Ezeket látta már?

Allergiás reakcióink - és az agyműködés

2012.01.31. Módosítva: 2015.11.04.

Agyunk is meghatározza az allergiás reakciók intenzitását: a legújabb kutatások szerint szervezetünk, pontosabban agyunk képes befolyásolni allergiás bőrtüneteink súlyosságát.

Az idegrendszer működésével foglalkozó szakértők szerint az immunrendszer eltérően reagál azokon a testrészeken, amelyeket valami miatt a beteg nem képes kontrollálni, vagy nem érez a részének. Ennek a jelenségnek a felfedezése segíthet megérteni a szklerózis multiplexhez hasonló autoimmun betegségeket és más, bizonyos testrészek szervezeten kívül kerülésével együtt járó pszichiátriai és neurológiai betegségeket (stroke, skizofrénia, autizmus, epilepszia, neuropátiás fájdalom, anorexia nervosa, bulimia).

Allergiás reakcióink - és az agyműködés

Két különböző kísérlet során Lorimer Moseley professzor és csapata (Idegtudományok Ausztrál Kutatóközpontja, Dél-Ausztrál Egyetem) hisztamint, vagyis az allergiás reakció következtében képződő kémiai anyagot juttatott néhány egészséges önkéntes karjába, akikkel a kísérletet megelőzően elhitették, hogy karjukat egy gumikarra cserélték.

A tudósok a másik karon is elvégezték a kísérletet, de ott illúzió nélkül, majd összehasonlították a kiváltott allergiás reakciók súlyosságát. Az eredmények szerint az illúzió során a gumikarra cserélt kar hevesebben reagált a hisztaminra, mint a másik. "Ez a fajta megkülönböztetés bizonyítja, hogy immunrendszerünk is képes prioritásokat felállítani és eltérően reagálni a különböző testrészekben" - magyarázta Moseley professzor.

A kutatók már korábban megfigyelték, hogy a gumikar illúzió során az egészséges karban is csökken a véráramlás és ezáltal a bőrfelszín hőmérséklete is.

"Ezek az eredmények rendkívül fontosak az immunrendszer működésének megértésének szempontjából, hiszen az immunrendszer elsődleges feladata a szervezet részeinek és az idegen testeknek az elkülönítése. Úgy tűnik, agyunk aszerint gyakorol befolyást az egyes testrészeinkre, hogy mennyire érezzük a részünknek azokat" - tette hozzá a professzor.

A kutatás részletes leírása a Current Biology című szaklapban olvasható.

Forrás: Medipress
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához