Az étrendi rostok védhetnek az asztma ellen?
A fejlett országokban honos diétákon sok mindent érdemes lenne változtatni, de egy újabb szempont szerint a magasabb étrendi rosttartalom az asztma ellen is védő hatást fejthet ki. Úgy tűnik, hogy a gyakoribb zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a nagyobb arányú rostbevitel hasznos lehet. A bélbaktériumok által emésztett rostokból származó zsiradék eléri a véráramot, és befolyásolni képes az immunrendszer működését, ennek révén előnyösen hathat pl. az asztmára is. A kutatás a svájci Swiss National Science Foundation (SNSF) keretében zajlott.
A fejlett nyugati társadalmakban az elmúlt ötven évben jelentősen emelkedett az asztma előfordulásának gyakorisága. Az étkezési szokások is nagymértékben megváltoztak: a zöldség- és gyümölcsfogyasztás szerepe meglehetősen visszaszorult. Újabb kutatások szerint a két fenti jelenség bizonyos mértékben összefügg egymással. A svájci kutatók Benjamin Marsland (Lausanne University Hospital, CHUV) vezetésével kimutatták, hogy egerekben a táplálék emészthető rostjainak hiánya allergiás reakciókat okozhat a tüdőben.
Forrás: Medipress
A kutatók számára régebb óta ismeretes, hogy a bélben lévő baktériumok sokfélesége és együttélése (az ún. mikrobióta) a rostok emésztése révén pl. fontos szerepet játszik a vastagbélrák megelőzésében. "Most mutattuk ki először, hogy nemcsak a belekre hat a bélbaktériumok működése, hanem eredményeink szerint pl. a tüdőre is" – említi Marsland. A kísérletekben két csoportot képeztek: az egerek egy részének standard tápja 4% rostot tartalmazott, míg a másik csoportban ez az arány csak 0,3% volt. Az utóbbi rosttartalom kb. olyan mennyiség, mint a fejlett országokra jellemző étrend, ahol szintén kb. 0,6% körül mozog az étrend rosttartalma.
A fenti tápon tartott egereket ezt követően "allergiás provokációnak" tették ki: háziporatkák formájában. A megfigyelések szerint az alacsony rosttartalmú diétán élő egereken erősebb, jelentősebb volt a tüdőben észlelhető allergiás reakció, mint magasabb rosttartalmú tápot fogyasztó társaiknál. Fordítva is igaz ez, (provokációs nélkül) tehát a rostokban gazdag táppal etetett állatoknál kimutatható volt a jelentősebb immunerősítő hatás, mint a normál, standard táp mellett.
Milyen folyamatok zajlanak a háttérben? A rostok a bélrendszerben kerülnek emésztésre, a bélbaktériumok bontják rövid szénláncú zsírsavakra. Ezek elérik a keringést, a véráramot, és a csontvelőben az immunsejtek képződését befolyásolják. A háziporatka-provokációt követően ezek az immunsejtek eljutnak a tüdőbe, ahol csekélyebb allergiás reakció alakul ki.
A svájci kutatások azonban nemcsak arra mutattak rá hogy a magasabb rosttartalmú diéta hasznos, és hozzájárulhat az asztmaellenes hatáshoz, hanem úgy tűnik, hogy az egerek és az ember immunrendszere hasonló alapokon áll, hasonló módon működik. Természetesen sok még a megválaszolatlan kérdés. "Terveink szerint klinikai vizsgálatokat is folytatunk majd e témakörben, hogy a táplálékban lévő rosttartalom valóba képes-e befolyásolni az allergiás folyamatokat az emberi szervezetben. Még egy jó ok, miért is együnk több zöldséget és gyümölcsöt..."
http://www.sciencedaily.com/releases/2014/01/140106094430.htm
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
