Ez a fajta bőrrák kezdetben egyszerű sebnek is tűnhet
A basalioma az leggyakoribb bőrdaganat fajta, amely leginkább a napfénynek kitett testfelszíneken alakul ki.
Dr. Borbola Kinga, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus a gyanús jelekre hívta fel a figyelmet és az évenkénti anyajegyszűrés jelentőségét hangsúlyozta.
A basalioma test bármely területén megjelenhet, de az esetek túlnyomó többségében a fej és nyak területére koncentrálódik. Veszélyeztetettek azok a bőrfelületek, amelyeket gyakran ér napsugárzás, így az orr, ajkak, homlok, tarkó, kezek, és fülcimpák.
Mi a basalioma?
A Basalioma (másnéven bazálsejtes karcinóma) a bőrrák egyik formája, ami a bőrdaganatos esetek 80 százalékáért felelős. A bőrdaganat az epidermisz legmélyebb rétegében keletkezik, és kóros osztódás után bazálsejtes daganatok képződnek. Lassú növekvése ellenére képes behatolni a szomszédos szövetekbe is. A rosszindulatú daganatokkal ellentétben a basalioma nem képez áttéteket más szervekben.
A basalioma a hám legalsó rétegéből eredő bőrrák, amely eleinte apró, fénylő, tömött csomó, folt, esetleg hetekig nem gyógyuló sebnek tűnő elváltozás a bőrön. Mivel nagyon lassan nő, néha fel sem tűnik az új növedék, azonban a mélyebb szövetekre (ha olyan lokalizációban alakul ki, pl.: orr, fülkagyló) terjedve akár a csontokat, porcokat is „elrághatja”, viszont áttétet más szervekbe extrém ritkán ad.
A basalioma tünetei
A basalioma kifekélyesedhet, vagy var keletkezhet a közepén, és lapossága miatt a laikus pácienseket hegre, valamilyen sebre emlékeztethetik. A basalioma szegélye gyakran gyöngyházfényű lehet, időnként vérezhet, majd pörkösödhet és gyógyulhat, ennek alapján a beteg sokszor azt gondolja, hogy az elváltozás nem lehet bőrrák, mindössze egy egyszerű seb.
A basalioma elsősorban a napfénynek kitett lokalizációkban, azokon alakul ki, akik életükben sokat tartózkodtak napfényen, többször leégtek, vagy rendszeresen szoláriumoztak/szoláriumoznak. Akik ásott kút vizét itták korábban, szintén hajlamosabbak basaliomára, a vízben lévő arzéntartalom miatt. Mivel a basalioma kialakulását leginkább az UV-sugárzás befolyásolja, így a megelőzésre, a megfelelő fényvédelemre kell helyezni a hangsúlyt.
- Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha olyan halványvörös, hámló, vagy gyöngyházszínű, tágult ereket tartalmazó elváltozást találunk, amely esetleg viszket is. Ha sérülést követően nem gyógyuló, esetleg vérző seb, fekély alakul ki, azt is feltétlenül ellenőriztetni kell. De ha azt tapasztaljuk, hogy egy seb meggyógyul, utána rövid időn belül ugyanott kialakul, többször varasodik, vérzik, akkor is forduljunk vele szakemberhez – hangsúlyozza Borbola doktornő.
A basalioma felismerése után kezdődhet a kezelés
A bőrgyógyász a basalioma többségét könnyen felismeri, de természetesen a diagnózis megerősítéséhez néha az elváltozásból végzett biopszia (próbakimetszés és szövettani vizsgálat) szükséges. Ha megerősödik a basalioma diagnózisa, annak helyi kezelésére kenőcsöket nem szabad használni, mert a gyógyult hám alatt daganatterjedést okozhatnak.
A rendelőben az orvos általában el tudja távolítani az egész daganatot.
A basalioma gyógyítására többféle módszer létezik
- A felületes basalioma daganatok esetén speciális krémet ír fel az orvos, amit szigorúan az előírásoknak megfelelően kell, csakis az előírt ideig használni.
- Emellett a felületes basalioma daganatokat folyékony nitrogénnel történő fagyasztással is tudják kezelni.
