Ezekkel az ételekkel vigyázzon, ételallergiát okozhatnak
Az ételallergia tünetei nem mindig a tápcsatornához kötődnek. Az orvosok gyakran találkoznak a bélrendszertől távoli, az ételallergiához első látásra nehezen köthető tünetekkel.
Az ételallergia hátterében az immunrendszer kóros válasza áll. Ételallergia akkor fordul elő, ha az immunrendszer téves módon veszélyesnek ismer fel valamely étel összetevőt - legtöbbször fehérjét -, és beindítja a védekezési reakciót ellene. Az allergia tüneteit akkor látjuk, amikor a védekező ellenanyagok harcra kelnek a veszélyesnek vélt összetevővel szemben.
Az ételallergia hazánkban a felnőttek kb. 1%-át, a gyermekek 7%-át érinti. A gyermekek ételallergiája sokszor felnőtkorra visszahúzódik. Sokszor családon belüli hamozódást mutat, ami az öröklõdési lehetõséget veti fel.
A leggyakoribb allergiát okozó ételek felnőtteknél
- tojás,
- kagyló,
- halak,
- mogyoró.
Gyermekeknél a leggyakoribb allergének
- a tej,
- a szója,
- a tojás,
- a halfélék és tenger gyümölcsei,
- és az olajos magvak.
Ételallergia tünetei
Az ételallergia tünetei nem mindig a tápcsatornához kötődnek. Gyakran látunk a bélrendszertől távoli, az ételallergiához első látásre nehezen köthető tüneteket. Olyan tüneteket, melyek más betegségekre is jellemzőek lehetnek. Éppen ezért fontos, hogy az ételallergia diagnózisát szakorvos állítsa fel.
Ételallergia során lezajló immunválasz eredménye az allergiás tünetek megjelenése. A tünetek fajtája attól függ, hol szabadul fel nagyobb mennyiségű hisztamin a szervezetben. A hisztamin az allergiás reakciók során felszabaduló anyag, amely felelős a tünetek kialakulásáért, például a duzzanatért, viszketésért.
Az ételallergia lehetséges tünetei:
- Orr-garat részen megjelenő tünetek: orrviszketés, orrdugulás, orrfolyás, garatviszketés, gégeödéma.
- Bőrtünetek: csalákiütés, ekcéma.
- Gyomor-bélrendszerben megjelenő tünetek: hasi fájdalom, hasi görcsök, hasmenés, hányás is jelentkezhet.
- Egész szervezetet érintő: ilyen tünet például az anafilaxia, az anafilaxiás sokk.
Sokszor azonban a tünetek komplexen jelentkeznek, egyszerre több szervben is.
Az ételallergia tünetei az igen enyhétől a súlyosig terjedhetnek. A tüneteket kiváltó ételmennyiség egyénenként változó lehet.
A leggyakoribb ételallergia tünetek:
- csalánkiütés
- hányinger
- gyomorfájdalom
- hasmenés
- bőrviszketés
- nehézlégzés
- mellkasi fájdalom
- légutak duzzanata
- anafilaxia
Ételallergia okai
Az ételallergia oka az étel valamely összetevőjével - legtöbbször fehérje - szemben kialakuló immunrendszeri érzékenység. Előfordulásához a tüneteket megelőzően legalább egyszer már találkoznia kellett a szervezetnek a kérdéses kémiai anyaggal.
Immunválasz az ételallergia okára
Legelső alkalommal, amikor az ember elfogyasztja a problémát okozó anyagot, a szervezet veszélyesként ismeri fel. A veszély-helyzet aktiválja az immunrendszert, mely eredménye többek között IgE ellenanyag termelése. Amennyiben az ételt újra elfogyasztjuk, az nagy mennyiségű, előre legyártott IgE ellenanyagokat és más kémiai vegyületeket (pl. hisztamin) szabadít fel. A szervezet reakciójának a célja eliminálni a veszélyesként felismert anyagot a szervezetből. A felszabadult hisztamin tüneteket okozhat a bélrendszerben, a légzőrendszerben, a bőrön és a szív-érrendszerben.
Legagyakoribb ételallergiát okozó ételek
- tejfehérje (kazein)
- tojás
- mogyoró
- szója
- dió
- kagyló
- eper
Az ételallergia tünetei igencsak hasonlóak mind a cöliákia, mind a hisztamin intolerancia és akár az étel intolerancia esetében is, ám ezek nem keverendőek össze. Mindegyik más-más terápiát igényel.
Allergén csoportok - a teljesség igénye nélkül
- gabonák
- gliadin (lisztérzékenség-cöliákia)
- húsok
- tej, tojás
- gyümölcsök
- zöldségek
- fűszerek
- tengeri élőlények
- tartósító szerek
- színezékek
- egyéb adalékok
Ételallergia vizsgálat során a gyanús ételek tesztelése a következő lépés.
