Cukorbetegség: ezek az első tünetek, amiket sokan nem ismernek fel
Az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség mellett napjainkban egyre gyakoribb az inzulinrezisztencia, amit a cukorbetegség előszobájaként is emlegetnek. Mit lehet, és mit kell róluk tudni?
Dr. Bibok György diabetológus, a Budai Endokrinközpont főorvosának segítségével elmagyarázzuk az egyes betegségek közti hasonlóságokat, különbségeket és ok-okozati összefüggéseket.
Miért lettem cukorbeteg? És ez megelőzhető lehetett volna?
Ezekre a kérdésekre lassan választ kapunk. Főleg a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása kerülhető el, ha már kora gyermekkorban tudatosan figyelünk a fenti körülményekre. Azoknál az egyéneknél, ahol a családban cukorbetegség már előfordult, ott fokozottabb figyelmet kell fordítani a helyes, egészséges táplálkozásra. Az egész család táplálkozását meg kell változtatni, példát kell mutatni a gyermekeknek.
Túlsúlyos szülők gyerekei is legtöbbször azért túlsúlyosak, kalóriadúsan étkeznek. Ezekután könnyen érthető, hogy az időskori 2-es típusú cukorbetegeknél az elsődleges károsodás itt a receptor szinten történik, a túlsúly mellett ezek a sejtek károsodnak mennyiségileg és minőségileg is, és csak fokozott inzulintermeléssel tudja a szervezet ezt kompenzálni.
Idővel azonban a hasnyálmirigy működése is kezd kimerülni, és ekkor alakul ki a relatív inzulinhiány. Ezzel szemben az l-es típusú cukorbetegeknél a beta-sejtek legtöbbször auto-immun (a szervezet saját sejtjei ellen ellenanyagot termel) folyamatok révén elpusztulnak és ez abszolút inzulinhiányt eredményez.
A fentiek alapján már könnyebben megérthetjük, hogyan lesz valaki cukorbeteg. A cukorbetegség kialakulásában szervezeten belüli ún. genetikai örökletes tényezők, valamint külső, környezeti tényezők játszhatnak szerepet
1-es típusú diabétesz: autoimmun betegség
Inzulinfüggőnek is nevezik, hiszen a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek károsodása miatt igen kevés, vagy semennyi inzulin sem termelődik, ezért a betegek a kezelés során inzulinra szorulnak. A betegség jellemzően gyermek-, vagy fiatal korban jelenik meg, 35 év alatt, de bármely életkorban előfordulhat.
Mivel az 1-es típusú diabétesz esetén, a kellő mennyiségű inzulin hiányában a sejtek cukorfelvétele nem megoldott, a felesleges cukortól a szervezet más úton igyekszik megszabadulni. A betegség első tünetei ezért a fokozott vizeletürítés és az ezzel társuló szomjúság érzés, aceton szagú lehelet. Emellett fáradtság és fogyás is jelentkezhet. A betegség kialakulása gyors és nem függ a beteg testsúlyától. A béta-sejtek károsodását autoimmun folyamatok okozzák, vagyis a szervezet önmaga pusztítja el ezeket a sejteket. Inzulinkezelés nélkül a betegek életveszélyes állapotba kerülhetnek, ezért ilyen típusú cukorbetegségben a terápia az inzulin pótlása.
2-es típusú cukorbetegség: gyakran túl későn ismerik fel
Korábbi nevén nem-inzulinfüggő diabétesz. Kialakulásában döntő szerepet játszik az egyén életmódja: a túlzott szénhidrát- és energiafogyasztás, az elhízás és a mozgáshiány a betegség két legfontosabb rizikófaktora. Jellemzően 40 év felett jelentkezik, habár egyre fiatalabb korban is megfigyelhető, melynek egyik oka lehet a mára népbetegséggé váló elhízás. A betegség hosszú ideig lappanghat, gyakran csak a súlyosabb szövődmények – szem-, vese-, érbetegségek, neuropátia - megjelenésekor kerül sor a diagnózisra.
Dr. Bibok György felhívja a figyelmet, hogy a mielőbbi felismeréshez fontos a vércukorszintet rendszeresen ellenőriztetni, akkor is, ha nincsen egyéb panaszunk. Napjainkban egyszerű specifikus kérdőív és vércukorvizsgálat alapján könnyen kiszűrhetők a cukorbetegségre hajlamos, nagy kockázatú betegek. A 2-es típusú diabétesz hátterében elsősorban inzulinrezisztencia áll, majd évekkel később a fokozott inzulintermelésre késztetett béta-sejtek funkciója is csökken, és elégtelenné válik az inzulin elválasztás is. Ennek a két jellemző oknak a kezelését tartjuk szem előtt a terápia megválasztásakor. A 2-es típusú cukorbetegség kezelése diétával, rendszeres mozgással és gyógyszerrel, szükség esetén inzulin adásával lehetséges.
