Itt van az új bőrbetegségek kora
A genetikai eredetű gyulladásos bőrbetegségek jelenleg nem különülnek el a többi bőrgyógyászati megbetegedéstől, ugyanakkor egy új kategória könnyedén segíthetné a felismerést és a gyógyítást is.
A különböző bőrbetegségek rendkívül gyakoriak, a legtöbb ember élete során legalább egyszer találkozik velük, például kiütésekkel, gombás fertőzésekkel, súlyos bőrszárazsággal, esetleg allergiás reakciókkal.
Ráadásul számos más betegségnek lehetnek a bőrön jelentkező tünetei is. Sok embert érintenek azonban a krónikus bőrbetegségek, melyek jelentős mértékben befolyásolhatják, megnehezíthetik a hétköznapokat.
Mi a helyzet a krónikus bőrproblémákkal?
Ezen betegségek egy része nem gyógyítható, csak kezelhető; a betegségek fellángolása, súlyosabbá válása pedig külső és belső tényezőktől egyaránt függ. Azonban sok krónikus bőrprobléma meglehetősen "rejtélyes", mert szinte lehetetlen előre megjósolni, hogy mi és mikor váltja ki a betegség fellángolását.
A Nagoya University nemzetközi kutatócsoportja azt javasolja, hogy a szakemberek vezessenek be egy új kategóriát, mellyel pontosabban meg lehet határozni, hogy egy bőrprobléma genetikai vagy gyulladásos eredetű, vagy a kettő kombinációjának tekinthető. "Számos betegség tartozik a gyulladásos, a keratinizációs folyamatok rendellenességeivel együtt járó bőrproblémák közé.
Ez azonban rendkívül nagy kategória, és nem teszi lehetővé, hogy pontosan meghatározzuk a probléma eredetét.
Ezek a gyulladásos betegségek genetikai vagy gyulladásos eredetűek egyaránt lehetnek, sőt a kettő kombinációja is előfordulhat" – magyarázta Masashi Akiyama, a tanulmány vezető szerzője.
Gyógyult már doktorhalakkal? Olvasson róluk!
Mik azok a genetikai bőrbetegségek?
A keratinizáció, vagyis szarusodás során a bőr alsóbb rétegeiből indulva a sejtek folyamatosan felfelé "tolódnak", ellaposodnak, ellenállóvá válnak, és különböző proteinek és lipidek segítségével védik a testünket a külvilág hatásaitól. Számos olyan betegség van, mely megzavarja a keratinizáció egészséges folyamatát.
Ezek a betegségek lehetnek genetikai eredetűek (pl. az ichthyosis különböző típusai), okozhatják allergiás reakciók, de autoimmun betegségek is.
A Journal of Allergy and Clinical Immunology című szaklapban megjelent tanulmány szerzői úgy vélik, hogy bizonyos betegségekre egyszerre jellemző a genetikai meghatározottság és az "autogyulladásos" válasz. Vagyis az immunrendszer annak ellenére ad erős válaszreakciót, hogy nincs olyan környezeti hatás, irritáló anyag vagy allergén, mely azt kiváltaná.
Az új kategória bevezetésével jobban megérthetnénk ezeket a betegségeket, a szakemberek pontosabb diagnózisokat adhatnának a hozzájuk forduló pácienseknek, és hatékonyabb terápiák kidolgozására is lehetőség nyílna.