Cukorbetegség: minden 10. magyar érintett, és sokan nem is tudnak róla
Hazánkban több mint egymillióan élnek cukorbetegséggel, az ezen felüli diagnosztizálatlan esetek száma is több százezer lehet. Minden évben 8-10 ezer magyar hal bele a betegségbe és szövődményeibe.
A cukorbetegséghez és szövődményeihez köthető gazdasági következmények is súlyosak, hazánkban az ehhez kapcsolódó összes kiadás meghaladja az évi 360 milliárd forintot. Az AstraZeneca és a Magyar Diabetes Társaság stratégiai együttműködést kötött, melynek célja, közösen még jobban hozzájáruljanak a diabéteszhez és szövődményeihez kapcsolódó ellátás hatékonyságának és minőségének javításához. Emellett célul tűzték ki a szakmai és a laikus közönség képzését, az adatvezérelt egészségügyi és mesterséges intelligencia megoldások közös kutatását és fejlesztését, valamint az együttműködés elősegítését a háziorvosokkal és a társszakmákkal.
A világon több mint félmilliárd felnőtt cukorbeteg él, vagyis minden tizedik felnőtt érintett, ezzel a diabétesz korunk egyik legfőbb népegészségügyi problémájává vált. A helyzetet rontja, hogy nemzetközi felmérések szerint a betegek közel fele diagnosztizálatlan[1].
2045-re az előrejelzések szerint nyolcból egy felnőtt érintett lesz
Ezzel 783 millióra növekszik a betegek száma világszerte, ami 46 százalékos növekedést jelent.1 A betegek 90 százalékának 2-es típusú cukorbetegsége van, ami hazánkban a várható élettartamot kb. 6 évvel rövidíti[2].
Magyarországon több mint 1,1 millió ember él cukorbetegséggel, becslések szerint ezen felül több százezren lehetnek azok, akik nincsenek tisztában a betegségükkel. A felnőtt cukorbetegek száz lakosra jutó száma az elmúlt húsz évben megháromszorozódott[3].
Hazánkban évente egy kisvárosnyi embert, kb. nyolc-tízezer főt veszítünk el cukorbetegségben vagy ahhoz köthető szövődményben.
Célul tűztük ki, hogy elkészüljön a nemzeti diabétesz stratégia, amelynek részeként népegészségügyi szűrés keretében juthatnak hozzá a páciensek a szűrővizsgálatokhoz és a diagnosztikai ellátáshoz. Fontos lenne a minél rövidebb és hatékonyabb betegút kiépítése, amelynek első lépéseként - pozitív diagnózis esetén - beutalóval minél hamarabb eljusson az érintett egy szakorvoshoz.
- hangsúlyozta Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) elnöke.
A diabétesz legnagyobb veszélye a társbetegségek kialakulása
A diabétesz a szervezet anyagcserebetegsége, amelynek kiváltó okai között szerepel - a genetikai hajlamon túl - a nem megfelelő életmód, vagyis az egészségtelen táplálkozás és a kevés mozgás. A cukorbetegségből származó legnagyobb veszély mégsem az elhízás, hanem például az idült vesebetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek. Mindkét betegség szoros összefüggést mutat a cukorbetegséggel, és a vezető halálokok között szerepelnek hazánkban.
A cukorbetegséggel élők 43 százaléka krónikus vesebetegségben szenved. Az elmúlt évek tendenciái sem pozitívak: a 2-es típusú cukorbetegség miatt kialakult krónikus vesebetegségben szenvedők száma 74 százalékkal nőtt 1990 és 2017 között. A felnőtt lakosság körében a diabétesz a vezető oka a krónikus vesebetegségnek és a végstádiumú vesebetegségnek is, amikor már egyedül a dialízis vagy a transzplantáció mentheti meg a beteg életét[4].
A kardiovaszkuláris betegség nagy kockázatával rendelkező 2-es típusú cukorbetegeknél a leggyakoribb társbetegség a krónikus vesebetegség és a szívelégtelenség[5].
Ezek mindegyike gyakorlatilag népbetegségnek tekinthető, hiszen hazánkban az első számú halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, 2019-ben 64 ezer halálozásért volt okolható, ami az összes haláleset 49 százaléka. A szív- és érrendszeri betegségek közül a magasvérnyomás a legelterjedtebb, az érintett páciensek közel harmada szenved benne[6]. Ebből következően a vércukorszint és a vérnyomás szinten tartása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek és az idült vesebetegség kialakulását is. A rendszeres háziorvosi és szakorvosi vizsgálatok segítik idejében felismerni ezeket a betegségeket.
