Agyi ödéma

Milyen tünetek, jelek utalnak rá, mit lehet tenni ellene, és mitől függ, hogy életveszélyessé válik-e?

Mit jelent az agyödéma?

Az agyödéma magyarul agyduzzadást jelent. Az idegsejtek duzzanata miatt bekövetkező agynyomás-fokozódás zavarokat okozhat az agy működésében. Az agyödéma tehát önmagában nem daganatos elváltozás. Az ödéma rendszerint egy alapbetegség következménye: hátterében állhat ugyan tumor, de agyi infarktus, agyvérzés, anyagcsere betegség is okozhatja.

Az agyödéma (oedema cerebri) kifejezés az agy duzzadására (ödéma) utal, amely akkor fordul elő, amikor az agy térfogata és nyomása megnő. Az agy ödémájának számos oka van. Ha nem ismerik fel és nem kezelik elég gyorsan, életveszélyes lehet és agyhalálhoz vezethet.

Mi okozza az agyödémát?

Az agysérülés, betegség vagy más ok miatt megduzzadhat. Az agyödéma az agy térfogatának növekedése, melynek következtében a koponyaűri nyomás is emelkedik, amit általában folyadék felhalmozódása okoz a szövetrésekben vagy az agysejtekben.

Ez a folyadékfelhalmozódás különösen súlyos, mivel az agy, amely a csontos koponyába ágyazott, alig tud tágulni. Az agyduzzanat általában nehezen kezelhető, és gyorsan súlyos problémákhoz vezethet, beleértve a halált is. Az októl függően a duzzanat jelentkezhet az agy meghatározott területein vagy az egész agyban.

Bárhová is kerüljön, a koponyában a nyomás növekszik. Duzzanat esetén fennáll a veszélye annak, hogy az agy nem kap elegendő vérellátást és oxigént, amire működéséhez szüksége van, ami agyhalálhoz vezethet. Ezenkívül a duzzanat elzárhatja más folyadékokat, megakadályozva azok távozását az agyból, tovább súlyosbítva a duzzanatot. Agyödémát okozhat:

• Agyrázkódás, traumás agysérülés
• Iszkémiás stroke: az akut ischaemiás stroke - a stroke leggyakoribb típusa-, akkor fordul elő, ha az agy egy részének vérellátását egy agyi érben lévő vérrög vagy érelmeszesedés (az érfalakat bélelő zsírlerakódás vagy plakkok) gátolják. A stroke rokkantsághoz vagy akár halálhoz is vezethet, és mindig azonnali, akut kezelést igényel.
• Agyvérzés, koponyaűri vérzés: amikor az agyburok valamelyik ere megreped, a kiáramló vér nyomja az agyat, illetve az adott ér által ellátott távolabbi agyterületre már nem jut elég vér.
• Fertőzések: agyödémát okozhatnak egyes vírusok és baktériumok is, amelyek ollyan betegségek okai, mint az agyhártyagyulladás, az agyvelőgyulladás vagy a toxoplazmózis.
• Daganatok: az agyban növekedő daganatok blokkolhatják a véráramlást, így agyi ödémát is okozhatnak.
• Magaslati tényezők: 1500 méterrel a tengerszint felett nagyobb eséllyel fordul elő agyödéma.

Milyen tünetek utalnak agyödémára?

Az agyödéma kialakulása és mértéke alapján számos tünet léphet fel. A jellegzetes jelek és panaszok általában hirtelen kezdődnek és gyorsan súlyosbodnak. A főbb tünetek közé tartozik a súlyos fejfájás, nyakfájdalom, hányinger és hányás, valamint szédülés. Összeségében az alábbi panaszok gyakoriak agyi ödéma esetén:

• fefájás,
• nyaki fájdalom vagy merevség,
• hányinger vagy hányás,
• szédülés,
• szabálytalan légzés,
• látásromlás vagy látásvesztés, szemizombénulás
• emlékezetkiesés,
• járásképtelenség,
• kábultság, zavartság
• beszédzavar,
• görcsrohamok,
• eszméletvesztés.

