Tünetek, melyeknek autoimmun oka van: ezek a leggyakoribbak

2024.05.04.

autoimmun betegség ízületi gyulladás cöliákia Hashimoto diabétesz ITP izomsorvadás Sanitas-szolgáltatás

Összegyűjtöttük a gyakoribb autoimmun betegséget, és azok főbb jellemzőit.

Jelenleg több mint 80 autoimmun betegséget ismerünk. Az autoimmun betegségek változatos tünetekkel járhatnak. A tünetek gyakran átfedésben vannak egymással, vagy más betegségeket utánozhatnak, így sokszor nehéz őket diagnosztizálni.

Az autoimmun betegségek kezdeti tünetei hasonlók lehetnek (lásd lentebb), és szinte valamennyi autoimmun betegség rendelkezik specifikus tünetekkel is

Megkülönböztetünk szisztémás (több szervrendszert érintő) és szervspecifikus (egy szervrendszert érintő) autoimmun betegségeket. Most a szisztémás, tehát egész szervezetet érintő, és az egyes szervrendszerekre, szervekre korlátozódó autoimmun betegségek néhány jellemző sajátságát mutatjuk be a cikkben. A címszavakat abc-rendben közöljük.

1. Az 1-es típusú diabétesz

A kevesebb inzulintermelés, – tehát a normálistól eltérő vércukorszint és annak minden következménye – hátterében immunrendszeri probléma (is) áll. Pontosabban az immunrendszer elroncsolja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit. Genetikai ok is társulhat. A lényeg: az inzulintermelő béta-sejtek mintegy 90%-a elpusztul, ez csak állandó, folyamatos inzulinpótlással kezelhető.

2. Addison-kór

A mellékvesekéreg elégtelen működése, nem termelődik elegendő mennyiségű kortikoszteroid. Bármely életkorban kialakulhat, férfiban, nőben egyforma arányban. Az esetek 70%-ában tételezik fel autoimmun háttér, sejtkárosodás meglétét. Jellemző tünetek: gyengeség, fáradtság, a bőr sötétebb, elszíneződések testszerte. Fogyás, étvágyhiány, izomfájdalom, hidegtűrési zavar. A tünetek lassan alakulnak ki. Nagyobb stressz, műtét, baleset felerősítheti. Fizikális és laborvizsgálat, valamint szteroid-provokációs teszt mutathatja ki.

Kezelés: kortikoszteroid-pótlással, gyakorlatilag élethossziglan.

3. AHA, autoimmun hemolitikus anémia

A vérképző rendszert érintő autoimmun betegség, a vörösvértestek ellen irányul. Két típus a meleg- il. hideg antitestes változat. (ez arra utal hogy milyen hőmérsékleten történik a reakció). Fennállhat alapbetegség is, pl. limfóma, leukémia, SLE, esetleg gyógyszermellékhatás. A vérszegénység hirtelen alakul ki, a lépnagyobbodás miatt bal felső hasi érzékenységgel. Hideg változat esetén fertőzések, pl. mononukleózis, tüdőgyulladás áll a háttérben. Kezelés: meleg változat esetén (ha az ok nem ismert) szteroidok adása, lépeltávolítás, immunműködést gátló szerek.

Hideg változatban: célzott kezelés nincsen, a tünetek javítása érhető el.

4. Behcet-szindróma

Fájdalmas sebek, jellemzően a száj nyálkahártyáján, nemi szerveken, duzzadt ízületek és bőrhólyagosodás kíséretében. Gyulladt lehet a szem, az erek, a gyomor-bélrendszer. Férfiakban gyakoribb, 20-30 éves korban jelentkezik általában. Első tünetek a száj, ill. nemi szervek területén jelentkező sebek. Tünetes és tünetmentes időszakok váltakoznak – akár évtizedeken át. Szteroidokkal, immunműködést gátló szerekkel kezelhető.

5. Crohn-betegség

Regionális bélgyulladás, a bél falának krónikus gyulladása, feltehetően az immunrendszer zavarára vezethető vissza (ezen kívül fertőzéses ill. táplálkozási oka is lehet). Az esetek mintegy 45%-ában a az ileum és a vastagbél is érintett. Jellemző tünet a hasmenés, görcsös fájdalom, étvágytalanság, fogyás. Szövődménye lehet a bélelzáródás, gennyes tályogok a bél területén, rendellenes sipolyok/fisztulák. A végbél irányában is terjedhet, vérzés is kísérheti. Egyéb szervi gyulladások jelentkezhetnek: epekő, felszívódási zavar, szemgyulladás, szájüregi sebek stb. A betegség hullámzó, vissszatérő, fel-fellobbanó jellegű.

Diagnózis: rtg és endoszkópia, biopszia. Kezelése: hasmenésgátlók, egyes antibiotikumok, szulfaszalazin (gyulladásgátló), szteroidok, immunműködést befolyásoló szerek, speciális diétás tápszerek.

