A cukorbetegek világnapja
November 14. a cukorbetegek világnapja (diabétesz világnap), amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Cukorbeteg Szövetség együttműködésével tartanak 1991 óta az inzulin felfedezője, Frederick Grant Banting Nobel-díjas kanadai orvos születésnapján. Az ENSZ hivatalosan 2007-ben nyilvánította e napot világnapnak, amely a cukorbetegség járványszerű terjedésére, a megelőzésre hívják fel a figyelmet.
Az egyes típusú diabétesz, a vércukorszint megemelkedése főként a gyerekeket érinti. Kialakulása genetikai meghatározottságú, nem gyógyítható véglegesen, és a hasnyálmirigy által kiválasztott hormon, az inzulin teljes hiánya jellemzi. E betegségfajta növekvő előfordulása azt jelzi, hogy kialakulásában környezeti okok is szerepet játszhatnak.
A legtöbb cukorbeteg azonban a felnőtt korban kialakuló úgynevezett kettes típusú diabéteszben szenved, amelynél a szervezet termel ugyan inzulint, de annak mennyisége vagy nem elegendő, vagy valami oknál fogva nem tud hatni. A döntően a túlsúly és a kellő fizikai aktivitás hiánya miatt kialakuló kór sokáig nem okoz tüneteket, s mire fölismerik, már nehezen kezelhető, gyakran súlyos szövődményeket okoz. (A vakság és a veseelégtelenség leggyakoribb oka a cukorbetegség, amely az infarktusos halálozás kockázatát 4-6-szorosára növeli.) A betegek 90 százalékát kisebb mértékű diabétesz sújtja, amely karbantartható a bevitt szénhidrát mennyiségének visszafogásával és megfelelő fizikai aktivitással. A fennmaradó 10 százaléknak naponta kell inzulininjekciót kapnia, illetve azt magának beadnia.
A cukorbaj korunk népbetegsége, világszerte 285 millió cukorbeteg ember él, számuk 2030-ra 366 millióra fog nőni a WHO előrejelzése szerint. Évente négymillióan halnak meg ebben az anyagcserezavarban, illetve az általa kiváltott elváltozások következtében. Ma már világszerte 30 másodpercenként kerül sor végtag-amputációra cukorbetegség miatt, és az összes amputáció 70 százaléka cukorbetegségre vezethető vissza.
Különösen gyors a betegszám növekedése azokban az országokban, amelyekben újdonság a jólét. A WHO ezért olyan stratégiát dolgozott ki, amelynek célja javítani a táplálkozási szokásokon, s előnyben részesíteni a mozgékonyabb életmódot. Felmérések azt mutatják, hogy a túlsúly és a cukorbetegség közötti összefüggésekkel kevesen vannak tisztában, pedig a súlyfelesleg leadásával, némi fizikai aktivitással, pl. napi fél-háromnegyed óra sétával csökkenthető lenne a felnőttkori (kettes típusú) diabétesz kialakulásának veszélye.
Magyarországon becslések szerint csaknem egymillió ember cukorbeteg, de csak minden másodikat tartják nyilván, mert sokan nincsenek tudatában betegségüknek. A diabétesz megismerése, kialakulásának megelőzése érdekében a Nemzeti Cukorbeteg Alapítvány, valamint az Egy Csepp Figyelem Alapítvány felvilágosító kampányt indított, munkatársaik sok helyen végeznek ingyenes vércukorszint-mérést. A vércukorszint normálisan 3,9-6,1 mmol/l között mozog éjszakai koplalás után, cukorbetegnek akkor számít valaki, ha a vércukorszint nyolc órával étkezés után 7 mmol/l felett van, valamint ha a bármikor mért szint eléri vagy meghaladja a 11 mmol/l-t.