A magyarok nem tudnak alaposan takarítani - derült ki egy kutatásból

2023.05.11.

takarítás por poratka baktérium

A legtöbben a WC tisztaságát tartjuk fontosnak, viszont van, amit alig takarítunk, pedig fontos lenne.

A járvány elmúltával az egész világon alábbhagyott a takarítási kedv – derül ki a Dyson nemzetközi higiéniai kutatásából.

Ha látszik a por, akkor kezdünk takarítani

Mostantól hivatalos: nem takarítunk elég alaposan. A több mint 30 ezer ember megkérdezésével készült, Dyson Global Dust Study című nemzetközi higiéniai felmérése meglepő tanulságokkal szolgál takarítási szokásainkról, a porról alkotott ismereteinkről és por egészségügyi kockázatairól. Magyarország a régióban az elsők között van a WC tisztításában, és élen járunk az ágyneműmosásban is, viszont alig takarítjuk a matracot és nem szívesen nézünk be az ágy alá sem. A pandémia elmúltával világtrend, hogy a többség csak akkor takarít, ha a kosz már láthatóvá vált – holott a por láthatatlan részecskei is sok veszélyt rejtenek az egészségre.

A csúcstechnológiás porszívókat gyártó Dyson laborjaiban a 70 mikron vastagságú emberi hajszálaktól a 0,1 mikron méretű vírusokig tanulmányozzák a por összetevőit, és saját poratka-kolóniákat tenyésztenek. Nemcsak a port kutatják azonban behatóan, hanem a porral kapcsolatos közvélekedést is. Mely helyiségeket takarítja a legalaposabban, és mit hanyagol el? Mikor takarított utoljára a radiátor alatt? Többek között ilyen kérdéseket vizsgált a Dyson globális higiéniai tanulmánya, a Dust Study 2023-as kiadásának ránk vonatkozó fejezete, amelyet 13 európai, afrikai és közel-keleti országban végzett megkérdezések alapján állítottak össze a vállalat szakemberei.

Itt takarítunk mi, magyarok

A felmérésből kiderült: a legtöbb országban a lakásoknak ugyanazokat a zugait hanyagoljuk el a leginkább a takarítás során. Vagyis a konyhai felszerelések belsejét, a fürdőszobafalakat, a bútorok alatti területeket, vagy a nehezen elérhető, például magasan lévő részeket. Ám kiderült az is, hogy Magyarország a legpedánsabbak között van a WC és a WC mögötti terület takarításában: a magyarok 75%-a, míg a lengyeleknek például csak 62%-a, az izraelieknek és szaúdiaknak pedig csak a fele takarít ki a vécé mögött. Élen járunk az ágyneműmosásban is, viszont alig tisztítjuk az ágymatracainkat (38% tartja a takarítási rutinja részének, összehasonlítva a románok 58 és a törökök 71%-ával), és régióban a legritkábban takarítunk az ágy alatt (a megkérdezettek átlagosan 43%-a soha nem teszi ezt).

Ha nem látom, nem koszos

A tanulmány egyik tanulsága, hogy az emberek többsége (60%) leginkább azt a helyet takarítja, ami látványosan koszos, vagy amit általában koszosnak tartanak, holott a látható porszemeknél nagyobb veszélyt rejtenek az egészségre a mikroszkopikus porszemcsék és az allergiát okozó poratkák. A csak látható koszt takarító emberek száma ráadásul emelkedik – az előző évhez képest 20%-kal nőtt, és ötből csak három megkérdezett mondta, hogy meghatározott rendszerességgel takarít – 15%-kal kevesebb, mint tavaly.

„A világjárvány átmenetileg tudatosította, milyen fontos a rendszeres takarítás ahhoz, hogy egészséges otthonokban éljünk, ezért aggasztó a trend, hogy sokan már ismét csak akkor érzik szükségét a tisztításnak, ha látható jelét látják a kosznak. Fontos tudni, hogy a por számos olyan részecskét is tartalmaz – baktériumokat, poratka-ürüléket és polleneket –, amelyek szabad szemmel teljesen láthatatlanok, és mire láthatóvá válik a lerakódás, már valószínűleg a poratkák és allergének is ott vannak” – mutatott rá Monika Stuczen, a Dyson mikrobiológus kutatója.