6. Dermatomiozitisz

A polimiozitisszel együttesen fordul elő általában. A dermato- a bőrt érinti, míg a poli- a kötőszöveteket. Idülten fennálló gyulladás, az izmok elfajulásával jár. A betegség olyan szintű, krónikus volta miatt, hogy izomsorvadást, rokkantságot okoz végeredményképpen. Főleg a váll- és a csípő izomzatára terjed ki. A háttérben autoimmun reakció, fertőzés, esetenként daganatos betegség húzódhat meg.

7. Hashimoto-féle tireoiditisz

A pajzsmirigy gyulladása, átmeneti hiper- majd hipotireózissal (alul- ill. túlműködéssel), de ez a két jelenség nem kötelezően kíséri a gyulladást. Többféle pajzsmirigy-gyulladás közül ez a leggyakoribb.

Lényege: a szervezet autoimmun reakciója a pajzsmirigy-sejtek ellen. Idős nőkben gyakrabban fordulhat elő. A pajzsmirigy nagyobb, nem okvetlen fájdalmas, esetleg göbös. Kísérheti egyéb szervi betegség, pl. cukorbetegség, mellékvesebetegség, ízületi gyulladás, Sjögren-szindróma, SLE. Oki kezelése nincsen, általában pajzsmirigy-alulműködés marad fenn, mely élethosszig kezelendő.

8. ITP: idiopátiás trombocitopéniás purpura

Kimutatható ok nélküli alacsony vérlemezkeszám, amely kóros vérzékenységgel jár. A háttérben autoimmun zavar valószínűsíthető. Általában gyerekkori vírusfertőzést követően alakul ki, kezelés nélkül is gyógyulhat néhány hónap után. Kezelés szteroiddal, immunműködést gátló szerekkel. Akut (életveszélyes) vérzésben azonnali kórházi ellátás, immunglobulin, anti-Rh faktor.

9. Cöliákia, gluténérzékenység

Glutén-enteropátia, sprue stb. néven ismert betegség, melynek lényege a glutén nevű fehérjével szembeni túlzott érzékenység, felszívódási zavarok a bélből. A háttérben immunzavar áll, a glutén egy része ellenanyag-molekulákkal kötődik a vékonybélben. Gyermekkorban jellemző tünet a fejlődési zavar, puffadás, nagymennyiségű, bűzös széklet ürítése, vashiány, vérszegénység.

A tápanyaghiány miatti további zavarok: fogyás, csontfájdalom, hosszú csöves csontok meggörbülése, kevesebb protrombin, vérzékenység. Diagnózis a klinikai kép alapján + rtg és labor.

Kezelés: teljes gluténmentes diéta, szakértő dietetikus segítségével, esetleg szteroidok adása.

10. Miaszténia grávisz

A miaszténia az idegrendszert érintő autoimmun betegség, az ideg-izom kapcsolat károsodása, időszakos izomgyengeséggel. 20-40 éves nőkön gyakoribb. Jellemző tünetek: szemhéjcsüngés, szemizom gyengeség, mozgás utáni túlzott fáradtságérzés. A beszéd és nyelés is nehezített lehet, kezek-lábak gyengébben működnek. Az izomgyengeség előrehalad, akár gyorsan is. Sokszor rohamok lángolnak fel, akár életveszélyes krízis alakulhat ki (gépi lélegeztetés szükségével.)

Diagnózis: acetilkolin-szint növelő gyógyszerek tesztje, ugyanis ezek a receptorok gátoltak.

Kezelés: E gyógyszerekkel, valamint szteroid, immunműködést gátló adásával.

11. Pszoriázis és ízületi gyulladás

Más néven artritisz pszoriatika. A pikkelysömör mellett ízületi gyulladás is kialakul, kéz- lábujjakon, csípő- és gerinc ízületeiben. A kétféle tünetcsoport egyszerre jelenik meg – ill. tűnik el. Kezelése részben a pszoriázisra adott (pl. PUVA) kezelés, valamint a reumatoid artritiszben adott (bázis)terápiás szerek.

Az autoimmun betegségek kezdeti tünetei nagyon hasonlók, gyakran fordul elő:

fáradtság, gyengeségérzés;
zsibbadás a kéz- és lábujjakban;
izomfájdalom;
duzzadt, meleg és piros ízületek;
tartós hőemelkedés;
koncentrációs nehézségek;
hajhullás;
bőrkiütések, fekélyek;
a vérlemezkék, vörösvértestek, limfociták számának csökkenése;
hidegben elfehéredő, majd vöröses-lilás ujjak (Raynaud-szindróma).

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a fenti tünetek közül többet is együttesen, visszatérő jelleggel észlel magán, kérjen segítséget háziorvosától, aki gondoskodni fog a szakvizsgálatokra történő beutalásról.