Mi a pszoriázis? (egy világnap margójára)
Október utolsó napjaiban tartják minden évben a Pszoriázis Világnapot. Cikkünk e betegséget mutatja be röviden. A pszoriázis (pikkelysömör) az egyik leggyakoribb bőrbetegség, krónikus lefolyása, és kiújulásra való hajlama miatt megkeseríti a betegek életét. Autoimmun eredetű, jó hír, hogy nem fertőző, és az életet sem veszélyezteti...
A pszoriázis krónikus, ún. autoimmun betegség, amelynek tünetei a bőrön jelentkeznek. Akkor alakul ki, ha az immunrendszer téves jeleket küld, és felgyorsul a bőr sejtjeinek fejlődési ciklusa. Több megjelenési formája is létezik, ezek közül a legismertebb és legelterjedtebb a plakkos pszoriázis.
Makacs, és sajátos megjelenésű, általában az élet 2-3. évtizedében jelentkezik. Előfordulhat tünetszegény formában is, Európában a betegség a népesség kb. 1,5-2%-át érinti.
Melyek a jellemző tünetek, lefolyás?
Eleinte néhány helyen látható a bőrfelszínen fehér, viaszra, gyertyacseppre emlékeztető, pikkelyes küllemű kiütés. Gyermekkorban, testszerte kölesnyi, hámló, élénkvörös, apróbb elváltozások láthatóak. A bőrjelenségek nem nedveznek, nem fertőződnek, nem fekélyesednek ki. Érdekes, hogy a betegek belső szerveiben a bőrbetegséggel összefüggő működészavar nem észlelhető.
A betegség lefolyása teljességgel egyéni. Egyeseknél a tünetek kis bőrterületen ugyanazon állapotúak, másoknál az ún. akut fellángolásokat tünetmentes időszak követheti.
Mi lehet az oka?
Ma sem tudjuk pontosan. Valószínűleg genetikai hátterű, és valamikor az élet folyamán egy külső faktor váltja, robbantja ki a tünetek és a betegség megjelenését. Gyanúba vehető néhány környezeti faktor, mint pl. a stressz, a szisztémás szteroid-kezelés, a nagymérvű alkoholfogyasztás, a dohányzás, de ez nem bizonyított. Úgy is fel lehet fogni mint "reaktív gyulladáskészség", azaz a szervezet bizonyos külső-belső "triggerekre" így reagál. (Lehet góc is a háttérben (ezért fontos a fogászati, fülészeti és nőgyógyászati vizsgálat is a diagnózis előtt...)
Hogyan lehet diagnosztizálni a pikkelysömört?
Magának a bőrnek az elváltozásai segítenek ebben, nincsen erre vonatkozó speciális vér-diagnosztikai teszt, vagy egyéb diagnosztikai eljárás. Néha érdemes bőr-biopsziát (szövetmintát) venni, más bőrbetegségektől való elkülönítés céljából. A klinikus számára annyira jellemző a bőr küllemi képe, hogy nemigen téveszthető össze más bőrbetegségekkel.
Megjegyezzük, hogy az utóbbi években hazánkban is jelentősen megemelkedett a szifiliszben szenvedők száma. Ez bármely bőrbetegséget utánozni képes, az egyik stádiumában, a nem gyakorlott vizsgálót megtévesztheti, és fertőződhet. El kell végeztetni az ún. szerológiai tesztet (VDRL), akkor a szifilisz kizárható.
Kezelési lehetőségek
Egyik szemünk sír, a másik meg...
A pszoriázis esetén számos gyógyszeres, nem gyógyszeres eljárást, módszert kipróbáltak már az elmúlt évtizedekben a helyi kezeléstől kezdődően egészen a legújabb biológiai terápiákig...
Lássuk sorban, melyek ezek!
