Autizmus: az orvosok szerint még mindig igen sok tévhit kering róla - ezek a leggyakoribbak
Nem, az autizmus nem betegség.
Az autizmus spektrumzavar egy olyan összetett állapot, amely milliók életét érinti világszerte. Annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedekben jelentős előrelépések történtek az autizmus kutatásában és megértésében, még mindig számos tévhit és félreértés él a köztudatban vele kapcsolatban. Ezek sajnos gyakran akadályozzák a pontos információk terjedését, és negatívan befolyásolják a társadalom hozzáállását az autizmussal élők felé. Hogy melyek a leggyakoribb tévhitek?
Az autizmus egy betegség
Az egyik legelterjedtebb tévhit az autizmus spektrumzavarral (ASD) kapcsolatban, hogy betegségnek tekintik, pedig nem az.
- Ez pusztán az agy működési módja. Az autizmus spektrumzavar egy idegrendszeri fejlődési rendellenesség, ami azt jelenti, hogy az agy fejlődése és működése eltér a 'tipikus' gyermekétől. Az eltérő azonban nem jelent rosszat, ráadásul az autizmussal élők sem különböznek egyformán - mondta Carrie Cuffman fejlesztő gyermekorvos a Cleveland Clinic-nek.
Bár vannak alapvető kritériumok, amelyek kellenek a diagnózis felállításához, azonban ezen túlmenően az állapot valóban – ahogy a neve is sugallja – egy spektrum.
Az autizmust az oltások okozzák
A legnagyobb mítosz az, hogy az oltások -különösen az MMR-oltások- autizmust okoznak. A védőoltások biztonságosságát többször is tesztelték nagy embercsoportokon. A több százezer ember bevonásával végzett, magas színvonalú kutatási tanulmányok következetesen kimutatták, hogy a védőoltások nem okoznak autizmust.
És hogy honnan ered ez a tévhit? Andrew Wakefield kutató 1998-ban a The Lancet neves orvosi folyóiratban publikált tanulmányában azt állította, hogy az MMR vakcina autizmust okoz. Az eredménye sajnos táptalajul szolgált egy széleskörű tévhitnek, annak ellenére, hogy később azonban kiderült, hogy Wakefield meghamisította az adatokat és pénzügyi összeférhetetlensége, valamint ideológiai ellenállása volt az oltásokkal szemben. Kutatásait más tudósok nem tudták megismételni, és 2010-ben egy testület tisztességtelenséggel vádolta meg, aminek következtében visszavonták cikkét és elvesztette orvosi engedélyét. Mindezek ellenére mítosza tovább él, és sokan még mindig hisznek abban, hogy az oltások autizmust okoznak.
Az autizmus egy mentális, pszichés betegség
Az autizmus spektrumzavar nem mentális betegség. Bár az orvosok ugyanazon diagnosztikai hivatkozást, a DSM-5-öt, használják mindkét állapot diagnosztizálására, az autizmus idegrendszeri fejlődési rendellenességként külön kategóriába esik. Továbbá, míg a pszichés betegségek (pl. skizofrénia) gyakran az élet későbbi szakaszában alakulnak ki, az autizmus veleszületett állapot (bár hajlamosabbak lehetnek pszichiátriai rendellenességekre). Nem mellesleg az autizmusnak nincs specifikus orvosi kezelése, ellentétben a mentális betegségekkel.
Minden autistának van különleges tehetsége
Bár előfordulhat - ahogy másoknál -, hogy valamiben különösen tehetségesek, ám ez nem törvényszerű. Mindannyiunknak vannak erősségei és gyengeségei, ez alól az autisták sem különböznek.
A rossz, hideg nevelés autizmust okozhat
Szintén egy gyakori tévhit az, hogy a rossz nevelés okozza az autizmust. Korábban különösen az úgynevezett „hűtőanya szindrómához” kapcsolták, amelyet az osztrák pszichiáter, Leo Kanner az 1940-es években írt le. Kanner elmélete szerint az érzelmileg hideg és elérhetetlen anyák traumatizálják gyermekeiket, ami autizmushoz vezet. Bár ez az elmélet évtizedekig dominálta az autizmus kutatását, soha nem volt tudományos bizonyíték rá, és mára már teljesen cáfolták. Ennek ellenére ez a mítosz továbbra is kárt okoz, a szülők hibáztatásának és megszégyenítésének eszközéül szolgálva.
Az autisták mind barátságtalanok
Nem igaz az, hogy az összes autista barátságtalan és nem nagyon kommunikál másokkal. Bár az igaz, hogy szükségük lehet a szociális készségekkel kapcsolatos támogatásra, vagy másképpen léphetnek kapcsolatba a körülöttük lévő világgal, de a legtöbb autista ember élvezi a társas kapcsolatokat.
A kimondatlan kommunikáció azonban összezavarhatja az autistákat: nehéznek találhatják a testbeszédet, a hangszínt és a szarkazmust. Ezek megnehezíthetik számukra a barátkozást, a kapcsolatok kiépítését vagy a munkában való boldogulást. Ám, ha időt szánunk arra, hogy megismerjük az autista embereket és megértsük a különbségeiket, az nagyon sokat jelent.
Az autizmus gyógyítható
Mivel az autizmus nem betegség, így nem is gyógyítható, nincsenek rá gyógyszerek. Ám ez nem jelenti azt, hogy ne léteznének különböző terápiák arra, hogy könnyebbé váljon az életük.
Az autizmus „gyógyítása” helyett a szakemberek arra összpontosítanak, hogy elősegítsék a gyermekek önálló fejlődését. És igen, ezzel fejlődhetnek is. Minél korábban diagnosztizálják az autizmust, annál hamarabb kaphat a gyermek támogatást, ami segíti a fejlődését. Bár nem „gyógyulnak meg” teljesen, viselkedésük idővel változik a speciális ellátás hatására.
Ráadásul a tünetek súlyossága egyénenként is változó, de sok autista gyerek végül igen hasonlóvá válik kortársaihoz. Számos autista felnőtt ezért dolgozik, megházasodik, gyereket vállal és teljes értékű életet él. Valójában a legtöbbünk valószínűleg ismer is néhány autista spektrumzavarral élő felnőttet anélkül, hogy egyáltalán tudna róla.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
Autizmus: nagy szükség van a lakóotthonokra, de költséges a fenntartásuk