A szív- és érrendszeri megbetegedések óriási anyagi terhet rónak a társadalomra, csak az Európai Unióban évente 169 milliárd euró költséget okoznak, aminek 62 százaléka az egészségügyi ellátásban keletkezik, a betegség okozta termeléskiesés felelős a költségek 21 százalékáért, az intézményen kívüli betegápolás pedig a maradék 17 százalékért. Vagyis az EU minden egyes lakosára közel 150 ezer forintnyi éves kiadás jut[7].
A cukorbetegség és a hozzá köthető betegségek gazdasági következményei itthon is súlyosak: 2021-ben a diabéteszhez köthető kiadások, vagyis az állami és privát egészségügyi ellátás költségei, meghaladták a 360 milliárd forintot[8], ami hazánk GDP-jének 0,5 százaléka.
Stratégiai együttműködés az ellátás hatékonysága és minősége javítása érdekében
A diabétesz kezelésének célja a szövődmények megelőzése és az életminőség javítása[9]. „A diabétesz elleni küzdelem Magyarországon is komoly kihívást jelent, amelynek megoldása az egészségügyi szektor szereplőinek szoros kooperációját igényli. Azt tapasztaljuk, hogy minden betegségterületen, ahol jelen vagyunk, nagyon fontos az együttműködés az orvosszakma, a döntéshozók, az innovatív terápiát biztosító gyártók, a betegek és a betegszervezetek között. Ezzel a megállapodással is az a célunk, hogy egy átfogó együttműködést kezdeményezzünk” - mondta Kuuno Vaher, az AstraZeneca Közép-Európáért felelős igazgatója.
Az ellátás hatékonysága és minősége javítása érdekében az AstraZeneca és a Magyar Diabetes Társaság stratégiai együttműködést kötött. A 2024. november 7-én, a Magyar Tudományos Akadémián aláírt együttműködés az alábbi célokat tűzte ki:
· A cukorbetegség és tárbetegségeinek együttes előfordulása kapcsán a magyarországi epidemiológiai adatok és az ellátás gyakorlatával kapcsolatos adatelemzések szakmai együttműködésben való kivitelezése
· A holisztikus szemléletű ellátás, interdiszciplináris együttműködés elősegítése a háziorvosokkal és társszakmákkal a diabétesz és társbetegségeinek ellátása területén
· Szakmai kooperáció a laikus edukáció területén
· Akkreditált szakdolgozói és szakorvosi képzés támogatása
· Telemedicina és mesterséges intelligencia alapú megoldások implementálásának elősegítése a diabetológiai ellátásban
Az AstraZeneca Kft. és a Magyar Diabetes Társaság bízik abban, hogy a közös projektek várható hatása nemcsak a sikeresebb betegútmenedzsmentben, de a hazai és nemzetközi tudományos és szakmai tevékenységekben is megmutatkozik majd.
Hivatkozások:
[1] https://idf.org/about-diabetes/diabetes-facts-figures/
[2] Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányelve: A diabetes mellitus kórismézéséről, a cukorbetegek antihyperglykaemiás kezeléséről és gondozásáról felnőttkorban; MDT szakmai irányelv 2023
[3] https://www.ksh.hu/infografika/2020/infografika_diabetesz.pdf
[4] https://diabetesatlas.org/idfawp/resource-files/2023/11/IDF1040-Atlas-Diabetes-and-Kidney-Disease-Report-V4.pdf
[5] Diabetes Obes Metab.2020;1–12. Cost of healthcare utilization associated with incident cardiovascular and renal disease in individuals with type 2 diabetes: A multinational, observational study across 12 countries; Norhammar et al.; Diabetes Obes Metab. 2022; 24:1277–1287
[6] https://www.ksh.hu/infografika/2020/szivunk_napja_2020.pdf
[7] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16495286/
[8] https://diabetesatlas.org/data/en/country/91/hu.html
[9] Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányelve A diabetes mellitus kórismézéséről, a cukorbetegek antihyperglykaemiás kezeléséről és gondozásáról felnőttkorban; MDT szakmai irányelv 2023.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Szöveti glükózmonitor: ha cukorbeteg, az életét is megmentheti!