Ételallergia jellemző diagnosztikai eljárásai
- Vérvétel: a vérvételes ételallergia vizsgálat során meghatározzák az adott élelmiszer ellen a szervezetben jelenlevő ellenanyag IgE (IgG) szintjét - ha magas, az allergia gyanú megerősödik, ha alacsony, a gyanú gyengül.
- Alkaros bőrteszttel - Prick teszt. A Prick teszt során összehozzák a szervezetet a kérdéses étellel, ha reagál rá, akkor a gyanú megerősödik, ha nem reagál, akkor a gyanú gyengül
- Terheléses vizsgálat: a terheléses vizsgálat során a szervezetet a kérdéses étellel "terhelik", majd megfigyelik a tüneteket. (ez több órás vzsgálat, és akkor jön számításba, ha a gyanús ételből nem rendelkezünk laboratóriumi kivonattal)
- Kihagyásos vizsgálat: Kihagyatják a kérdéses élelmiszert az étkezésből - ha a tünetek enyhülnek, megszűnnek, a gyanú megerősödik
Az ételallergia vizsgálatot mindig szakszerűen kell végezni! Nagyon fontos, hogy az ételallergia kezelése a kérdéses étel elhagyásából áll! Márpedig a változatos étrendből csak azt az ételt szabad kihagyni, amit feltétlenül szükséges! Azt viszont mindenképpen.
Ételallergia kezelése
Az ételallergia kezelése a panaszt okozó étel elhagyásából áll. Sajnos ebben az allergiában nem ismert olyan gyógyszer, mely az allergiát okozó élelmiszer további fogyasztását lehetővé tenné.
Az ételallergia kezelésénél éppen ezért nagyon fontos a pontos kivizsgálás - hangsúlyozza a Budai AllergiaKözpont. Az ételallergia kezelését jelentő elhagyás csak azt az ételt érintheti, ami valóban tüneteket okoz!
Ételallergia gyerekkorban
Gyermekeknél a legismertebb allergének a tej, tojás, szója, hal, eper és mogyoró, de szinte nincs olyan táplálék, amire allergiát nem írtak volna még le. Gyermekkorban az ételallergia 1-2 éves kor körül jelentkezhet először. Az esetek többségében a gyermekkori ételallergia felnőtt korra visszahúzódik.
Az ételallergia gyakorisága felnőtt korban 1,5-2 % körülire tehető, gyermekkorban –különösen csecsemőkorban– ez ennél jóval magasabb, elérheti akár a 6-7 %-ot is.
Az ételallergiák tünetei a gyermekeknél
- véres széklet,
- testszerte száraz, ekcémás bőr,
- hányás,
- hasmenés,
- haspuffadás,
- csalánkiütés
- orrfolyás.
A csecsemőkori krónikus középfülgyulladások okozója is lehet táplálékallergia.
Az ételallergia megelőzésében a megfelelő táplálásnak kiemelt szerepe van. A fejlődő bélrendszer kezdetekben sokkal több nagy molekulájú - így problémát okozó- fehérje részeket is átenged a falán a véráramba. Olyanokat is, melyeket felnőttkorban lebont, megemészt. A gyermekek helyes táplálása a tudománynak is egy folyamatosan változó szelete. Jelen álláspont szerint a hozzátáplálás fél éves kortól engedett.
A gyermekkori ételallergiák nem tévesztendőek össze a sokkal gyakoribb étel intoleranciával! Ez utóbbiak között szerepel pl a laktóz érzékenység. Hasonlóan nem keverendő össze az autoimmun betegségekkel, mint pl. a lisztérzékenység.
Sokszor a bőrön lévő kiütéseket is ételallergiának róják fel, noha "csak" kontakt ekcémáról, esetleg atópiás dermatitisről van szó.
A gyermekkori ételallergia vizsgálata éppen ezért nagy körültekintést, nagy szakmai tapasztalatot igényel!
Az allergiavizsgálatról bővebben
Ételallergia vizsgálat első és legfontosabb lépése a szakorvosi konzilium. Fontos, hogy a szakorvos részletesen átbeszélje a beteggel a tüneteket, azok kialakulásának körülményeit, ismétlődését, fajtáját, súlyosságát, lefolyását. Ez a beszélgetés alapvetően meghatározza, hogy milyen irányba érdemes a problémát kutatni.
Ételallergia, ételintolerancia vizsgálata
Az ételallergia, ételintolerancia vizsgálata terheléses vizsgálatból, enzimhiány esetében, pedig vérvizsgálatból - immunmodulált intolerancia - áll.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ételallergia, ételintolerancia: így járhat utána mi váltja ki