A memóriavesztés és a kognitív problémák is gyakran társulnak az agyödéma kialakulásához. Kezdetben a tünetek emlékeztethetnek az Alzheimer-kór korai jeleihez is.

A betegség során a beszéd nehézségei is jelentkezhetnek, gyakran hirtelen és fokozatosan romlik a mozgékonyság, és rohamok vagy kábulatok is előfordulhatnak. Az agy nyomásának növekedésével az agyi területek elzáródása fenyeget, ami az agykárosodás kockázatát hordozza magában.

Ha nem kezelik megfelelően, az agyi ödéma maradandó károsodást okozhat, beleértve a látás, a beszéd vagy a mozgás képességének végleges korlátozását is. Súlyos esetekben az agyi ödéma akár szívmegállást is okozhat, ami halálhoz vezethet. Az időben történő orvosi segítségnyújtás elengedhetetlen az agyödéma korai jeleinek felismerésekor, hogy ezek a súlyos következmények elkerülhetőek legyenek.

A tünetek az agyödéma okától és súlyosságától függően változhatnak, és általában hirtelen jelentkeznek

Az agyödéma fontos figyelmeztető jelei tehát a hirtelen fejfájás, nyaki fájdalom vagy merevség, hányinger és hányás, szédülés, szabálytalan légzés, látásvesztés vagy zavar, memóriavesztés, beszédzavar, nyugtalanság, kábulat (fagyás), görcsrohamok, eszméletvesztés, szemizom bénulás és ájulás.

A koponyaűri nyomás növekedése miatt fennáll annak a veszélye, hogy az agy területei megszorulnak, ami károsodáshoz vezethet. Ezért is kiemelten fontos a gyors kezelés.

Az agyödéma különböző vizsgálatokkal diagnosztizálható, beleértve a neurológiai vizsgálatot, a CT-vizsgálatot, a fej MRI-vizsgálatát az ödéma mértékének és helyének meghatározására, valamint vérvizsgálatokat. A koponyaűri nyomás maga is mérhető katéterrel vagy szondával.

Az agyödéma várható lefolyása függ az alapbetegségtől és attól, hogy idejében sikerül-e megszüntetni a kiváltó okot, illetve hogy károsodnak-e az idegsejtek. Még akkor is, ha a bonyodalmak megelőzhetők, a folyamat során maradandó károsodás következhet be, mivel az agysejtek oxigénhiány miatt elpusztulnak. A döntő tényező az agyödéma helye és az érintett régiók. Az észlelés, a nyelvtudás vagy a motoros képességek zavart szenvedhetnek, de előfordulhatnak légzési problémák is.

Mindenesetre a legfontosabb, hogy az agy ödémáját a lehető leghamarabb kezeljék. Csak így van esély az agykárosodás, vagy az agyhalál elkerülésére.

Bár a gyógyszeres kezelés és a speciális tárolási típusok gyakran elegendőek a duzzanat csökkentésére és az agy nyomásának enyhítésére, bizonyos esetekben sebészeti beavatkozásra van szükség. Ez magában foglalhatja a koponyacsont egy részének eltávolítását és az agy kitettségét. Az ilyen műtétek természetesen kockázatokkal járnak, de ilyenkor az érintett túlélése a tét.

Hogyan diagnosztizálható az agyödéma?

A tünetek és a kiváltó okok határozzák meg, hogy az orvos milyen diagnosztikai eljárást választ az agyi ödéma gyanújának beigazolására. Az általános vizsgálatok bármilyen ok és tünet esetében alkalmazhatóak:

• Fej és nyaki vizsgálat
• Neurológiai és szemészeti vizsgálat
• CT
• MRI
• Vérvizsgálat

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha hirtelen jelentkező erős fejfájást, homályos látást vagy kettőslátást, hányást, gyengeséget, aluszékonyságot tapasztal, forduljon háziorvosához, aki szükség esetén ideggyógyászati kivizsgálást fog kezdeményezni.