Inzulinrezisztencia: ha a túlterhelt hasnyálmirigy feladja
A betegség az "alma-típusú" személyeknél gyakrabban jelenik meg, az inzulinrezisztencia kialakulásában ugyanis döntő szerepet játszik a hasi zsírszövet mennyiségének felszaporodása. Néma kórként is emlegetik, mert a betegség sokáig lappanghat, kezdetén még vércukor szint eltérés sem jelentkezik. A túlzott szénhidrát fogyasztás következtében a hasnyálmirigy több inzulint termel, hogy a szervezetben a vércukor szintet normalizálja. A nagyobb mennyiségű inzulin hatására a sejtek több cukrot vesznek fel, így a vércukor vizsgálat kezdetben még nem mutat eltéréseket a vérben. Idővel azonban a sejtek (elsősorban máj, izom és zsírsejtek) rezisztensek lesznek az inzulinhatásra, ami miatt lényegesen több inzulinnak kell jelen lennie a vérben ahhoz, hogy a sejtbe a cukor bekerülhessen, ez az állapot pedig már maga az inzulinrezisztencia. Hiába termel tehát több inzulint a hasnyálmirigy, a vércukorszint magas marad, és ezzel együtt az inzulinszint is.
Ha hosszú időn keresztül kezeletlen marad a zavar, akkor cukorbetegség alakul ki, mert a hasnyálmirigy előbb-utóbb kifárad, és nem tud a kompenzációhoz szükséges, elegendő mennyiségű inzulint termelni. A fokozott inzulinhatás káros hatásai egyes szerveknél – például a petefészek - is jelentkezhetnek. A kezeletlen inzulinrezisztencia meddőséget, nehezebb teherbeesést is okozhat. A betegség kivizsgálása cukorterheléssel, cukorterheléses vérvételi sorral történik. Ennek során nem csak a páciens vércukorszintjét határozzák meg, hanem a vér inzulinszintjét, az inzulin-elválasztás mértékét is.
Mi okozza diabétesz esetén az idegkárosodást és a diabéteszes lábat?
A cukorbetegség egy olyan állapot, mely lappangva alakul ki, és gyakran megesik, hogy mikor a beteg szakemberhez kerül, már súlyos károkat okozott. Amennyiben a vércukor szintje tartósan magas, úgy az – többek között - könnyen súlyos idegkárosodást eredményezhet. Nem ritkán ez a szövődmény hívja fel a figyelmet a cukorbetegség fennállására.
Az állapot ugyanis egyrészt károsítja az idegek anyagcseréjét, másrészt tönkreteszi az idegrostokat ellátó ereket, így csökken azok vérellátása, ezáltal kevesebb oxigénhez jutnak.
Mivel a 2-es típusú cukorbetegség lappangva alakul ki, sokszor a végtagok zsibbadása és érzéketlensége jelzi a zavart, ami már egy kialakult idegkárosodásra utal. Diabétesz esetén ez az idegkárosodás gyakran a lábat érinti, diabéteszes lábat okozva.
Milyen egyéb tünetei vannak a cukorbetegségnek?
Zsibbadás, érzékkiesés
Az egyik leggyakoribb tünete a lábak zsibbadása, aminek következtében az illető járás közben mintha nem érezné saját végtagjait. Ezen kívül felléphet bizsergés és égő érzés is, valamint sokan beszámolnak arról, mintha kesztyű/zokni lenne rajtuk.
Leejt tárgyakat
Idegkárosodásra utal, ha az illető néha áramütésszerű érzést érez, sőt, az is előfordulhat, hogy önkéntelenül leejti azokat a tárgyakat, amiket éppen a kezében tart. Természetesen ez az egészségeseknél is megeshet, ám ha rendszeresebbé válik, úgy az problémát jelezhet.
Elveszti az egyensúlyát
Az érzékkiesés és a zsibbadás gyakran bizonytalan járást és egyensúlyvesztést okoz, mivel az izomgyengeség a boka körüli területre is hatással lehet. Amennyiben ezt gyakran tapasztalja, érdemes vérvizsgálattal megbizonyosodni a vércukor szintjéről, valamint megvizsgáltatni a lábát diabeteszes láb irányában- mondja dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbeteg Központ diabetológusa.
Furcsa alakú lábfej, kalapácsujj
A károsodott idegi funkciók nagy hatást gyakorolnak a járásra, és ez bizony a lábfej alakját is befolyásolhatja, mivel máshová rakódhat a súlypont. Éppen ezért szokatlan változásokat tapasztalhat a beteg a láb boltozatában. Az egyik leggyakoribb deformálódás a kalapácsujj, amikor az egyik lábujj (a nagy lábujjat kivéve) eldeformálódik.
Sebek megjelenése
Ha valakinél idegi károsodás áll fenn, úgy előfordulhat, hogy egyszer csak megmagyarázhatatlan sebek, hólyagok jelennek meg lábon. Ennek oka gyakran az, hogy az illetőnél olyannyira csökken a fájdalomérzet, hogy nem veszi észre, ha megsérül. Ez nagyon veszélyes is lehet, egyrészt, mert a cukorbetegeknél rosszabb a sebgyógyulás, és megnő a fertőzésveszély, a fekély kialakulása, másrészt így könnyen súlyos sérüléseket is szenvedhet (pl. leforrázás, égési sebek)
Fokozott hőérzet
Bár a probléma okozhatja, hogy a beteg kevésbé érzékeli a meleget/hideget, ám az is előfordulhat, hogy túlságosan is érzékenyen reagál a szélsőségesebb hőmérsékletekre. Pl. egy meleg csésze teát forrónak érez, és szinte fájdalmas egy hidegebb kéz érintése. Emellett megeshet, hogy melegnek/hidegnek érzi a végtagjait különösebb ok nélkül.
Olvasta már?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Cukorbetegség kezelése: ezen az egyetlen dolgon is múlhat a siker
