Az ózon és az allergiakeltő hatás. Mit várhatunk?
Nemcsak a légutakat terheli meg a nyár során a levegő magas ózontartalma: a megnövekedett értékek hatására a növények allergiakeltő hatása is fokozódik.
A bécsi kutatók által a Journal of Allergy Clinical Immunology című szaklapban megjelentetett tanulmány szerint az ózonnal súlyosan terhelt levegő hatására megnövekszik a növények allergéntartalma is.
"A vizsgálat eredményei alapján párhuzam vonható a környezetszennyezés és az allergia elterjedése között" - fejtette ki Rudolf Valenta, a projekt vezető immunológusa hétfőn Bécsben.
Ózon, néhány tény és adat
Az ózon három oxigénatom összekapcsolódásával keletkező molekula. A kétatomos oxigénhez képest kevésbé stabil, és jóval reakcióképesebb, az egyik legerélyesebb oxidálószer. Nyáron a közlekedés által a levegőbe juttatott szennyező anyagok az erős UV sugárzás hatására kémiai reakciókban vesznek részt.
Ennek eredményeként mérgező és rákkeltő anyagok keletkeznek, többek között ózon. Hatására fáradékonyabbak leszünk és csökken a fizikai teljesítőképességünk. Irritálja a nyálkahártyát és légzési nehézségeket, valamint a légutak gyulladását okozhatja.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy a Föld felett 25-40 km-es magasságban található ózonréteg szűri ki a Földre érkező káros UV-sugarak egy részét. Sajnálatos módon, az emberi környezetkárosító tevékenység hatására az itt található ózon mennyisége csökken.
További érdekesség az ózonról, hogy rendkívüli reakcióképességnek köszönhetően az egyik legjobb fertőtlenítőszer (a klórnál több százszor erősebb). Ezen tulajdonságát kihasználva, többek között, a ivóvíz előállításban, a gyógyításban, kozmetikai kezeléseknél és az élelmiszerek tartósítására alkalmazzák.
(Ehardt Andrea)
A kutatás során a tudósok két rozsfajt termesztettek ózonnal olyan erősen terhelt levegőben, amilyen a legforróbb bécsi nap csúcsértékének felel meg. Ez 79 részecske per milliárd (ppb) volt - azaz egymilliárd levegőrészecskében 79 ózonrészecske található. Az összehasonlítás érdekében normál mértékű ózonkoncentráció mellett is növesztettek rozst a tudósok.
Az eredményekből kiderült: mindkét rozsfaj esetében megnövekedett a magas ózonterhelésű növény fehérje- és allergéntartalma. Ezután a kutatók a rozs proteinkivonatát reagáltatták allergiás betegektől származó, az emberi immunrendszer által termelt antitestekkel.
"Kiderült, hogy az ózonnal súlyosan terhelt növények proteinkivonata erőteljesebb reakcióba lép az allergia kialakulásában fontos szerepet játszó Immunglobulin-E antitestekkel, mint a kontrollnövényeké" - fogalmazták meg a vizsgálat eredményét a kutatók.