Amennyiben erősebb ütés éri a fejét, mindenképpen forduljon orvoshoz! Baleset következtében elszenvedett fejsérülés esetén keresse fel a területileg illetékes sürgősségi betegellátó osztályt).

Amennyiben fennáll a gerincsérülés lehetősége, ne mozgassa a sérültet, hanem azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!

Amennyiben egyszerre jelentkeznek olyan tünetek, mint fejfájás, szédülés és magas vérnyomás, azok hátterében agyödéma is állhat. Fontos az orvos felkeresése, ha a tünetek egy hétnél tovább fennállnak. Ha a tünetek súlyosbodnak és jelentős állapotromlást tapasztal, azonnal orvosi segítséget kell kérni.

Jó, ha tudja

• Tudatzavar vagy ismételt hányás esetén a legjobb, ha az illető azonnal kórházi ellátásban részesül.
• Agyödéma elsősorban traumatikus agyi sérülések vagy agydaganatok következtében jelentkezhet.
• Az ödéma gyakran újra és újra előfordul fertőzések után, például agyvelő- vagy agyhártyagyulladás esetén. Mindazok, akik ilyen kockázati csoportba tartoznak, azonnal konzultáljanak orvosukkal, ha hasonló tünetek jelentkeznek.
• Gyerekek, idősek és terhes nők esetében is fontos az orvosi segítség kérése, ha nem specifikus panaszok jelentkeznek, amelyek súlyosabb betegségre utalhatnak.
• Eszméletvesztés vagy görcsrohamok esetén azonnali sürgősségi orvosi ellátásra van szükség. Esősegélynyújtáskor helyezze stabil oldalsó helyzetbe az érintettet. Ezután általában hosszabb kórházi kezelés javasolt, melynek során a tüneteket részletesen vizsgálják, és szükség esetén műtéti beavatkozásra is sor kerülhet az agyi ödéma eltávolítása érdekében.

Az agyi ödéma kezelése

Enyhébb esetekben (pl. enyhe agyrázkódás) az agyi ödéma néhány napon belül magától elmúlik, de a legtöbbször gyors és szakszerű kezelésre van szükség. Ilyenkor a terápia elődleges célja az, hogy a duzzanat csökkenjen, és az agy elegendő oxigénhez jusson, ezáltal egészséges maradjon. A kezelés különféle orvosi és sebészeti eljárásokat foglalhat magában.

Az agyi ödéma kezelése az alábbi terápiákkal (vagy ezek kombinációjával) történik:

• Oxigénterápia
• Infúzió
• Testhőmérséklet csökkentés (hypothermia)
• Gyógyszeres kezelés
• Műtét

A betegeket megemelt fejjel és egyenes fejpozícióban helyezzük el. Az oxigént egy légzőmaszk segítségével adják, és a vérnyomást gyógyszerekkel vagy intravénás úton szabályozzák. A szedáció segíthet a vérkeringés és az agyi nyomás csökkentésében. A hipotermia-kezelés, azaz a testhőmérséklet csökkentése védi az agyat azzal, hogy csökkenti az agy energiaigényét. Vízhajtók, mint például nagy dózisú kortikoszteroidok, segíthetnek a folyadék eltávolításában a vese útján, ezáltal csökkentve az agy ödémáját.

A lehetséges műtéti beavatkozások közé tartozik a ventriculostomia, amely során a felesleges folyadékot egy kis nyíláson keresztül távolítják el a koponyából, ezáltal enyhítve az agyödémát. Hatásos lehet a dekompressziós kraniectomia is, amely során műtéti úton eltávolítják a koponya csontos tetejét a duzzadási területen, hogy az agyödéma nagyobb teret kapjon, amíg csillapodik. Daganat esetén a sebészi eltávolítás a legjobb megoldás a lehető legnagyobb mértékű eltávolítás érdekében.

Mik az életkilátások az agyödéma után?