Helyi kezelés
Erre számos kenőcs és kombináció létezik, az egyszerű, szalicilos kenőcsöktől kezdve. Elsődleges cél a plakkok, pikkelyek eltávolítása a bőrfelszínről, majd a gyulladás és a fokozott hámsejt-osztódás gátlása. Ehhez járul még a hámsejtek érésének serkentése is.
Kortikoszteroidokat is alkalmaznak helyileg, valamint vitaminokat, ditranolt. A helyi szteroid terápia hosszútávon nem csekély mellékhatásokkal járhat.
Fürdőterápia
Hazákban van néhány gyógyvíz-fürdővíz, amely alkalmas lehet a pikkelysömörös betegek kezelésére, tüneteiknek javítására, ezek a harkányi, a parádi és mezőkövesdi gyógyvizek.
Hasznos a sóterápia is. főként a holt-tengeri só alkalmazása. Az abban található magnéziumsók gátolják az ún. fibroblasztképződést, és a granulociták (fehérvérsejtek) gyulladáskeltő hatását.
Pszichoterápia
Gondolná valaki, hogy "szervi" betegséget pszichoterápiával próbálnak befolyásolni, kezelni?
Pszichés stressz, traumatikus helyzetek is szerepelhetnek a kiváltó okok között, így bizonyos mértékig javítható az állapot pszichoterápiás "ülésekkel".
Fényterápia
Itt az ún. PUVA-kezelésre utalunk (psoralen és UV-A sugárzás), amely közismert a pszoriázisos betegek számára. Mi ennek az alapja? Ismert, hogy a 330-370 nm közötti hullámhosszal bíró fény hatására a psoralen nevű vegyület a sejtmagvakban gátolja a sejtosztódást. Alkalmazható helyileg (pl. ecsetelő) és szisztémásan is (szájon át). Ezt követően alkalmazzák az UV-A besugárzást, és a bőr (egy ideig) tünetmentessé tehető.
Mód nyílik UV-B besugárzásra is, 290-330 nm közötti fénnyel.
Az elv mindkét esetben (UV-A, -B) a hámsejtek osztódásának károsítása, ezáltal javulnak a tünetek.
Gyógyszeres kezelés
A-vitamin analógokkal, metotrexáttal folytak és folynak terápiás próbálkozások. Előbbiek a hámsejtek érését serkentik, utóbbi mint immunszuppresszív (immunválasz-elnyomó) gátolja a hámsejtek osztódását. Mindkettőben elég veszélyes a mellékhatás-profilja, ezt a terápia beállításakor az orvosnak bizony mérlegelnie kell.
Ma már elérhető a biológiai terápiás kezelés is, ezek a monoklonális antitestekből fejlesztett gyógyszerek, ilyenek pl. az adalimumab, etanercept és infliximab hatóanyagtartalmú gyógyszerek. Ezek az ún. TNF (tumor-nekrózis faktor) gátlószerei, specifikus immunológiai hatást fejtenek ki. Jelenleg még igen költséges velük a kezelés, kevés a terápiás tapasztalat (egyéb javallatokban is), és számos a mellékhatás, néhány éven belül már jobban lehet látni ebbéli hatékonyságukat is.
Mit hozhat a jövő?
A pszoriázis élethosszig tartó betegség (jelenleg). Ma még nem gyógyítható, láttuk milyen lehetőségek nyílnak a kezelésére. A nagyon hatásos, erélyes gyógyszerek súlyos mellékhatásokat okozhatnak (pl. bőrrák, limfóma, májbetegség stb.)
A legtöbb beteg főként térdén, könyökén "viseli" a betegséget, ez általában helyi kezeléssel is karbantartható. A betegség maga hullámzó természetű, számos ilyen immunrendszeri betegség van, sokféle a trigger, kiváltó, provokáló tényező.
Lényeg a kezelés, a tünetek időszakos ellenőrzése, a beteg rendszeres kontrollja, és a különböző terápiák kiegyensúlyozott alkalmazása, váltogatása.
(forrás: Wikpedia, MSD Orvosi Kézikönyv)
