Az influenza megelőzése
Az őszi-téli időszakban gyakoriak a légúti megbetegedések zárt közösségekben, körülírt területeken, és országos viszonylatban is, a lakosság körében szétszórtan, vagy halmozott, esetleg kifejezetten járványos formában. E betegségeket egyes baktériumokon kívül 5 víruscsalád mintegy 175 tagja képes kiváltani. Ezeket gyakran influenzának nevezik, azon téves elgondolás alapján, hogy ez egy gyűjtőnév a hűléses, lázas, hurutos tünetekkel járó betegségek jelölésére. Pedig a valódi influenza az influenzavírusok által okozott megbetegedés, mely mind járványügyi, mind klinikai sajátságaiban és kihatásaiban eltér az egyéb légúti megbetegedésektől.
Forrás: Országos Epidemiológiai Központ, OTH Járványügyi Főosztály
Az influenzavírusok az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd alatt keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek. Az egyéb légúti fertőzésektől azonban az influenzafertőzések általában eltérnek a terjedés gyorsaságában. Közösségek (pl. iskolák, munkahelyek, szociális otthonok stb.) tagjainak többsége egyik napról a másikra eshet ágynak az influenza következtében.
Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. Hirtelen kezdet, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak a jellemzők.
Kiemelkedő a járványügyi jelentősége is, mert
- pándémiát (világjárványt) okozhat
- több megbetegedést/halálesetet okoz néhány hét alatt, mint az összes többi bejelentendő fertőző megbetegedés egész év folyamán
több megbetegedést/halálesetet okoz néhány hét alatt, mint az összes többi bejelentendő fertőző megbetegedés egész év folyamán
Az elmúlt fél évtizedben Magyarországon 35 influenzajárvány zajlott le. 1950-2000 között az influenzajárványok közül 10 járványban 1 millióan, illetve 1 milliónál többen betegedtek meg, 3 járványban pedig a 2 millió főt is meghaladta a jelentett influenzás betegek száma. Az év tavaszán zajló járványban 430 000 beteget regisztráltak.
Fentiek miatt az influenza járványra speciális felkészülés szükséges.
A fejlett országokban mintegy 250 millió adag influenza vakcinát használnak fel évente, a WHO ajánlásainak figyelembevételével.
Hogyan terjed az influenza?
Köhögéssel tüsszentéssel sok milliárd vírus kerül a betegből a külvilágba. Sok más betegséghez hasonlóan, cseppfertőzéssel terjed az influenza. A zsúfoltság - tömegközlekedés, szórakozóhelyek, váróhelységek - különösen kedvez a fertőzés átvitelének.
Milyen tünetei vannak az influenzának?
Pár napos lappangási idő után hirtelen, lázzal, izom-, izületi-, fej-, és torokfájdalommal kezdődik. A magas láz a csecsemők, az idősek és a tartós betegségben szenvedők számára veszélyes: megterheli a szívet, a tüdőt, felboríthatja az anyagcserét (cukorbetegség), de ronthatja a vese-, máj- és vérképzőszervi betegségben szenvedők állapotát is. Gyakrabban lépnek fel szövődmények - hörghurut, tüdőgyulladás - az immungyengeségben (daganatos betegek) szenvedőknél, az időseknél és a dohányosoknál. Az influenza általában 1-2 hét alatt magától gyógyul, a lábadozás azonban elhúzódó lehet.
A megelőzés
Járványos időszakban kerülni kell a zárt helyeket, tömegeket. A beteg pár napig maradjon otthon, de legalábbis védje környezetét azzal, hogy zsebkendőbe köhög, tüsszent vagy maszkot hord. A megelőzés másik módja az évente felvehető influenza elleni oltás.
Védőoltás
Az oltóanyagban a vírus részecskéi vannak, ezek nem okoznak betegséget, hanem "felkészítik" az immunrendszert az influenza elleni védekezésre. Javasolt oltani a munkájuk miatt veszélyeztetetteket, azokat a várandósokat, akiknek a szülés az influenza szezonra esik és a fiatal csecsemőket 6 hónapos kor felett. A 60 év felettiek és a tartós betegségben szenvedők számára térítésmentes oltóanyag áll rendelkezésre. A kórokozó változékonysága miatt, minden évben új oltóanyagot állítanak elő és az oltást is minden évben meg kell ismételni. Az oltás helyén rövid ideig tartó, kisebb fájdalom jelentkezhet.
Véd-e az influenza elleni oltás a madárinfluenza ellen?
Az élővilágban az influenza vírus különböző fajai terjedtek el. Az állati influenza nem veszélyes az emberre csak akkor, ha jelentősen megváltozik a vírus tulajdonsága. Erre példa a madárinfluenza vírus, mely 2003 óta 324 embert betegített meg, főleg Ázsiában. Világjárványtól akkor kellene tartani, ha a madárinfluenza vírusa emberről emberre is átvihető lenne. Jelenleg ilyen vírus nincs, ezért nincs ellene védőoltás sem.
Az influenza elleni védőoltás, a járványos időszak előtt, október hónaptól hozzáférhető a gyógyszertárakban. Orvosi receptre lehet kiváltani, a társadalombiztosítás 25%-os támogatást ad a készítményekre. Akinek térítésmentes jár az oltás, jelentkezzen háziorvosánál ősz végén!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