Ahány ország, annyi kosz

A kérdőív kitér arra, hogy az egyes országokban milyen típusú szennyeződésektől próbálnak megszabadulni a leginkább. Míg a nappaliban és a hálószobában minden nemzet a port tette első helyre, a konyhában erősek a regionális különbségek: a magyar, lengyel és román megkérdezettek nem a morzsákat és ételmaradékot, hanem a lerakódott zsírt akarják elsőnek eltakarítani a konyhából.

A magyarok továbbá kiugróan magas arányban a vízkövet akarják a leginkább száműzni a fürdőszobából (és nem a baktériumokat). Nem meglepő, hogy a megkérdezett arab országokban (Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben) nagyobb gondnak tartják a homokot, mint például Finnországban.

Mi van a porban?

A tanulmány egyik fókuszterülete a por összetételéről, egészségügyi kockázatairól, és a por eltávolításáról való tudás. Tanulságos, hogy bár a háztartások több mint felében él allergiától szenvedő ember, csak egyharmadnyi válaszadó tudja, hogy a porban pollenek is megtalálhatók. A megkérdezettek 44%-a számára a portalanítás fő motivációja az egészség. A válaszadók több mint fele aggódik a porszívóból távozó levegő minősége miatt – ez tanulságos a Dyson szakemberei számára, akik nagy gondot fordítanak arra, hogy a befogott szennyeződések a készülékben maradjanak.

A magyarok porról való tájékozottsága viszonylag magas szintű: az összes ország közül nálunk adták a legtöbb helyes választ (50%) arra, hogy hány napig él átlagosan egy vírus a porban (1-2 napig). A magyarok továbbá viszonylag helyesen megbecsülték, mekkora egy mikron, és a megkérdezett honfitársaink fele jól tudja, hogy a porban pollenek is vannak. Azt ellenben csak minden harmadik magyar tudta megmondani, hogy a porban sok textilszármazék és műanyagrost is található.

Nálunk tudják továbbá a legkevesebben, hogy a nyílt láng használata során keletkező égéstermékek és az ételmaradékok is lerakódnak a háztartási porban. Ezen kívül keveset tisztítjuk a matracokat, mivel nem tudjuk jól, mennyi por van benne, és milyen káros ez az egészségünkre – igaz, mindez szinte az egész régióra jellemző.

Nálunk még a seprű az első

Noha a HEPA rövidítés a járvány alatt elterjedt, alacsony a tudás a hatékony légszűrés, a fejlett szűrők szerepéről az egészségmegőrzésben. Csak a megkérdezettek egynegyede tudja, mit jelent a rövidítés (high efficiency particulate air), és közkeletű tévhit, hogy minden, HEPA filterrel felszerelt készülék HEPA készülék. Valójában nem elég, hogy a külső porfilter HEPA besorolású legyen, mindegyik, a porszívóban található szűrőnek és tömítésnek annak kell lennie, és alapos tesztelésnek kell alávetni az egész rendszert. A Dyson több évtizednyi kutatómunka során kifejlesztett, öt lépcsős szűrőrendszere például a legalább 0,1 mikron átmérőjű részecskék 99,99%-át kiszűri.

A kutatásból kiderül, hogy a magyarok a hagyományos takarítási eszközökben és módszerekben hisznek. Négyből öt honfitársunk sima seprűt használ, ez a régióban messze a legmagasabb arány. Továbbá viszonylag magas arányban használunk régimódi, porzsákos porszívót, és nálunk az egyik legkevésbé elterjedtek az álló porszívók és rúdporszívók. A teljes régióban alacsony a nedves porszívókiegészítők és a légtisztítók használati aránya. Utóbbit a magyar válaszadók mindössze 15%-a használja, míg a lengyel megkérdezettek 22%-a, és a románoknak pedig 27%-a.

Módszertan: A Dyson Dust Study 2022-3 tanulmánya egy globális kutatás összegzése, amelyhez több mint 33000 embert kérdeztek meg 39 országban. A ránk vonatkozó fejezet az EMEA régió (Európa, Közel-Kelet, Afrika) 13 országára tér ki, beleértve Közép-Kelet-Európát (Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot és Romániát), a skandináv államokat, valamint Szaúd-Arábiát, Izraelt, az Egyesült Arab Emírségeket és Dél-Afrikát. Az interjúk kérdései olyan témákat érintenek, mint takarítási rutinok, eszközök, állattartás és tisztaság, valamint a portalanítás és légszűrés.