Cukorbetegeknél ez áll a legtöbbször a fekély hátterében
A cukorbetegség egyik gyakori szövődménye a lábakat is érinti, ezért fontos, hogy nagy gondot fordítson ápolásukra és panaszok esetén forduljon mihamarabb orvoshoz!
A cukorbetegségnek számos szövődménye van: a szív- érrendszeri, vesét, idegrendszert és a szemet érintőek elég jól ismertek, sok cikk foglalkozik kezelésük, megelőzésük lehetőségeivel. Nem kevésbé fontos, ám kissé elhanyagolt terület a diabéteszes láb, és annak kezelése.
Gyakran kerülnek a cukorbetegek fekély miatt kórházba
A diabéteszes láb nem ritka szövődmény, a cukorbetegek életében mintegy 10-15%-ban kialakulhat valamikor a betegség során. Oka a romló artériás keringés, mely miatt akadályozottá válik a sebgyógyulás, a lábon fertőzés, fekélyesedés és ún. gangréna alakulhat ki. A cukorbetegek kórházi felvételének majd 50%-ában szerepel a láb fekélyes elváltozása mint kórok.
Az alsó lábszárat érintő amputációk kb. 80%-ában ez a háttérben meghúzódó ok, a diabéteszes láb, a leromlott artériás keringés és a súlyos lábszárfekély. Az artériás keringészavar (mikrovaszkuláris eltérés) miatt szenved kárt a normál sebgyógyulás folyamata, nem képződik az ún. extracelluláris mártrix, a bőr felszíne ezért károsodik jelentős mértékben, ahogy előrehalad a betegség.
A diabéteszes láb kockázati tényezői
A diabéteszes láb a neuropátia talaján lép fel. Ekkor károsodik az artériás keringés, és az erek és idegek zavara lép fel. A végtagokban zsibbadás, érzéstelenség alakulhat ki, fájdalom a lábujjakban, lábfejben, alsó lábszáron. Az érzéketlen részek kisebesednek, felhólyagosodnak. Épp azért mert érzéketlen, amúgy nyomásnak kitett részek, könnyen felülfertőződnek.
Hogyan kezelhető?
A diabéteszes láb és a kialakuló lábszárfekély többoldalú (multi-diszciplináris) megközelítést igényel, a bőrgyógyász, a belgyógyász (diabetológus, esetleg infektológus) és akár a sebész, érsebész együttműködését.
Antibiotikus kezelés szükséges (súlyosabb esetben "masszívabb", erőteljesen ható szerekkel), az artériás keringés javítása, és az ún. debridement, vagyis az elhalt kifekélyesedett részek eltávolítása, a fertőzés felszámolása. Vannak jó eredmények a nitrogénoxid kezeléssel (a szer erős hatású értágító, javul a helyi keringés), valamint fényterápiával (LLLT, lágylaser-kezelés), és a magasnyomású oxigénkezeléssel is.
Megfelelő, időben és helyesen alkalmazott kezeléssel a diabéteszes lábon kialakuló lábszárfekélyek miatti amputációk mintegy 70%-a megelőzhető!
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A diabétesz amúgy is állandó figyelmet igényel az orvos és a beteg részéről egyaránt. Igen fontos a kellő lábhigiénia, a sérülések elkerülése, megfelelő zokni, harisnya, cipő viselete. Kényelmes, nem szorító, kisebesedést nem okozó lábbeliket kell mindig viselni. A láb, lábfej tisztán tartása, a megfelelő "pedikűr", a kiszáradás meggátlása lényeges, tehát napi szinten kell karbantartani a lábfejet, lábujjakat stb.
Célszerű a rendszeres, évenkénti lábvizsgálat, mely kiterjed a körmökre, a bőr állapotára, bőrkeményedés stb, a lábhát és belboka mögötti artériák tapintására, esetleg a speciális, hangvillával történő vibrációs vizsgálatra is.
Összegezve
- A cukorbetegeknél nagyon fontos a lábak megfelelő ápolása.
- A diabéteszes láb a cukorbetegek életében 10-15% -ban alakulhat ki.
- Az artériás keringészavar miatt a láb sebgyógyulása akadályozottá válhat, ezáltal lábon fertőzés, fekély, gangréna alakulhat ki.
- A diabéteszes láb többoldalú megközelítést igényel, beleértve a bőrgyógyász, belgyógyász és sebész együttműködését.
- Az időben és helyesen alkalmazott kezeléssel a diabéteszes lábon kialakuló lábszárfekélyek miatti amputációk mintegy 70% -a megelőzhető.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!