Az agyra is hatással van a bélrendszer állapota
A mikrobiom, vagyis a bélben élő jótékony baktériumokkal egyre több kutatás foglalkozik. Ezek közül az egyik legérdekesebb állítás, hogy a belünkben élő mikroorganizmusok az agysejtjeinkkel is képesek kommunikálni.
A bélben élő jótékony baktériumoknak az elfogyasztott táplálék megemésztésében és bizonyos vitaminok előállításában játszott szerepe régóta ismert. De a genetikai kutatásoknak köszönhetően egyre több ismerettel rendelkezünk arról is, hogy az emberi szervezetben élő jótékony mikroorganizmusok – ezt a vírusokból, baktériumokból és gombákból álló közösséget hívjuk mikrobiomnak -, miként segítenek a kórokozókkal szembeni védelemben, azaz az immunvédekezésben
Olyan, mint az ujjlenyomat
Csak a bélrendszerünkben több, mint 100 milliárd mikroorganizmus él. Kutatások már azt is kiderítették, hogy nincs a világon két olyan ember, akiknek mikrobiomja megegyező lenne, olyan tehát, akár egy ujjlenyomat, összetétele mindenkinél egyedi.
Állománya születésünktől kezdve folyamatosan változik, de az első 1000 nap ebből a szempontból kiemelkedően fontos, mert a kisgyermekben hároméves korára fejlődik ki a felnőttekre jellemző, komplex mikrobiom. Kialakulásában szerepet játszik többek közt a táplálék, a környezet, a gyógyszerek, különösen az antibiotikumok és az anyatej.
Meghökkentő kutatások: az elhízásért is a mikrobiom a felelős?
Napról-napra újabb és újabb betegségről derül ki, hogy kialakulásuk a mikrobiom állapotával is kapcsolatba hozható, mint példázl az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség vagy a depresszió.
Hogyan derül erre fény? A kutatók néhány éve olyan egérikerpárokat vizsgáltak, ahol a pár egyik tagja sovány, a másik túlsúlyos volt. Az elhízott egér bélmikrobáit székletátültetéssel a normál súlyú egerekbe juttatták. Megdöbbentő eredményre jutottak: a befogadó állatok mind elhíztak. Ennél csak az meghökkentőbb, hogy hasonló hatást embereknél is megfigyeltek.
A tudományos szakmát viszont évek óta az a felfedezés tartja lázban, amelyet a Nature Reviews Microbiology folyóirat 2018-ban közölt. Eszerint a bélbaktériumok összetétele az emberi viselkedésre, az agyi funkciókra is hatással van, sőt, úgy tűnik, hogy a bélflóra és az idegrendszer szoros, oda-vissza működő kommunikációs kapcsolatban van egymással. Ezt a kapcsolatot ma már „bél-agy tengely”-ként emlegetik.
Olvasson tovább! Ezért nem mindegy, mikor és mit eszünk!
A bélrendszer és a mentális egészség közötti pontos kölcsönhatás nem tisztázott még, többféle lehetséges mechanizmus is szerepet játszhat, de egy biztos: az, hogy mit eszünk, mivel tápláljuk vagy romboljuk ezt az érzékeny közösséget központi szerepet játszik nemcsak az egészségünk, de a hangulatunk, a közérzetünk alakulására is. A mikrobiom szerepét ma már olyan központi idegrendszert érintő betegségek terápiájában is vizsgálják, mint a Parkinson-kór, Alzheimer-kór, szklerózis multiplex, depresszió, autizmus.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
