Ezeket látta már?

Állatról emberre terjedő kórokozók - tények és adatok

Betegségek
2009. április 29. 10:23
Módosítva: 2015. november 04. 13:49

A már ismert sertésinfluenza kórokozójának új típusa emberek körében terjedő járványt idézett elő Mexikóban. Emberre átterjedő állatbetegség a madárinfluenza is, amelynek H5N1 altípusa 1997-ben bukkant fel először, s eddig világszerte több mint 250 ember halálát okozta.

A madárinfluenza alapvetően a szárnyasok fertőző betegsége, amelyet az influenza A vírusának különböző altípusai okoznak. A kórokozót több mint egy évszázada azonosították Olaszországban, s 15 alfaja ismert. Egyes vírusváltozatok sem baromfira, sem emberre nem jelentenek veszélyt, míg mások szárnyasokban nagy kiterjedésű járványokat okozhatnak. A H5N1 volt a Hongkongban 1997-ben kitört madárinfluenza-járvány kórokozója, amely során 1,5 millió szárnyast kellett elpusztítani, s tizennyolc ember betegedett meg, közülük hatan meghaltak. A H5N1 2003-ban Dél-Koreában bukkant fel ismét, s azóta Ázsia, Európa és Afrika számos országában fedeztek fel ezzel megfertőzött madarakat. Magyarországon 2006-ban és 2007-ben találtak madárinfluenzával fertőzött szárnyasokat.)

A madárinfluenza elsősorban madárbetegség, de emberre átkerülve alig veszít fertőzőképességéből, s a halálozási arány 60 százalék fölött van. A betegséget eddig csak olyan emberek kapták el, akik fizikai kontaktusba kerültek fertőzött madárral, s nagyon ritka az emberről emberre terjedő fertőzés. Ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztet, hogy nem lehet kizárni egy világméretű járvány lehetőségét. Ez akkor következne be, ha a madarak influenzavírusa emberi influenzavírussal találkozna, s géncsere révén az emberi influenza új altípusa jönne létre. Ez ugyanolyan gyorsan terjedne, mint a hagyományos influenza, de mivel az emberi immunrendszer számára ismeretlen, igen pusztító hatása lehetne.

A H5N1 vírus azért veszélyes, mert igen könnyen változik és más vírusok génjeivel is keveredhet. A vírussal megfertőződött baromfi legalább tíz napon át terjeszti a kórokozót szájon át és az ürüléke révén. A vándormadarak, főként a vadkacsák a madárinfluenza-vírus "természetes" hordozói, és rendszerint nem betegednek meg, ha megfertőződnek. A háztáji baromfi - így a csirke és a pulyka - a megfertőződés után gyorsan elpusztul. A vírus ellen a hagyományos influenza-védőoltás nem véd, így oltóanyag kimunkálásán több cég is dolgozik, Magyarországon is kifejlesztettek H5N1 elleni készítményt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2009 áprilisáig 15 országban 421 esetben észlelték a madárinfluenza H5N1 típusa által okozott fertőzést, s 12 országban 257 megerősített halálos áldozatot regiosztráltak. A halálesetek országok szerint: Azerbajdzsán 5, Kambodzsa 7, Kína 25, Egyiptom 23, Indonézia 115, Irak 2, Laosz 2, Nigéria 1, Pakisztán 1, Thaiföld 17, Törökország 4, Vietnam 55 fő.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!

Forrás: MTI
# fertőző betegség # vírusfertőzés

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához
Tünetkereső illusztráció Tünetkereső Orvos válaszol illusztráció Orvos válaszol Gyógyszerkereső illusztráció Gyógyszerkereső Kalkulátorok illusztráció Kalkulátorok

Extra ajánló

Értesüljön legújabb híreinkről hírlevelünkből

Legnépszerűbb

egészségkalauz logo

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Keresés