Génmódosított ételek és az allergia
Génmódosított ételek és az allergia
A Genetikailag Módosított Szervezetek létrehozása során a genetikai információk megváltoztatása megy végbe, a célból, hogy a termékek bizonyos tulajdonságait módosítsák.
Az úgynevezett első generációs GM-növényekbe olyan, más szervezetekből származó géneket építenek, amelyek gyomirtószer-tűrő vagy rovarellenálló képességet kölcsönöznek a fajtáknak. A második generáció vírusellenálló vagy módosított beltartalmú (például több vitamint termelő) fajtákat, a harmadik generáció hideg-, és szárazságtűrő fajtákat, a negyedik generáció gyógyszer-, és enzimtermelő
fajtákat jelent.
Napjainkban számos olyan termék létezik már, mely genetikai módosítással készült. Ilyen például a szójabab, mely ezáltal olyan vegyületet állít elő, mely távol tartja a rovarokat, így csökkenti a növényvédőszerek használatát.
A paradicsomok esetében a génmanipuláció célja az eltarthatósági idő, illetve a hidegtűrő képesség növelése volt. A burgonyafélék esetében szintén a vegyi rovarírtó szerek használatának csökkentése, illetve a hidegtűrő képesség növelése.
A repcét, a kukoricát és a gyapotot sem kerülte el a génmódosítás, itt szintén a rovarírtók, illetve a gyomírtószerek használatának csökkentése volt a cél. A rizs esetében pedig a kutatók egy nagyobb szárazságtűrő képességgel bíró faj kifejlesztésére törekedtek.
Az Egyesült Államokkal ellentétben az Európai Unió országaiban a génmódosított termékeken előírás a megkülönböztető jelzés használata. A pontos összetevők, illetve a módosítás tényének feltüntetése különösen fontos az ételallergiáktól szenvedő egyének esetében.
A génmanipulált élelmiszereknél gyakran vetődik fel a kérdés, vajon a módosítások nem vezetnek-e eddig ismeretlen fehérjék bevezetéséhez, ezáltal az adott termék allergizáló hatását okozva. Ez okból a génmódosított szójabab és kukorica fokozott ellenőrzésnek van alávetve.
Az allergénként ismert fehérjék használta nem engedélyezett a génmanipulált termékek előállítása során, hacsak az élelmiszert előállító cég nem bizonyítja, hogy a hozzáadásával létrehozott termék nem allergizáló hatású. A piacon jelenleg megtalálható termékek közül egyik sem vált ki allergiás reakciót.
Az ételallergiák az ételek egy csoportjára adott allergiás reakciók. A legközismertebbek a tej, tojás és szója allergiák. A génmódosított élelmiszerek egyaránt befolyásolhatják pozitív és negatív irányban a szervezet reakcióit. Előfordulhat ugyanis, hogy míg egy hagyományos burgonya elfogyasztása semmilyen problémát nem okoz, addig egy GM-burgonya nem várt reakciókat vált ki. A génmanipuláció során ugyanis a burgonyákhoz halakból vett fehérjét adnak, melyek ezáltal allergiás reakciót válthatnak ki az arra érzékeny egyéneknél.
Másrészt viszont a génmódosítás által elérhetővé válik, hogy az ételallergiáktól szenvedők is bátran és bármit elfogyasszanak, az allergizáló fehérje eltávolítása után.
A GMO termékek szigorú szabályok szerint meghatározott módon készülnek, így biztosak lehetünk benne, hogy váratlan allergiás reakciók megjelenésére nem kell számítanunk. A probléma, hogy –különösen az Egyesült Államok országaiban- az élelmiszereken nincs feltüntetve, hogy GMO termékről van-e szó.
Amennyiben ez látható, úgy arra továbbra sem derül fény, hogy az így előállított termék mely más szervezet fehérjéit tartalmazza, megnehezítve ezzel az ételallergiáktól szenvedők életét. Az ő esetükben ugyanis az allergénből elfogyasztott legminimálisabb mennyiség is életveszélyes lehet, tehát fontos az összetevők, az eljáráshoz használt anyagok pontos ismerete.
A vásárlók biztonsága érdekében a GM-termékeknek tehát számos biztonsági előírásnak meg kell felelniük, melynek betartását többek közt az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal (FDA) is felügyeli.
Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közösen dolgozták ki azokat a szempontokat, melyek alapján a GM-termékek allergiát okozó vizsgálata történik, illetve megakadályozható az allergént tartalmazó élelmiszer piacra kerülése.
allergiaközpont.hu
