Antibiotikum-rezisztens baktériumok a Dunában - Budapesten elkeserítő a helyzet
A problémákat különösen az emberi ürülék okozza.
Az antibiotikum-rezisztencia világszerte egyre nagyobb kihívást jelent. Az egyik veszély az, hogy a baktériumok bejuthatnak a vizekbe, és ezen az úton megfertőzhetik az embereket, állatokat. Bécsi kutatók azt vizsgálták, hogy vajon mennyi rezisztens baktérium van jelen a Dunában, illetve azt, hogy mi állhat nagy mennyiségük hátterében.
Antibiotikum-rezisztencia
Az antibiotikumok jelentőségét aligha lehet túlbecsülni, hiszen igen eredményesen veszik fel a harcot a betegségeket okozó káros baktériumok ellen. A baj azonban az, hogy túl könnyelműen használjuk, mind az emberek, mind az állapot esetén (a mezőgazdaság az egyik legnagyobb antibiotikum-fogyasztó). Ennek meg is lett a böjtje, méghozzá az antibiotikum-rezisztencia. A mikroorganizmusok ugyanis a túlélés miatt alkalmazkodnak ezen készítményekhez, így a gyógyszerek hatástalanná válnak. A kutatók szerint az antibiotikum-rezisztencia az EU-ban évente 30 000, világszerte pedig 1,5 millió halálesetért tehető felelőssé.
Természetbe kerülő antibiotikumok és mikroorganizmusok
A kutatók nagy félelme, hogy a kórokozók felhalmozódhatnak a vizekben és megfertőzhetik az embereket (és az állatokat), akár ivóvízként, akár öntözésre vagy egyszerűen úszásra használjuk.
Alexander Kirschner mikrobiológus, a Bécsi Orvostudományi Egyetem munkatársa csapatával azt vizsgálta, mennyire akut ez a veszély. Ehhez megvizsgálták a Dunát teljes hosszában - legnagyobb mellékfolyóival együtt - is, hogy rezisztens baktériumok után kutassanak. A vizsgálat lényege az ilyen típusú szennyezések mértékének és okainak pontosabb meghatározása volt.
„A tanulmány a Joint Danube Survey-n alapult, amely 2001 óta hatévente gyűjt kémiai és biológiai adatokat a vízminőségről” – magyarázza Kirschner, aki elárulta, hogy Romániában, Bulgáriában, Szlovákiában és különösen Magyarországon a Duna fekális szennyezettségének helyzete jelentősen javult az elmúlt években a szennyvíztisztító telepek és a szennyvízellátás fejlesztésének köszönhetően, míg Szerbiának ezzel gondjai vannak.
A 2019-es vizsgálat keretében először a Duna teljes hajózható folyását, összesen 2300 kilométer hosszúságban vizsgálták antibiotikum-rezisztens baktériumok és antibiotikum-rezisztencia gének után kutatva.
36 helyen vettek mintát a Duna mentén mindkét parton és a közepén is. A csapat ezután a mintákból körülbelül 50 E. coli törzset tenyésztett ki, és több antibiotikum hatékonyságát tesztelték rajtuk, hogy azonosítsák az egyszeri, kettős vagy többszörös rezisztenciát. A kutató elmondta, hogy PCR módszer segítségével meghatározható a génszegmensek jelenléte a mintában, és ezáltal hasznos adatokkal egészíthető ki.
Meglepő eredmények
Az eredmények azt mutatják, hogy a rezisztenciagén-terhelés szoros összefüggést mutat a székletszennyezéssel. Ráadásul, áradások idején, amikor a folyó elönti a trágyával trágyázott mezőket, az állati eredetű források is fontossá válnak.
- A jól fejlett szennyvíz-infrastruktúrával rendelkező országokban általában csekély probléma, hogy a természetes baktériumok antibiotikumokkal érintkezve rezisztenciát fejlesztenek ki.
Általában a szennyezettség nagymértékben függ a vízgyűjtő körzetben található kórházaktól, a lakosság és a mezőgazdaság antibiotikum-használatától, a felső szakaszon lévő szennyvíztisztító telepek méretétől és a hígítási tényezőtől, amelyet az érintett víz mennyisége határoz meg.
A kutatók külön figyelmet fordítottak az algák, gombák nyálkás rétegeire, mivel kíváncsiak voltak arra, hogy a rezisztens baktériumok mennyire halmozódhatnak fel rajtuk.
- Az eredmény az volt, hogy a terhelés ebben az összefüggésben rendkívül heterogén - mondta Kirschner.
Kiugró adat Budapesten
Összességében megállapították, hogy a Duna szennyezettsége Ausztrián belül mérsékeltnek bizonyult. A széklettel és a folyó szennyezettségének általános szintjével kapcsolatban aggasztó adatokat azokban a régiókban találtak, ahol az EU-irányelvek nincsenek érvényben, vagy még nem léptek hatályba. Kiugró adatot találtak azonban Budapesten: egy minta ismeretlen okokból olyan magas szennyezettséget mutatott, hogy az még az EU-n kívüli Szerbiából származó értékeket is meghaladta, ahogy Kirschner számolt be.
Ennyien halhatnak meg a jövőben évente antibiotikum-rezisztencia miatt
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
