésére is későn kerül sor. Az elhanyagolt, nem megfelelően kezelt cukorbetegség súlyos szövődményeket okozhat, a betegek pedig gyakran csak ekkor szembesülnek a hosszú ideje tartó folyamat végkifejletével. A 2-es típusú diabétesz azonban soha nem egyik napról a másikra jelentkezik, az érintettek mégis alig vesznek tudomást a lappangó betegséget jelző tünetekről: fokozott szomjúság, gyakori fejfájás, látási zavarok, fáradtság jelezhetik, hogy valami nincs rendben a szervezetben. Gyanúra adnak okot a visszatérő gombás, vagy húgyúti fertőzések, a bőr viszketése és az apróbb, akár kisebb háztartási balesetekben szerzett sérülések elhúzódó gyógyulása. Ha nem vesszük idejében észre ezeket a jeleket és nem fordulunk orvoshoz, akkor a panaszok súlyosbodnak, megjelennek a betegség szövődményei: károsodik a vese, az idegek és az erek. Az érrendszert károsító hatás következtében erekciós problémák jelentkezhetnek, megnő az infarktus és agyvérzés kockázata. A szem vékony érhálózata is károsodik, mely akár a látás teljes elvesztésével is járhat. A romló vérkeringés miatt a lábakon fekélyek jelenhetnek meg, végső esetben a végtag amputációjára is sor kerülhet.
A 2-es típusú diabétesz megjelenésének kockázata 40 éves kor után jelentősen megemelkedik, de napjainkban egyre fiatalabb korra tolódik. Emelkedik a fiatal felnőtt korú, a gyermek betegek száma is. Az öröklődés szerepről már beszéltünk: ha a szülőknél, vagy testvérnél kialakult a betegség szintén jelentős a rizikófaktor. Diabéteszre hajlamosít az elhízás, különösen a hasi területen jelentkező túlsúly. Az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, az egyoldalú, szénhidrátban gazdag táplálkozás. Hölgyek esetében a terhességi diabétesz is emeli a betegség későbbi életkorban való megjelenésének kockázatát.
Napjainkban egyszerű specifikus kérdőív és vércukorvizsgálat alapján könnyen kiszűrhetők a cukorbetegségre hajlamos, nagykockázatú betegek – mondja dr. Bibok György. A rizikócsoportba tartozók számára évente javasolt a szűrővizsgálat elvégzése, így jó eséllyel még idejében visszafordíthatjuk a folyamatot, vagy lassíthatjuk a kialakulását. A súlyos, kezeletlen, vagy lappangó betegségből kialakuló szövődményeket pedig megelőzhetjük. Kezdetben akár mozgással és étrendi változtatással is normalizálható a vércukorszint, ehhez azonban idejében fel kell ismerni a betegséget!
