AstraZeneca: együttműködési megállapodást kötött a Pécsi Tudományegyetemmel
Magyarország első egyeteme és az innovatív gyógyszergyártó egy alattomos és alul diagnosztizált népbetegség ellen köt szakmai szövetséget.
Az idült vesebetegségben (chronic kidney disease, CKD) szenvedők hazai számának pontosabb meghatározása, valamint hosszútávon ezen betegek egészségügyi ellátásának javítása érdekében együttműködési megállapodást kötött a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az AstraZeneca hazai leányvállalata.
A CKD óriási terhet ró az egészségügyre
Az idült vesebetegség, mely sokáig nem okoz a páciensek által észlelhető tüneteket, a kifejezetten alattomos, aluldiagnosztizált kórképek közé tartozik, miközben az előrehaladottság függvényében akár 14-szeresére is növelheti a szív-érrendszeri károsodás kockázatát. Hazánkban eddig nem készült pontos felmérés a CKD-ban szenvedők számáról, ezért az együttműködő felek kiemelt célja, hogy pontosítsák ezt, a jelenleg 1,5 millió főre becsült betegszámot.
Az együttműködési megállapodást Prof. Dr. Miseta Attila, a PTE rektora és Kuuno Vaher, az AstraZeneca Közép-Európai Cluster igazgatója írta alá 2021. november 3-án, Pécsett.
Az idült vesebetegség komoly népegészségügyi probléma, mely az ellátórendszerre és a társadalom egészére is hatalmas terhet helyez. A vesebetegségben szenvedők kezelése és gondozása a legdrágább egészségügyi szolgáltatások közé tartozik. A végstádiumú páciensek ellátása a fejlett országok éves egészségügyi költségvetésének több mint 2-3 százalékát teszi ki, a kevésbé előrehaladott állapotú betegek gyógyítása, nagy számuk miatt, pedig ennek az összegnek a kétszeresét is elérheti. Fontos megjegyezni, hogy a CKD betegek nagy része kardiovaszkuláris betegségben hal meg, jóval azelőtt, hogy eljutna a dialízisig vagy transzplantációig.
Egyre több embert érint
Ráadásul az idült vesebetegség (CKD) szinte észrevétlenül a legveszélyesebb és a leggyakoribb népbetegségek közé került, az érintettek száma nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon is meredeken emelkedik. Az ugrásszerű emelkedésben az életmódunkat és az egészségi állapotunkat számos területen befolyásoló civilizációs jelenségek állnak: a társadalmak elöregedése globális probléma, ahogy egyre több a magas vérnyomással, illetve a cukorbetegséggel élő ember is – utóbbi pedig az összes CKD-s eset több mint 50 százalékáért felelős.
Sajnos azonban a lakosság körében továbbra is egy viszonylag ismeretlen betegségről beszélünk, így a kór gyakran úgy rombolja az érintettek szervezetét, hogy észre sem veszik, ezért pontos ismereteink sincsenek a valós betegek számáról. Pedig az idült vesebetegség esetében kifejezetten nagy jelentősége van a korai felismerésnek. A betegség ugyanakkor könnyen igazolható lenne, mert akinek a laboratóriumi vérvételi eredményén a vese működését jellemző ún. bGFR értéke 60 alatti, annál fennáll a betegség.
A meglévő betegadatbázisokból pontosítanák a betegszámot
Magyarország első egyeteme és az innovatív gyógyszergyártócég együttműködése éppen erre a problémára kíván megoldást nyújtani a PTE betegadatbázisának segítségével. A kutatást az teszi lehetővé, hogy a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja Magyarország egyik legnagyobb egészségügyi szolgáltatója, amely évente egymillió-hétszázezret meghaladó esetszámmal több évtizede nyújt egészségügyi ellátást Pécs város, Baranya megye és a régió lakossága részére, így rengeteg adat áll a rendelkezésükre.
A PTE és az AstraZeneca szakemberei a projekt során a meglévő adatok segítségével azt fogják összehasonlítani, hogy hányan voltak az elmúlt években olyan betegek, akikről a laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy idült vesebetegségben szenvednek (a laboratóriumi vesefunkciós adatuk, bGFR <60 ml/min/1.73m2)[1], és hányan olyanok, akiket a valós orvosi dokumentációban rögzítettek, mint idült vesebeteg. Amennyiben jelentős eltérés található a laborértékek alapján diagnosztizált és a valósan az orvosi dokumentációban rögzített diagnózisok között, az mindenképpen felhívja a figyelmet arra, hogy az idült vesebetegégre érdemes nagyobb figyelmet fordítani, hiszen akár jóval többen is lehetnek, mint eddig becsülték az orvosok.
Olvasson tovább! Veseköve van? Nem mindegy, milyen diétát követ
Ezt az úgynevezett adatbázis elemzéses módszert a későbbiekben hasonló betegségek vizsgálatára is használják majd. A két fél együttműködésének további célja tudományos konferenciák szervezése és helyi kezelési protokollok kialakítása, valamint a betegséggel kapcsolatos figyelemfelhívó aktivitások, oktatás szervezése is.
HU-4526 Lezárás dátuma: 2021.11.02.
Mellékhatás/Nemkívánatos esemény/Minőségi panasz bejelentése és orvosszakmai kérdés esetén: +36 1 883 6500 vagy https://contactazmedical.astrazeneca.com
[1] bGFR = becsült glomerulus filtrációs ráta, mértékegysége: ml/perc/1,73m2
