Sejtburjánzás vagy csak egy zavaró szemölcs? Ez a lényeges különbség a kettő között
A különböző apró, zavaró bőrkinövések közül a szemölcsök, illetve a fibrómák a leggyakoribbak. Sokan ugyanúgy próbálják kezelni ezeket a „vadhúsokat”, mint a szemölcsöket, pedig a kialakulásuk oka és számos más jellemzőjük is nagyon eltér.
A fibróma tulajdonképpen egy apró, a bőrön kialakuló, abból kiemelkedő, jóindulatú sejtburjánzás, míg az uszodaszemölcs vírusos eredetű fertőzés következtében kialakuló bőrprobléma, melyre szintén az jellemző, hogy enyhén kiemelkednek a bőrből. A két betegség a laikus szem számára könnyen összetéveszthető, különösen akkor, ha korábban még nem találkoztunk egyik problémával sem.
Mi pontosan a fibróma?
A fibróma (acrochordon, vadhús, lágy fibróma) puha, rizsszemnyi vagy még kisebb, a bőr árnyalatához igazodó, esetleg annál valamivel sötétebb jóindulatú sejtburjánzás, mely főként a hajlatokban vagy azokon a részeken jelenik meg, ahol a bőrt állandóan dörzsöli valami, így a legtöbbször a nyakon, a melleknél, a hónaljnál, a lágyéknál, illetve a szemhéjon alakul ki.
A felületük sima vagy ráncos, alakjuk szabálytalan. Lehet csak egy-egy a bőrön, de az is előfordulhat, hogy több is található egymáshoz közel. A fibróma egy kis „nyélen” keresztül kiemelkedik a bőrfelületből, és bár nem okoz fájdalmat, gyakran kellemetlen vagy zavaró lehet, és könnyen beakadhat például ékszerekbe vagy megsérülhet borotválkozás közben. A fibrómára nem jellemző, hogy idővel változna a mérete, és általában attól sem kell tartani, hogy rosszindulatúvá válik.
A fibróma rendkívül gyakori rendellenesség, a becslések szerint a 65 év alattiak közel 60 százalékánál kialakulnak, és a férfiakat és a nőket azonos mértékben érintik.
Kialakulásának pontos oka még nem ismert, de a szakemberek szerint az inzulin-, illetve szénhidrát-anyagcserével állhatnak kapcsolatban, megfigyelték ugyanis, hogy a túlsúlyosaknál, a terhes nőknél, a cukorbetegeknél valamivel gyakoribbak lehetnek (vagy a számuk megnövekedhet a terhesség alatt, vagy ha valaki több kilót hízik rövid idő alatt).
A fibrómát (különösen a kisebb méretűeket) szakorvos könnyen el tudja távolítani, még érzéstelenítés sem mindig szükséges a beavatkozáshoz. A nagyobb vadhúsokat hőkezeléssel, krioterápiával vagy kimetszéssel távolíthatják el.
Mi pontosan az uszodaszemölcs?
Az uszodaszemölcs (molluscum contagiosum) ezzel szemben vírusos eredetű fertőzés. A poxvírusok családjában tartozó molluscum contagiosum vírusok okozzák, melyek altípusait számokkal jelzik (akárcsak a „hagyományos” szemölcsöt okozó humán papilloma vírusokat).
Az uszodaszemölcs rózsaszínes-hússzínű, a bőrből kiemelkedő, gyöngyházfényű kinövés, az alakja szabályos kerekded, a mérete 2-5 mm, és gyakran apró bemélyedés is megfigyelhető a szemölcs közepén.
Szexuális úton, közvetlen bőrkontaktussal és fertőzött tárgyakkal (pl. törülközővel), felületekkel is terjedhet, és még fogékonyabbak vagyunk a fertőződésre, ha a bőrünk nedves, ezért nagyon gyakori például a nyári strandolós időszakban. A szemölcsök megjelenési helye attól függ, hogyan kaptuk el a betegséget, így felnőtteknél gyakori a nemi szervek környékén, a hason, míg a gyerekeknél az arcon, a törzsön, a kezeken és a lábakon is.
Az uszodaszemölcs is igen gyakori betegség, három olyan csoport van, akik különösen gyakran érintettek: a 6 év alatti kisgyermekek, a szexuálisan aktív fiatal felnőttek (20-29 éves korosztály), illetve azok, akiknek le van gyengülve az immunrendszere. A gyerekek esetében egy-két, de akár száz apró szemölcs is kialakulhat a testen (az atópiás dermatitisz jelentősen megnöveli annak esélyét, hogy 50-nél több uszodaszemölcs jelenjen meg a testen). A kinövések általában nem fájdalmasak, de viszkethetnek, és a vakarózással sajnos az ön-visszafertőzést vagy a bakteriális felülfertőződést kockáztatjuk.
A legtöbb esetben az uszodaszemölcs minden beavatkozás nélkül, magától is elmúlik: a bőrkinövésektől 2-4 hónapon, míg a teljes fertőzéstől 2 éven belül megszabadulunk. A gyerekeknél gyakran nem is javasolják a gyógyszeres kezelést, mert az több kellemetlenséggel jár együtt, mint a betegség maga. Ugyanakkor nagyon kell ügyelni arra, hogy a fertőzés ne terjedjen tovább.
Felnőtteknél enyhébb esetben a vény nélkül kapható szemölcsellenes szerek is meggyorsíthatják a gyógyulást, de a bőrgyógyász szakorvos speciális kenőcsöt, ecsetelőt vagy más módszert is javasolhat, és időnként a kinövéseket műtéti úton is el lehet távolítani. A terápia megválasztása természetesen a beteg általános egészségi állapotától, a szemölcsök számától, helyétől és egyéb tényezőktől is függ.
Olvasta már?
- Íme a természetes módszerek a szemölcs ellen
- Nemi szervi szemölcs: oka, tünetei és kezelése
- Szemölcsök: így szabadulhatunk meg tőlük
- Nem érdemes várni a szemölcs eltávolításával
- Spinalioma, basalioma és melanoma: melyik bőrrák képezhet áttétet
- Anyajegy vagy bőrrák? Ez alapján lehetséges eldönteni
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Szemölcs az arcon, nyakon, talpon - így írtható ki
