Fekete...? Fehér...? Igen...? (népszámlálás az USA-ban)

Az idei amerikai népszámlálás során ismét több millió vegyes származású személynek kell eldöntenie, hogy milyen fajtájúnak jelöli be magát. Az előző, 2000. évi népszámlálás után most másodszor nyílt lehetőségük, hogy egyszerre többet is megjelöljenek.

Népszámlálás tíz évente

A népszámlálás fontos eseménye volt, amikor Barack Obama azt, és csak azt jelölte be a kérdőíven, hogy a fekete emberfajtához tartozik. Ezzel úgymond hivatalosan is ő lett az első fekete bőrű amerikai elnök.

Az Egyesült Államokban az alkotmány értelmében tízévente összeszámlálják az ország népességét. Ennek keretében a kitöltőknek arról is számot kell adniuk, hogy milyen emberfajtához tartoznak. Egyszerre több rubrikát is be lehet jelölni, amelyek között az első három lehetőség a "fehér", a "fekete, afroamerikai vagy néger", valamint az "amerikai indián vagy alaszkai bennszülött". Ezenkívül választható például az indiai, kínai, japán és filippínó, illetve egyéb, tetszés szerint meghatározandó emberfajta.

Először a 2000. évi népszámláláskor lehetett egyidejűleg több ikszet is behúzni a fajtára vonatkozó kérdésnél, tekintettel a növekvő számú vegyes házasságokra. Az akkor 300 milliós országban 6,8 millióan vallották magukat két vagy több fajtához tartozónak.

Az Egyesült Államokban először 1790-ben végeztek népszámlálást, és a fajtára vonatkozó kérdés a legkorábbi kérdőíveken is szerepelt. Eleinte csak a "szabad fehérek" és a "rabszolgák" között lehetett választani, később már megkülönböztettek feketéket, fehéreket, kínaiakat, mulattokat és indiánokat.

Obamának - aki fehér, kansasi anya és fekete, kenyai apa gyereke - több millió honfitársához hasonlóan el kellett döntenie, hogy fehér, fekete vagy vegyes fajtájúnak jelöli meg magát.

Megfigyelők érdekességként emelik ki, hogy a fekete fajtamegjelöléssel együtt szerepel a kérdőíven az afroamerikai mellett az idejétmúlt és ma már sértő hangzású néger szó is. Ennek az az oka, hogy a népszámlálási hivatal szerint még ma is akadnak olyan idősebb feketék, akik négernek tekintik magukat.

Tíz éve 785 ezren jelölték magukat fehérnek és feketének egyszerre. Sok vegyes származású amerikai viszont - Obamához hasonlóan - csak a fekete rubrikába tesz ikszet. A 29 éves, Las Vegasban élő Laura Martin, egyetemi alkalmazott ezt a maga részéről azzal indokolta, hogy az apja fekete, az anyja fehér, de ő feketének tartja magát. Fekete családban nőtt fel, fekete barátai voltak és fekete zenét hallgat, a feketék ügyével azonosul - magyarázta.

Történelmi és kulturális gyökerek

Becslések szerint idén emelkedni fog a magukat vegyes származásúnak megjelölők aránya, meg fogja haladni a 2000-es 2,4%-ot. Arról viszont nem lehet pontos képet alkotni, hogy a 35 milliós afroamerikai lakosságon belül hány embernek van fehér apja vagy anyja, közülük sokan ugyanis a feketékhez tartozást választják. Szakértők szerint a döntésnek történelmi és kulturális gyökerei vannak, szerepet játszik a büszkeség és a mentalitás is.

Leila McDowell, a Nemzeti Szövetség a Színes bőrűek Felemelkedéséért nevű szervezet kommunikációs igazgatóhelyettese rámutatott, hogy az Egyesült Államokban feketének lenni politikai állásfoglalás. "Bár az apám fehér, tehát félig az ő génjeit hordozom, ha hitelért folyamodom, ha besétálok egy parkolóba vagy valamilyen állásra jelentkezem, nem félig fehérnek, hanem teljes egészében feketének látnak. Aki valamilyen külső jegy alapján a feketékre hasonlít, az feketének is minősül" - fejtette ki a vezető, aki szintén vegyes szülők gyereke.

A Pew közvélemény-kutató intézet januári felmérése mindazonáltal arról tanúskodik, hogy a fehér lakosság nyitottabb a vegyes származás elismerésére. Barack Obamát a fehérek 53 százaléka úgy jellemzi, hogy vegyes származású, és csak 24 százalékuk szerint fekete. Az afroamerikaiak körében viszont 55 százalék sorolja a feketék közé az elnököt, és csak 34 százalék tekinti vegyes származásúnak.

Az Egyesült Államokban évszázadokig tartotta magát az "egy csepp" elmélet: az ember fekete, ha akár egyetlen őse is fekete volt. Ez látszik részlegesen megdőlni, hiszen a felmérések szerint sokan nem tekintik feketének a barna bőrű Obamát.

A szintén barna bőrű, fekete és fehér szülőktől származó Ryan Graham - aki a floridai Fort Lauderdale-ben kereskedelmi tanácsadó - büszkén vállalja vegyes származását. Ha megkérdezik, egyszerre feketének és fehérnek vallja magát. Helyesnek véli, hogy mindenki tetszés szerinti választ adhat a népszámlálási kérdőíven, éppen ezért csalódást okozott neki, hogy Obama elnök nem jelölte meg a fehér vonalat is fajtájaként. Szerinte ez hibás döntés volt a részéről.

A szakértők többsége abban egyetért, hogy az emberfajták között minimális, alig egyszázalékos a genetikai különbség. "Az emberfajta szociális, nem pedig tudományos kategória" - idézik sokan J. Craig Venter biológust, az emberi génállomány feltérképezését célzó egyik legelső program vezetőjét.

Hovatartozás

A szociológusok véleménye szerint a fehér vagy fekete hovatartozás személyenként, a látásmód függvényében változhat. Feketének lenni szemléletmódot jelent. Ennek egyik legjobb példája Tony Spearman, a Miért vagyok fekete? című könyv szerzője, aki fehér szülők gyereke, ugyanakkor fekete környezetben nőtt fel, fekete egyetemen dolgozott, és elsősorban feketéknek tanított fizikát.

1996 óta feketének jelöli magát a különféle kérdőíveken. Felesége és apja értetlenül, dühösen fogadták a döntését, számon kérték rakta, hogy miért nem az igazat mondja. "Én az igazat mondom (...) A faj kérdése butaság, semmi köze emberi mivoltunkhoz" - szögezte le.

Bízik benne, hogy az emberfajták szerinti megkülönböztetés fokozatosan értelmét veszti majd, és csak az fog számítani, hogy ki mit érez a szívében.