Hatásos a szúnyogcsípés utáni viszketés enyhítésére a levocetirizin allergia elleni szer?

2023.06.19.

szúnyog szúnyogcsípés rovarcsípés levocetirizin

A szakértő elmondja, amit a legújabb kutatások alapján tudni lehet.

Dobson Szabolcs, gyógyszerengedélyeztetési szakértő írt arról, hogy szúnyogcsípés ellen hatásos-e a

"Olvasói kérdés: hatásos-e a szúnyogcsípés utáni kínzó viszketés enyhítésére a levocetirizin nevű allergia elleni szer?

Válasz: a levocetirizin hatóságilag engedélyezett javallata felnőtteknél és 6 éves, illetve idősebb gyermekeknél az alábbi: allergiás nátha/rinitisz (beleértve az év bizonyos szakában rendszeresen visszatérő allergiás náthát is), valamint csalánkiütés (urtikária). Vagyis rovar-, ezen belül szúnyogcsípésre engedélyezett javallata nincs.

Mindazonáltal klinikai vizsgálatok történtek ezzel a gyógyszerrel. Egy 2006-ban közölt tanulmányban 5 mg levocetirizint (ami egyébként a cetirizin nevű hatóanyag a lineárisan polarizált fényt balra forgató optikai izomerje) hasonlítottak össze placebóval 30 olyan felnőtt önkéntesen (27 nő, 3 férfi, életkortartomány 19-64 év, átlegéletkor 37,5 év), akik fokozottan érzékenyek voltak a szúnyogcsípésre. A résztvevők 4 napon át szedtek napi 1x5 mg levocetirizint vagy placebót reggel 8 órakor; a 3. napon 12-15 óra között valamikor az alkarjukra ráraktak két szúnyogot (Aedes aegypti), akik habozás nélkül meg is csípték őket. A kutatók 28 személyen 15 perc múlva, míg 8 személyen 24 óra múlva is figyelték a csípés méretét és a viszketés erősségét. A levocetirizin hatására a csípés mérete 60%-kal, míg a viszketés erőssége 62%-kal csökkent a placebóhoz képest. A cetirizin a csípés iránti érzékenységgel arányosan volt hatásos (vagyis a legérzékenyebbeknél a leghatásosabb). Eze felül még 24 óra múlva is tartott a hatása: a bőrkiemelkedés átmérőjét 71%-kal, a viszketését 56%-kal csökkentette. A levocetirizin csoportból 5 esetben, a placebo-csoportban 1 esetben jelentkezett mellékhatásként enyhe álmosság (1).

További háttér: Az első klinikai vizsgálat, amelyben a levocetirizin elődjének, a cetirizinnek (amely mind a balra-, mind a jobbra forgató optikai izomert tartalmazza) szúnyogcsípés utáni viszketést enyhítő hatását még 1989-ben közölték (2). A szúnyogcsípés utáni dudort a szúnyognyál elleni IgE (immunglobulin E) ellenanyagok és a hisztamin nevű vegyület felszabadulása idézi elő. A cetirizin a dudor ellen is hatásosnak mutatkozott (3, 4, 5). A késői tünetek kialakulásában különféle gyulladásos sejteknek is szerepük van, de egy vizsgálat szerint a cetirizin ezekre nincs hatással (6).

Hivatkozások

1. Karppinen A, Brummer-Korvenkontio H, Petman L, Kautiainen H, Hervé JP,Reunala T. Levocetirizine for treatment of immediate and delayed mosquito bite reactions. Acta Derm Venereol. 2006;86(4):329-31.

2. Coulie P, Wery M, Ghys L, Rihoux JP. Pharmacologic modulation by cetirizine-2 HCl of cutaneous reactions and pruritus in man after experimental mosquito bites. Skin Pharmacol. 1989;2(1):38-40.

3. Karppinen A, Kautiainen H, Petman L, Burri P, Reunala T. Comparison of cetirizine, ebastine and loratadine in the treatment of immediate mosquito-bite allergy. Allergy. 2002 Jun;57(6):534-7.

4. Reunala T, Brummer-Korvenkontio H, Karppinen A, Coulie P, Palosuo T. Treatment of mosquito bites with cetirizine. Clin Exp Allergy. 1993 Jan;23(1):72-5.

5. Reunala T, Lappalainen P, Brummer-Korvenkontio H, Coulie P, Palosuo T. Cutaneous reactivity to mosquito bites: effect of cetirizine and development of anti-mosquito antibodies. Clin Exp Allergy. 1991 Sep;21(5):617-22.

6. Karppinen A, Rantala I, Vaalasti A, Palosuo T, Reunala T. Effect of cetirizine on the inflammatory cells in mosquito bites. Clin Exp Allergy. 1996 Jun;26(6):703-9."