Ezért nem hoz mindig megkönnyebbülést az eső az asztmásoknak
Egyre hosszabbra nyúlik a pollenszezon és az eső sem segít.
A viharasztmaként emlegetett jelenség az 1980-as évek óta ismert. Elsőként Melbourne-ben jegyezték le, miután egy vihart követően ugrásszerűen megnőtt a kórházi kezelésre szoruló asztmások száma. Az esővel, viharokkal tarkított tavaszi és nyári hónapok a szénanáthával küszködő pácienseket is próbára tehetik, akiknek az allergiás, asztmás tünetei is fokozódhatnak – mondja dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont tüdőgyógyász szakembere.
Magas pollenterhelés
A globális felmelegedésnek köszönhetően egyre korábban jelentkezik és egyre hosszabbra nyúlik az allergiaszezon. A pollenterhelés a hét végén, valamint a következő hét elején várhatóan fokozatosan emelkedik. A tölgy, a fenyőfélék, az eperfafélék, a kőris, valamint a platán pollenkoncentrációja országosan az alacsony-közepes tartományban alakulhat, de az elkövetkező időszakban fokozatosan emelkedik, és egyre több helyen érheti el a tüneteket okozó közepes szintet a pázsitfűfélék virágpora is – figyelmeztet a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. A pollennaptár mellett azonban érdemes az időjárás előrejelzést is figyelemmel kísérni, ugyanis a légköri mozgások és viharok is nagy hatással vannak a szervezetre.
Viharok után is erősödhetnek az asztmás tünetek
"A pollenallergiások számára sok esetben nagy megkönnyebbülést jelenthet egy-egy kiadós eső, ami felfrissíti a levegőt, és érezhetően csökkenti a pollenszámot. Sajnos azonban a heves széllökésekkel kísért, viharral, zivatarral érkező eső után nem mindig lélegezhetnek fel az pollenallergiával küszködők, sőt akár tüneteik is felerősödhetnek" – figyelmeztet dr. Potecz Györgyi. Ilyenkor ugyanis az erőteljesebb esőzés, a villámlás és a szél hatására szétrobbannak és mikroméretű darabokra szakadnak a pollenszemek. Míg az ép pollenszemek túlságosan nagyok ahhoz, hogy elérjék az alsó légutakat, ezek a mikroméretnyi pollentörmelékek akár a tüdő mélyebb régióiba is lejuthatnak, és súlyos asztmás rohamot, valamint heves allergiás reakciót válthatnak ki a betegeknél.
A viharasztmát nagy valószínűséggel a magas pollenszint és egy bizonyos típusú erős légáramlással járó zivatar egyedi kombinációja válthatja ki a szezonális allergiában szenvedő embereknél. Nem ismerjük még pontosan az okokat, ám szerencsére a tüneteket kiváltó viharok sem túl gyakoriak nálunk. A világ más részein azonban (pl. Ausztráliában), ahol az időjárási viszonyok nagyobb valószínűséggel idéznek elő ilyen eseményeket, már olyannyira elterjedt, hogy figyelmeztetéseket adnak ki, ha számítani kell a viharasztma bekövetkeztére. Európában az Egyesült Királyságban és Olaszországban dokumentáltak a viharasztmával kapcsolatos eseményeket. A viharasztmát globális egészségügyi problémának tekintik a kutatók, ami valószínűleg mind gyakoribbá és súlyosabbá válik az elkövetkező években az éghajlatváltozás miatt. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy azok a betegek is számíthatnak tüneteik erősödésére, akik korábban csak enyhe tüneteket mutattak – mondja dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont szakembere.
Hogy előzhető meg a viharasztma?
Alapvető cél, hogy az érintettek elkerüljék azokat a külső tényezőket, amelyek tüneteiket kiválthatják. Ezek a külső környezeti hatások elsősorban azokat a betegeket viselik meg jobban, akiknek nem megfelelően kontrollált a betegségük. A vihar által kiváltott asztmás roham megelőzése szempontjából is fontos a jól beállított kezelési terv és a gyógyszerek előírásszerű szedése. Tavasszal és nyáron is legyen naprakész a pollen - és az időjárás-előrejelzésekkel kapcsolatban! Allergiás és asztmás betegeknek viharok, heves zivatarok idején célszerűbb bezárt ablakok mellett, beltéren tartózkodni.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Az allergiából asztma is kialakulhat? A tüdőgyógyász válaszol
