Alhasi fájdalmak: petefészek ciszta vagy rák okozza? Így lehet megkülönböztetni

Mivel hasonló tüneteket okozhatnak, fontos az alapos kivizsgálás.

A petefészekben gyakran alakulnak ki kisebb-nagyobb ciszták. Ezek általában ártalmatlanok, ám van, hogy rosszindulatú daganatra hívják fel a figyelmet.

Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokkal is foglalkozó nőgyógyásza a petefészek ciszta és a petefészekrák közti különbségekről, differenciáldiagnosztikájáról és a kezelésükről beszélt.

Mi a petefészekrák?

A petefészekrák az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat a nők körében. Több típusuk is van, attól függően, pontosan milyen sejttípusból indult ki (a legtöbb esetben a petefészek felszínét borító csírahámból ered). Igen veszélyes ráktípus, hiszen kezdetben nem okoz tüneteket, ráadásul könnyű a petefészek cisztával összekeverni. A rák szövettani típusa (savós, papilláris forma, nyáktermelő forma, a méhnyálkahártyát utánzó endometroid típus, világos sejtekből álló típus) nagyban befolyásolja a prognózist, akárcsak az, mikor került felismerésre a probléma. Az esetek háromnegyedében már a felismerésekor előrehaladott. Sajnos gyakran képez áttéteket a hasüregben, így az egyik leghalálosabb nőgyógyászati ráktípusról van szó.

A petefészekrák típusai eredetük alapján a következők:

• Epithelialis petefészekrák: Ez a típus a leggyakoribb, a petefészek felszínét borító sejtekből indul ki. Számos altípusa van, beleértve a szerózus karcinómát és a mucinózus karcinómát.
• Sztromális daganatok: Ezeket a ritka daganatokat általában korábbi stádiumban diagnosztizálják, mint a többi petefészekrákot. A kiindulási pont itt a petefészek belső állományát adó sejtek.
• Csírasejtes daganatok: Ezek a ritka petefészekrákok általában fiatalabb életkorban fordulnak elő.

Mi a petefészek ciszta?

A petefészek ciszta egy folyadékkal töltött, hártyával/vastag fallal körülhatárolt képlet, amely a petefészekben vagy annak felületén képződik. A petefészek ciszták a fogamzókorú nőknél a leggyakoribb (follikularis ciszta), mivel a nem megfelelő ovulációkor alakul ki a legsűrűbben. Vannak ciszták, melyek egy idő után felszívódnak, ám vannak, melyek ott maradnak. A petefészek cisztáknak több típusuk van, és több csoportosításuk is ismert (a ciszta oka, helye, mit tartalmaz). Léteznek olyan típusai melyek jóindulatúak, ám vannak, amelyek rákos elváltozásra utalhatnak, ezért fontos a ciszták pontos diagnózisa, nyomon követése.

Ez a különbség a petefészek ciszta és a petefészekrák között

• A petefészek ciszták általában folyadék tartalmúak, míg a petefészekrák szilárd részeket, bennük véráramlást is tartalmaz, hasűri vizenyő képződik

• A legtöbb petefészek ciszta felszívódik a ciklusok során, míg a petefészekrák minden esetben ott marad

A petefészek ciszta és a rák hasonló tünetei

Sajnos a petefészek ciszta és a rák tünetei igen hasonlóak, ezért erre alapozni semmit sem szabad! Meglehet, hogy semmilyen tünetet nem okoznak, csupán nőgyógyászati ultrahang vizsgálat keretein belül veszik észre véletlenszerűen. Ha okoz panaszokat azok rendszerint a következők:

• alhasi fájdalom,
• nyomás,
• puffadás,
• fájdalmas közösülés,
• gyakori vizelés,
• vérzészavarok. 
• PCOS (policisztás ovárium szindróma) esetén túlsúly, erős arc-és testszőrzet, aknék is jelen lehetnek.

A hirtelen éles hasi fájdalom, láz és hányinger annak a jele lehet, hogy a petefészek ciszta megrepedt vagy megcsavarodott - ez gyors orvosi ellátást igényel!

Mi történik a diagnózis után?

Ciszta esetén az orvosok további vizsgálatokat végezhetnek annak meghatározására, hogy milyen típusú is a ciszta, illetve jó-, vagy rosszindulatú problémával áll szemben a beteg.

Ha az orvos jóindulatú ciszta-t gyanít, a következő lépés gyakran az, hogy a következő néhány hónapban ultrahanggal ellenőrzi, hogy jelen van-e még, illetve növekszik-e.

Ezen kívül érdemes CA125 tumormarkert is nézni, melynek szintje gyakran megemelkedik petefészekrák esetén. (Fontos megjegyezni, hogy a CA125 szint nem rákos körülmények között is megemelkedhet, mint például az endometriózisban, mióma és kismedencei gyulladásnál is)!

Ilyen vizsgálatok segítenek megkülönböztetni a cisztát a ráktól

• UH (expert vizsgáló)
• CA125, HE-4, RMI/ROMA index tumormarker vizsgálata
• citológia/szövettan
• CT/PET CT
• szabad hasűri folyadék ellenőrzése, abból mintavétel

A petefészek rák személyre szabott kezelést igényel

Mint azt Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokkal is foglalkozó nőgyógyásza elmondta, a kezelés minden esetben személyre szabott.

Rák esetén gyakran radikális műtéti beavatkozás indokolt (méh/petevezetők/petefészkek, cseplesz, érintett szervek eltávolítása). Cél a teljes tumormentesség (R0) elérése. Szükség lehet továbbá kemoterápiára is. Ciszta esetén a terápia több tényezőtől is függ (ciszta mérete, száma, okoz-e panaszokat, növekszik-e stb). Enyhébb esetben csupán életmódváltás szükséges, de gyógyszeres kezelés, illetve a ciszta endoszkópos eltávolítása is indokolt lehet.

Hogyan alakul ki a petefészekrák?

A petefészekrák akkor kezdődik, amikor a petefészkekben vagy azok közelében lévő sejtek DNS-ében változások (mutációk) alakulnak ki. A sejt DNS-e tartalmazza azokat az utasításokat, amelyek megmondják a sejtnek, hogy mit tegyen. A mutációs változások arra utasítják a sejteket, hogy a normálisnál gyorsabban növekedjenek és szaporodjanak, és így a rákos sejtek tömegét (tumor) hozzák létre. A rákos sejtek akkor is tovább élnek, amikor az egészséges sejtek már elpusztulnának. Behatolhatnak a közeli szövetekbe, és a kezdeti daganatról leszakadva a test más részeire is átterjedhetnek (áttétet képezhetnek).

A petefészekrák pontos okait ma még nem ismeri az orvostudomány, de hajlamosító tényezők kutatásából számos információt tudhatunk meg.

1. 1 Életkor: A petefészekrákok közel 70%-át előrehaladott állapotban diagnosztizálják, a legtöbb eset a változókort követően alakul ki.
2. 2 Családi halmozódás:Azoknál gyakoribb, akiknek első fokú rokonságában fordult elő petefészekrák, vagy egyéb daganatokkal társulva, petefészekrák szindrómák részeként (emlő-, vastagbél-, méhtest- rák) megbetegedés.
3. 3 Génmutáció: BRCA-1 és BRCA-2 génmutációkat eredetileg emlőrákkal kapcsolatban mutatták ki. Mára már bizonyos, hogy az említett gének mutációja a petefészekrák kockázatát is jelentősen megnövelik.
4. 4 Szülés: Nagyobb a petefészekrák kialakulásának kockázata az olyan nőknél is, akik soha sem szültek, soha nem estek teherbe vagy akik 35 évesnél idősebb korban szültek először.

Összegezve

• A petefészekrák az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat a nőknél.
• A petefészek ciszták folyadékot tartalmaznak, míg a petefészekrák szilárd részeket és véráramlást is.
• A kezelés személyre szabott, gyakran radikális műtéti beavatkozás és kemoterápia szükséges.
• A petefészekrák akkor kezdődik, amikor a petefészkekben vagy azok közelében lévő sejtekben DNS-mutációk alakulnak ki.

Kapcsolódó cikk a témában

Petefészekciszta: honnan lehet tudni, hogy jóindulatú vagy sem?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!