Ilyen életveszélyes szövődményeket okozhat a cukorbetegség
Hazánkban megközelítőleg 1 millió diagnosztizált cukorbeteg van.
A becslések szerint viszont további több százezer ember élhet úgy Magyarországon, hogy nem tud anyagcsere-betegségéről. A diabétesz kontroll alatt tartása folyamatos odafigyelést igényel a mindennapokban, legyen szó a rendszeres testmozgásról, tudatos táplálkozásról vagy a következetes szakorvosi konzultációkról, azzal viszont továbbra is kevesen vannak tisztában, hogy a legnagyobb veszélyt a betegség súlyos szövődményei jelentik. A szív- és érrendszeri elváltozások vagy a vesekárosodás a vezető halálokok közé tartozik a magyarok körében, melyek komoly terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszer számára is.
Népbetegség a diabétesz
2021-re elérte az 537 millió főt az anyagcsere-rendellenességben szenvedők száma globálisan, 2030-ra pedig már közel 650 millió diagnosztizált esetet jósolnak az előrejelzések. Talán még ennél is nagyobb problémát jelent, hogy további 240 millió, többnyire 2-es típusú cukorbeteg nem tud állapotáról, mely természetesen lehetetlenné teszi a diabétesz kordában tartását és a pusztító egészségügyi következmények elkerülését.
A Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége hosszú évek óta elkötelezett a szomorú statisztikák javítása mellett, melynek egyik legfontosabb eszköze a társadalom széles körű tájékoztatása, illetve az ellátórendszerbe már bekerült betegek folyamatos edukálása – gyakran maguk a páciensek sincsenek tisztában azzal, mit kockáztatnak, ha nem tartják megfelelően kontroll alatt állapotukat.
Életveszélyes szövődmények – nem lehet elégszer hangsúlyozni
A diabétesz talán legnagyobb csapdája, hogy miközben önmagában is rendellenességeket okoz a szervezet működésében, az érintetteket számos más súlyos szövődménynek is kiteszi. „A cukorbetegek közel felénél alakul ki visszafordíthatatlan vesekárosodás. Becslések szerint az idült vesebetegségben szenvedők száma Magyarországon meghaladja a 1,5 millió főt. Az összes eset közel 40 százalékáért a cukorbetegség felelős. A páciensek kétszer akkora eséllyel szorulnak kórházi kezelésre más betegségekkel összefüggésben is. Körükben jóval gyakoribb a szívelégtelenség előfordulása, a koszorúér-rendellenességek és a stroke is – mindez óriási megterhelést jelent az egészségügyi ellátórendszernek is, ezért kulcsfontosságú szerepe van a megelőzésnek, a betegedukációnak, valamint a fenntartható, modern terápiáknak” – hívja fel a figyelmet Füzesi Brigitta, a CEOSZ elnöke.
A megbetegedések döntő része továbbra is a diabétesz 2-es típusához tartozik, mely egyértelműen összefüggésbe hozható a civilizációs ártalmakkal. A mozgásszegény életmód, a finomítatlan szénhidrátokban és kalóriában gazdag táplálkozás, a feszített mindennapok és a tartósan stresszes állapot mind-mind hozzájárulnak a cukorbetegség kialakulásához. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megelőzés és diagnózist követő kezelés szempontjából is sokat tehetünk, hogy elkerüljük a súlyos szövődményeket. Ezek között is fontos szerep jut a rendszeres vércukorszint-mérésnek – akár felmerül a cukorbetegség gyanúja, akár nem –, ráadásul ma már laboratóriumi pontosságú, megbízható és kényelmes eszközök érhetők el az otthoni önellenőrzéshez is.
Fókuszban az egészséges táplálkozás
A mindennapokban gyakran az a legnehezebb a cukorbetegek számára, hogy lemondjanak azokról a finom falatokról, melyeket korábban szívesen fogyasztottak, a diagnózist követően azonban inkább egészséges alternatívát kell választaniuk helyettük.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Inkontinencia: miért gyakori a cukorbetegeknél a vizelettartási zavar?