Az agyödéma következményei alapvetően két tényezőtől függenek: az ödéma kiváltó okától és a tünetek súlyosságától. Az ok meghatározza, hogy mennyire visszafordíthatóak a károsodások. Például, ha az ödéma egy agydaganat miatt alakul ki, és ez rosszindulatú, a gyógyulás esélyei korlátozottak. Még akkor is, ha az agyi ödéma ideiglenesen enyhül bizonyos gyógyszerek hatására, a duzzanat gyakran újra megjelenik a daganat további növekedése miatt, ami további károkat okoz az agyban.

Az ödéma súlyossága szintén meghatározó tényező a beteg kilátásaiban. Minél nagyobb az ödéma kiterjedése az agy fontos területein, annál több agyterület sérülhet vagy veszthet funkciójából. Ennek oka, hogy a koponyaűri nyomás folyamatosan nő az ödéma miatt, miközben a koponya merev szerkezete korlátozza az agy terjedését. Ezért a prognózis általában kedvezőtlen súlyos ödéma esetén.

Különösen akkor, ha az ödéma kialakulása és a megfelelő kezelés megkezdése között hosszú idő telik el. Ha az agyi ödéma mellett más vérzési forrás is jelen van, például baleset vagy agyi vérzés, ez tovább súlyosbítja a kilátásokat.

Az agyi ödéma kezelése után, a probléma súlyosságtól és kiváltó okától függően, fennállhat néhány kellemetlen tünet, amelyek a kezelés hatására idővel csökkenhetnek. Ezek a következők:

• aluszékonyság,
• gondolkodás lassulása,
• fejfájás,
• depresszió,
• kommunikációs problémák kialakulása,
• mozgáskoordináció romlás.

Az agyödéma megelőzése

Az agyödéma kialakulása nem minden esetben előzhető meg, de a fejsérüléssel járó balesetek kivédésével – védősisak vagy fejvédő viselése kerékpározás, korcsolyázás, küzdősportok végzése közben, biztonsági öv használata utazás közben – minimalizálható a fejet érő erős ütések száma. Fontos továbbá az ismert magasvérnyomás betegség folyamatos gyógyszeres kontrollja, a megerőltető testmozgás kerülése 2500 méter feletti magasságban, valamint a dohányzás mellőzése.

Milyen utógondozásra van szükség agyödéma után?

Az agyödéma utáni rehabilitációs intézkedések a duzzanat okától és következményeitől, valamint a kezelés típusától függenek. Ha a sérülés áll a háttérben, azt az utógondozás során ellenőrzik. Amennyiben nem jelentkeznek komplikációk, vagy a sérülés teljesen gyógyult, akkor az okot nem kell tovább nyomon követni. Ha az agyödéma tünetei nagy magasságban jelentkeznek, a továbbiakban kerülnie kell a magaslatokat.

Amennyiben mérgezés okozta az agyi ödémát, további vérvizsgálatokat végeznek annak biztosítására, hogy a toxin teljesen kiürüljön. Az agyödéma utókezelését neurológus végzi, aki CT-vizsgálatot és fizikai vizsgálatot is végez. Ha tartós agykárosodásról van szó, az elveszített készségek újratanulása is része a rehabilitációnak.

Az egyes esetekben szükséges terápiás intézkedések az agykárosodás típusától és súlyosságától függenek. A betegnek rendszeresen kell látogatnia az orvost, hogy az egészségi állapot ellenőrizhető legyen, és a gyógyszerek alkalmazását is időről időre felül kell vizsgálni a tüneteknek megfelelően. A tipikusan alkalmazott gyógyszerek, mint például a klopidogrél vagy az edoxaban hatóanyagot tartalmazó készítmények, segíthetnek csökkenteni a fájdalmat, megelőzni a vérrögképződést és csökkenteni az agyduzzanat utáni szívproblémák kockázatát. Az intézkedésekről döntést a felelős neurológus hozza meg a beteg állapotának figyelembevételével.

Az agyvérzéstől szenvedő betegek gyakran mások segítségére szorulnak a mindennapi tevékenységeik végzésekor. Ebben az időszakban különösen fontos a barátok és család támogatása.