Ezért gyengülhet le az immunrendszer a kor előrehaladtával
Érdekes kutatási eredmények közöltek a szakemberek.
A vérnek nemcsak egy, hanem kétféle sejtes eredete is lehet - derült ki egy egereken végzett vizsgálatból. Ez összefüggésben lehet az immunrendszerrel is.
"Korábban az emberek azt hitték, hogy a vérünk nagy része nagyon kis számú sejtből származik, amelyek vérképző őssejtekké válnak. Meglepődtünk, hogy a progenitorsejtek egy másik csoportját is megtaláltuk, amelyek nem őssejtekből származnak. Az ehhez köthető sejtek teszik ki a vér nagy részét a magzati kortól egészen a fiatal felnőttkorig. Ezután a számuk fokozatosan csökkenni kezd" - emelte ki Fernando Camargo, a Harvard Egyetem sejtbiológusa, a tanulmány egyik kutatója.
Ezeket a sejteket embrionális multipotens progenitoroknak (eMPP-k) nevezik. A vérképző őssejtek a fejlődés során az artériákat bélelő sejtekből alakulnak ki. Korábban úgy gondolták, hogy az eMPP-k valamikor a fejlődés korai szakaszában leválnak a vérképző őssejtekről.
eMPP: a fehérvérsejtek anyja
A Harvard Egyetem orvosbiológusa, Sachin Patel és munkatársai egy nemrégiben kifejlesztett genetikai vonalkódolási stratégia segítségével nyomon tudták követni az osztódó sejteket, és megállapították, hogy a vérképző őssejtek és az eMPP-k ugyanabból a "bélésből" alakultak ki.
Ehhez a kutatók könnyen kimutatható DNS-szekvenciák darabkáit illesztették be az egérsejtek genomjának egy olyan helyére, amely minden leszármazottjukban megtalálható. A módszer lehetővé tette a tudósoknak, hogy nyomon kövessék az összes célsejtjük eredetét. Kiderült, hogy az eMPP-k a fejlődő egerek legtöbb nyiroksejtjéért (a fehérvérsejtek egy bizonyos típusa) felelős sejtekre osztódtak. Úgy tűnik, hogy ezek az eMPP-sejtek számos immunvérsejt, köztük a fehérvérsejtek (B- és T-sejtek) anyja. Bár a vérképző őssejtek is képesek ezeket az immunsejteket előállítani, de sokkal korlátozottabb módon teszik ezt.
Mivel úgy tűnik, hogy az eMPP-k hozzájárulása a vérképzés idővel csökken, ami magyarázatot adhat arra a régóta fennálló rejtélyre, hogy miért gyengül az immunrendszerünk az életkor előrehaladtával.
További kutatásokra lesz szükség
"Megpróbáljuk megérteni a leukémiához vezető mutációkat is" - emelte ki Camargo, ezért vizsgálni fogják, hogy a vér különböző eredetű sejtjeiből kialakuló leukémiák különböznek-e - limfoid-szerűek vagy myeloid-szerűek.
Patel és csapata azt is tesztelte, hogy a mostani eredmények hogyan javíthatnák a csontvelő-átültetéseket. Azt találták, hogy az eMPP-átültetések nem túl tartósak az egerekben.
"Ha hozzá tudnánk adni néhány gént ahhoz, hogy az eMPP-k hosszú távon beolvadjanak, akkor potenciálisan jobb forrást jelenthetnének a csontvelő-átültetéshez" - jegyezte meg Camargo.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Az időseknek mennyit kellene mozognia? Itt a válasz!
