Újra itt az allergia!

Számtalan ember szenved allergiában, főként a tavaszi-nyári időszakban, amikor a különböző növények, fák, virágok virágozni kezdenek.

Az orrfolyás, a tüsszögés, a köhögés, a náthához hasonló tünetek megkeseríthetik a nyaralást, dugába dönthetik egy sátras-piknikes kirándulás tervét.

Az allergiagyógyszerek, szem- és orrcseppek, tabletták időlegesen segítséget nyújtanak, ám ha a tünetek szezonról szezonra kiújulnak, joggal keseredhetünk neki. Talán nosztalgiával gondolunk azokra a régi szép időkre, mikor talán gyerekként, még semmi meg se kottyant, szabadon tölthettünk akármennyi időt a szabadban. S most, mikor az egészségtudatos élet elvének értelmében, s hogy végre itt a jó idő megpróbálnánk többet szabad levegőn lenni, mozogni, sportolni, a lakáshoz vagyunk kötve, mert ahogy kidugjuk az orrunkat, máris csavar, ingerel, viszket, ég mindenünk.

Az allergia megjelenésének okát rengeteg kutató vizsgálta. Hibáztatják érte a környezetszennyező életvitelt, a sok kemikáliát, amit a lakásban használunk, a port, a szmogot, a civilizációs hatásokat, melynek hatására az immunrendszer túlműködik. Miért nem lesz akkor mindenki allergiás? Vagy miért nem ugyanarra allergiás mindenki? Miért sújt egyeseket por- míg másokat ételallergia? Miért szenved valaki vadkender, míg más nyírallergiában?

A pszichológusok szerint van még egy fontos tényező, ha elfogadjuk, hogy az allergia is pszichoszomatikus megbetegedés: a hozzáállás. Ismerjük a mondást, mikor valakire mérgesek vagyunk: allergiás vagyok erre az emberre! Amikor egy bizonyos tárgyra allergiásak leszünk, legyen az por vagy valamilyen étel, vagy növény, a hozzá való viszonyunk megváltozik. Amikor orvosilag igazolttá válik, hogy valóban erre és erre a növényre mutatunk allergiás reakciót, betegségtudatunk is kialakul, s minden igyekezetünkkel kerülni fogjuk azt a tárgyat. Amennyire tudjuk. Az allergiás reakció az immunrendszer túlzott érzékenysége.

Az immunrendszer szervezetünk védelmében áll, allergia esetében úgy tűnik, túlzottan igyekszik megvédelmezni bennünket valamitől, ami egyébként ártalmatlan. Érdemes megnézni ennek a lelki hátterét! Miért tartja szervezetünk életveszélyesnek a port?

Ha egy fárasztó, stresszel teli, feszített tempójú nap után végre elhagyhatjuk a munkahelyünket vagy az iskolát, előfordul, hogy hazatérve azon csapódik feszültségünk, akivel először találkozunk, és aki valójában ártalmatlan. Feleségünk, férjünk, gyermekünk, párunk, szüleink kapják nyakukba dühünket, mikor valójában a főnökünkre, kollégánkra vagyunk mérgesek, de nekik nem tudtuk meg nem akartuk megmondani mindezt.

Mint mondják, máson verjük el a port. Ugyanígy lehetséges, hogy valójában szervezetünk nem a port tartja ártó behatolónak, aki ellen védekezni kell, azonban nem tud mit tenni, mert a gyűlölete eredeti tárgya nem elérhető. Aki negatív érzéseit elfojtja, elnyomja, könnyen válhat valamilyen betegség, például allergia áldozatává, hiszen bosszúságát át kell tolnia valamilyen tárgyra, hogy megszabaduljon tőle, s ez lehet a por, bizonyos növények, vagy rosszabb esetben saját szerve, teste, melyet így önmaga betegít meg.

Az allergia kezelésében rendkívül hatékony technika pszichoterápia, azon belül is az olyan módszerek, mint a hipnózis és az NLP. Pszichológus segítségével megkereshető az eredeti gyűlölt tárgy, a gyűlölet feloldható, és így az allergia megszüntethető.

Képzeljük el a következő nyarat allergia nélkül! Képzeljük el jövő nyári önmagunkat allergia nélkül! Mit csinálnák, hova utaznánk, mit terveznénk? Váltsuk valóra! Kivéve, ha inkább otthon maradnánk, amit megtehetünk, ha erre vágyunk allergia nélkül is!

Az eredeti cikk itt olvasható:

Szerző: Geszvein Erika