Ha így néz ki a bőre, napallergiát jelezhet! Ezekre a tünetekre figyeljen

Valódi napallergiáról akkor beszélünk, ha a kiütéses tünet nemcsak a napfénynek kitett helyeken, hanem akár a ruha alatt is jelentkezik. De mit tehetünk ellene?

A napallergia pontos kiváltó oka még nem ismert, azonban a hajlamosító tényezők mellett a kialakulásában az UV-A és UV-B sugaraknak egyaránt szerepe lehet.

A napallergia ritkább, mint az egyéb fénykiütések, amelyek csak ott bukkannak fel, ahol közvetlenül éri a bőrt a napfény. A köznyelvben mégis az utóbbiakra használják gyakrabban a napallergia kifejezést.

Ezek a napallergia tünetei

A napallergia tünetei igen változatosak lehetnek: csalánkiütésektől, a piros foltokon át akár a pattanásos elváltozásokig. Már rövid fényhatást követően órák vagy egy-két napon belül megjelennek az apró, tűszúrásnyi kiütések, leggyakrabban a fénynek kitett részeken, de valódi allergia esetén, az egész testen.

Nagyon gyakran a bőr felhólyagosodik, viszket, amelyet égő érzés, esetleg fájdalom is kísérhet. Amint a bőr megnyugszik, a tünetek elmúlnak, azonban visszamaradhat bizonyos fokú foltos bőrelváltozás. A tünetek sokszor összetéveszthetőek a leégéssel, amelytől csak abban különbözik, hogy ezt a folyamatot nem követi hámlás, illetve többször kiújul és évekig visszatérhet. Egy biztos: a napfény káros sugarai ellen így is úgy is fontos védekezni.

A napallergia tünetei fénynek kitett területen jelentkeznek a napfényexpozíció után órákkal, vagy egy-két nappal. A tünetek változatosak lehetnek: a bőrön vörös foltok, viszkető csalánkiütések (urticaria), hólyagos, hámló kiütések jelenhetnek meg, melyekhez gyakran kellemetlen viszketés társul. A napfényallergia után foltos bőrelváltozás maradhat vissza, mely könnyen összekeverhető a napégéssel. Szerencsére a tünetek általában maguktól, a bőr megnyugvását követően elmúlnak.

A napallergia kiváltó okai

A napallergia kialakulásában a hajlamosító tényezők mellett az UV-A és UV-B sugárzásnak van szerepe. A hajlamosító tényezők között szerepelhetnek:

• gyógyszerek,
• kozmetikumok,
• parfümök,
• érzékeny bőrtípus,
• világos bőrszín,
• fiatalkori túlzott napozás,
• szoláriumhasználat
• erős napfényen történő tartós munkavégzés.

Fényérzékenységet okozó gyógyszerek: többek között az antimikrobiális szerek, az epilepsziaellenes szerek, az antidepresszánsok, bizonyos szív- és érrendszerre ható gyógyszerek (például bizonyos vizelethajtók), a nem szteroid gyulladáscsökkentők, egyes bőrgyógyászati szerek, helyileg alkalmazható kezelések (például a kátránytartalmú készítmények), gyógynövény-készítmények (például a szentjánosfű), retinoidok, valamint a cukorbetegségben alkalmazott bizonyos antidiabetikumok.

A napallergia kialakulásában szerepet játszhatnak bizonyos betegségek, például az öröklött porfirin-anyagcserezavar (porfíria), egyes hiánybetegségek (niacinhiány), és bizonyos autoimmun betegségek (szisztémás lupus erythamatosus, dermatomyositis).

Miként előzhető meg a napallergia?

A megelőzés valójában elég nehéz, mivel a kialakulás háttere még nem tisztázott, azonban érdemes betartani az alapvető napozási szabályokat. Kerülni kell a déli forróságot, de érdemesebb délelőtt 10-től délután 4-ig árnyékba vonulni, mivel ebben az időintervallumban igen nagy a napsugárzás ereje. Mindig használjunk a bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet, legyünk azonban azzal is tisztában, hogy a naptej is tartalmazhat olyan anyagot, ami a fény hatására bőrkiütést okoz. Ilyen esetben mielőbb tisztázni kell, milyen anyagokra vagyunk érzékenyek.

A gyermekeknek, az érzékeny bőrűeknek, napallergiásoknak érdemes 30 faktoros krémet használni, mivel megfelelő fényvédelemmel csökkenthetjük az allergia kialakulásának esélyét. A gyógyszerszedés esetén fontos tájékozódni arról, hogy az adott készítmény tartalmaz-e fényérzékenyítő anyagot, amely mellett tilos a napozás. Strandolás előtt ne használjunk kozmetikumokat, ne fújjunk parfümöt a bőrre. Egyes fűszernövények – mint például az ánizs, a kömény és a medvetalp – tartalmazhatnak fényérzékenyítő anyagot, így érdemes ezeknek a fogyasztását kerülni.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha a napallergia tünetei hűsítő, gyulladáscsökkentő készítmények hatására sem csökkennek, szükség lehet az allergia szintjétől függően bizonyos kezelésekre is. Komolyan kell venni a problémát, hiszen egyes esetekben súlyosabb tünetekkel is járhat. Hatékonyabb terápia érdekében bőrgyógyászhoz kell fordulni. Kezelésként antihisztamin tartalmú gyógyszer rendszeres szedése ajánlott.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!