Urbanizációs betegségek? Újabb adatok az allergiáról, asztmáról
Pós: az allergia az asztma tünetmankója... Magyarországon a lakosság 40 százalékát érintik a szénanátha okozta kellemetlen tünetek, melyek szakszerűtlen kezelése komoly életminőség-romlást okozhatnak. Még a kezelt betegek sincsenek biztonságban, ugyanis statisztikai adatok régóta kapcsolatot jeleznek az allergiás nátha és az asztma kialakulása között.
Tavasszal jelentős a levegő pollenterhelése, ilyenkor a magyar lakosság csaknem fele szenved a szezonális allergia okozta kellemetlen tünetektől. A rossz közérzet mellett megromolhatnak a beteg társas kapcsolatai, hangulatingadozás, nem ritkán depresszió is jelentkezhet. Szakemberek szerint lépésenkénti kezelésekkel lehet elkerülni az életminőség romlását.
Az urbanizáció mellékhatása: szénanátha és asztma
"Népbetegségnek számít az allergiás rhinitis, köznapi nevén a szénanátha nem csak Magyarországon, de az egész világon" – kezdte Dr. Helfferich Frigyes, fül-orr-gégész, az Állami Egészségügyi Központ osztályvezető főorvosa, keddi sajótájékoztatóját. "Mintegy 500 millió embert érint a probléma világszerte, és közülük 40 százalékban gyerekeket" – tette hozzá Dr. Gálffy Gabriella, pulmonológus, allergológus és klinikai immunológus. "Az időszakos allergia osztályába sorolt, és az életminőségre gyakorolt hatásai miatt az Egészségügyi Világszervezet által krónikus légzőszervi betegségnek nyilvánított szénanátha a magyar lakosság 25-40 százalékát érinti" – magyarázta az adjunktusnő. "Egy 6000 főből álló, nemrég 6 és 12 éves gyermekek között végzett felmérésből pedig azt a megdöbbentő adatot kaptuk, hogy a magyarországi általános iskolások 25 százalékának van jelenleg is szénanátha prevalenciája" – folytatta.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy statisztikai adatok évek óta szoros kapcsolatot mutatnak az allergiás rhinitis és az asztma kialakulása között. "Magyarországon közel 250 ezer kezelt asztmás betegről tudunk, akik kétharmadánál a szénanátha tünetei is kimutathatók" – fűzte hozzá Helfferich doktor úr. "Évente pedig mintegy 30-40 százalékkal nő az esély arra, hogy asztma alakuljon ki a szénanáthások között, illetve fordítva" – fejtette ki "Mivel a tüdőgyógyászatok, a fül-orr-gégészetek és az allergológiai szakrendelések nem, vagy csak hosszú várakozás után érhetők el, ezért az allergiás rhinitis gondozása jelentős hiányokat szenved" - mondta el Dr. Gálffy Gabriella. "Így a betegek leginkább háziorvosukhoz fordulnak, akik azonban nem rendelkeznek vizsgálati lehetőségekkel, és receptet sem írhatnak fel a kérdéses hatóanyagok körében" – folytatta.
Nem szeretik a magyarok az orrcseppet
"Allergiás náthát azonban lépésenkénti kezelési módokkal, gyógyszeres terápiával lehet csak igazán hatékonyan kezelni. Minden esetben a kezelés menetét a vezető tünetek határozzák meg: irritatív panaszok esetén az antihisztamin hatóanyagú gyógyszereket, gátolt orrlégzés esetén pedig az intranazális, orrcseppes kezelés javasolt" – ismertette a kezelés menetét a fül-orr-gégész. Kiegészítő kezelésként a magyar fejlesztésű intranazális fényterápiát javasolta a doktor úr.
Az antihisztaminoknak két generációja létezik jelenleg. "Az első generációs gyógyszerek eredményesek voltak ugyan az allergia tüneteinek csökkentésében, de szedatív hatásuk miatt az életminőséget is jelentős mértékben redukálták" – fejtette ki doktor Helfferich. "Mégis az OEP még mindig ezeket a szereket támogatja az újgenerációs antihisztaminokkal szemben, melyek erősen szelektívek, mellékhatások nélkül csak a célpontszervekre hatnak" – magyarázta. "A legnagyobb probléma mégis az, hogy az allergiás náthában szenvedő betegek saját magukat diagnosztizálják, és a 2009 óta vény nélkül kapható legtöbb antihisztamint szakorvosi konzultáció nélkül kezdik el szedni" – mondta Dr. Pós Péter, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének elnöke. "Ez az új lehetőség korszerű terápia lehet az allergiás betegek számára, mégis megdöbbentő az adat, hogy a szénanáthával helyesen kezelt betegnek is 75 százaléka rendszeresen kihagyja mind az antihisztaminok, mind a lokális orrspray-k alkalmazását" – erősítette meg Gálffy doktornő.
Helfferich: láz és fájdalommentes az allergia
A szénanátha a légutak allergiás gyulladása, melyet nem fertőzés, hanem a pollenek, gombaspórák és állati szőrök belélegzése vált ki. Szakszerűtlenül kezelve pedig jelentős életminőség-romláshoz vezethet."Ismert tünetei a vizes orrfolyás előre és hátra, a rohamos tüsszögés, orr-és szemviszketés, valamint orrdugulás mellett azonban jelentékeny mértékben gátolják a társas életet is" – ismertette tapasztalatait Dr. Helfferich. "Továbbá a szénanátha 90 százalékban rontja az életminőséget, mivel kevesebb levegő jut az agyba, csökken a koncentráló képesség, és rossz közérzet alakul ki" – tette hozzá Gálffy doktornő. "Nemzetközi kutatások regisztrálták, hogy az allergiás nátha rosszkedvet okoz, a betegek 25 százalékánál pedig a depresszió előidézője, ugyanis csökken a beteg boldogság-indexe" – mondta el Dr. Pós Péter.
"Az allergiás nátha nem okoz lázat, fájdalmat, vagy orrvérzést, gyógyszeres kezelése mellett azonban, ha rendszeres köhögést, tüdősípolást, vagy nehézlégzést tapasztal a beteg, azonnal szakemberhez kel fordulni, ugyanis ezek már az asztma tünetei "– magyarázta Dr. Helffrich Frigyes. Abban mind a három szakember egyetértett, hogy nem ajánlott szakorvos ellenőrzése nélkül allergiás tüneteket csökkenteni, mivel az allergia és az asztma tüneteit minden esetben együtt kell kezelni, és a teljes megoldáshoz elengedhetetlen a lépcsőzetes kezelési módok alkalmazása.