- A vastagabb basalioma esetében már helyi érzéstelenítés után kimetszés a megoldás. Ritkán van szükség sugárkezelésre, erről az onkológus dönthet.
- A kiújuló basalioma esetén mikroszkópos ellenőrzés melletti ismételt sebészi eltávolítás válhat szükségessé.
Akinél basalioma kerül diagnosztizálásra, onkodermatológiai gondozásba kerül és félévente szükséges ellenőrzésre járnia! A basalioma sokszor kiújulhat, illetve akinek volt már egy a kórtörténetében, annak nagyobb az esélye újabb kialakulására.
- Hangsúlyozzuk tehát, hogy a basalioma gyógyítható, de később kiújulhat, ezért rendszeres utánkövetés szükséges. A bőrgyógyászati ellenőrzés ezen kívül fél-egyévente mindenkinek javasolt, akinek sok, vagy szabálytalan anyajegye van, családjában előfordult melanoma vagy más bőrdaganat, illetve, minél hamarabb orvoshoz kell fordulni, ha a páciens bármilyen változást tapasztal a meglévő bőrképleteken – figyelmeztet dr. Borbola Kinga, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus. – Az ellenőrzés során egy speciális nagyító (dermatoszkóp) segítségével megvizsgáljuk az anyajegyek szerkezetét, és kiszűrjük azokat, amelyek veszélyforrást jelentenek, illetve azzá válhatnak.
Szerencsére ma már léteznek olyan számítógépes anyajegyszűrő programok, melyekkel nemcsak alaposabban lehet vizsgálni az anyajegyeket, de rögzíteni is lehet őket, ezért később össze lehet hasonlítani az így készült fotókat. Így pontosan meg lehet mondani, hogy változott-e egy bőrképlet és esetleg szükséges-e eltávolítani. A folyamatot felgyorsíthatja a teljes testtérképes anyajegyszűrés is. Ha egy gyanús anyajegyet időben, megfelelő módon eltávolítunk, akkor megakadályozhatjuk, hogy ebből később bőrrák alakuljon ki.
A bőrdaganatok főbb tünetei
A bazálsejtes karcinóma igen lassan nő, kezdetben mindössze néhány milliméteres, de évek alatt elérheti akár a 10-15 centimétert is. Változatos színű (piros, rózsaszín, gyöngyház vagy barna), általában lapos, lencse formájú. Időnként vérezhet, nedvezhet, majd pörkösödhet, ezért egyszerű sebnek is tűnhet. Az elváltozás általában fájdalommentes, de olykor viszkethet.
A laphámrák vörös, hámló, pörkös, nem gyógyuló sebként kezdődik. Ahogy növekszik, a daganat kissé kiemelkedőbbé, tömötté, szemölcsös felszínűvé válhat, végül kifekélyesedik. A laphámrák csak hámot érintő formája az ún. Bowen-kór. Az érintett bőrterület barnásvörös, hámló vagy pörkös és lapos, olykor pikkelysömörre, ekcémára vagy gombás fertőzésre emlékeztető bőrtünetekkel.
A melanóma malignum az ép, többnyire napfénynek kitett bőrön jelentkező új, kis, általában festékes növedékként kezdődik, vagy már meglévő festékes anyajegyekből indul ki.
A Kaposi-szarkóma általában lilásvörös vagy sötétbarna foltként jelenik meg. A daganat több centiméteres átmérőjű, elszíneződött, lapos vagy enyhén kiemelkedő, vérzésre és kifekélyesedésre hajlamos elváltozás.
A bőr Paget-kórja az emlőmirigy kivezetőcsövének daganatából indul ki, általában az emlőbimbó körül jelentkező vörös, nedvesedő, pörkös bőrkiütés formájában. A lágyékhajlatban és a végbélnyílás körül is jelentkezhet, ebben az esetben valamely környéki verejtékmirigyből indul ki.
Olvasta már?
- Basalioma, melanoma, spinalioma: mutatjuk a 3 leggyakoribb bőrrák tüneteit
- Kamerával szúrja ki a bőrrák korai tüneteit ez a mesterséges intelligencia
- Mi a különbség a pikkelysömör és a bőrrák közt?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ez a fajta bőrrák lassan növekszik, és gyakran alig észrevehető
